Kérdőjelek a Távol-Keleten:
India, Indonézia, Malajzia, Pakisztán
Amennyiben
demográfiai oldalról vizsgáljuk az iszlámot, azt
állapíthatjuk meg, hogy többé már nem Afrika
vagy a Közel-Kelet a központja ennek a
világvallásnak, mivel a súlypont áttevődött
Ázsiába. Jelenleg a világon körülbelül 1,6
milliárd muszlimot tartanak számon, ebből közel
0,5 milliárd a vizsgált négy országban él.
Régi-új kérdőjelek a Közel-Keleten: Irán
és Szaúd-Arábia
A
JEF-Magyarország – Fiatalok Külügyi Közösségének Egyesülete és a
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács közös előadássorozatot indított
„Az iszlám hatása a külpolitikában” címmel. Az április 5-i
kerekasztal-beszélgetés témája Irán és Szaúd-Arábia volt. Két
meghívott előadónk N. Rózsa Erzsébet, a Teleki László Intézet
tudományos főmunkatársa és Wagner Péter, a NATO Információs és
Kutatóközpontjának tudományos munkatársa volt.
Iszlám és modernizáció
A JEF-Magyarország
– Fiatalok Külügyi Közösségének Egyesülete és a
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács közös
előadássorozatának vendége március második
keddjén dr. Rostoványi Zsolt, akivel az iszlám
modernizációjáról és az iszlám
demokratizációjáról beszélgettek a résztvevők.
Egy
világ - két világfórum
A világszintű egyeztető és
döntéshozó fórum megjelenése természetesen a glóbusz földrajzi
egységesülésének eredményeképpen jöhetett létre. Szükségességét
ugyanakkor maga a gazdasági és politikai integráció indokolja: a
klasszikus határokon átnyúló, a korábbinál több államot, régiót
és ennek következtében egyre nagyobb tömegeket érintő kérdések
megjelenése.
Juscsenkó beiktatása - a "forradalom" vége
Hivatalosan is eredményt
hirdettek az ukrán elnökválasztás megismételt második
fordulójában. Eszerint az új ukrán elnök Viktor Juscsenkó, aki
január 23-án letette elnöki esküjét Európa számos vezetője
előtt.
Nagy
feladatok Abbasz előtt
Mahmud Abbasz nyilvánvalóvá
tette, hogy be akarja fejezni a fegyveres ellenállást Izrael
ellen, hiszen ez a legfőbb feltétele annak, hogy a
béketárgyalások folytatódhassanak.
Rice lett Bush új
külügyminisztere
"Condi” egyértelműen a
konzervatív jobboldal képviselője. Jóval a hadműveletek
megindulása előtt hangot adott azon véleményének, hogy Irakban
és a hozzá hasonló országokban csak egy ”rendszerváltás”
jelenthet hosszú távú megoldást.
Mit választottak?
A JEF-FKKE
kerekasztal-beszélgetésének összefoglalója
Még négy év
A
világ már az
elnökválasztás éjszakáján, pereskedés és újraszámlálás nélkül
megbizonyosodhatott: Amerika többségében konzervatív állam.
"Anyám történt"
A mandzsúriai jelölt - egy
(itthon) thrillerré szelídült kampányfilm.
Oroszország
elfogadta a kiotói jegyzőkönyvet
Vlagyimir Putyin orosz
elnök a szeptember 29-i kormányülésen beterjesztette a kiotói
protokoll elfogadásáról szóló javaslatot, amelyet a kormány
elfogadott és ratifikálásra átküldte az orosz parlament
alsóházának, a Dumának.
New York kapui
előtt
Steven Spielberg Terminál
című filmjének hőse ismeretlen, elutasító világba csöppen. A
kényszerű várakozás időszakának története egyúttal az Egyesült
Államok kétarcúságának látleleteként és a Kelet-Európáról,
vagyis a tágabb térségünkről alkotott konstrukciók tárházaként
is értelmezhető.
Véget nem érő
szudáni krízis
Mára már nem titok, sőt nem
is titkolható, hogy mi zajlik Szudán Darfúr tartományában. De ez
nem volt mindig így. A nemzetközi közvélemény néhány hónapja
háborog, az ENSZ, diplomáciai értelemben, egyre keményebb hangot
üt meg a khartumi kormánnyal szemben. Azonban ez sem volt mindig
így.
A terror iskolája
A múlt héten újabb
terrorcselekmény történt Oroszországban, Észak-Oszétiában. Az
itt elhunyt 388 emberrel együtt már ötszázra nőt azoknak a
száma, akik a terrornak estek áldozatul az elmúlt két hétben.
Három éve [9/11]
Három évvel ezelőtt az
Européer magazin alapítói éppen első évüket kezdték a nemzetközi
tanulmányok szakon.
A magyar
értelmiség és a háború
A háború, mint jelenség
megkerülhetetlen a történelemmel és a politikával foglalkozó
ember számára, hiszen a nemzetközi kapcsolatok egyik
legmeghatározóbb eleme már évezredek óta. Arra a kérdésre, hogy
tulajdonképpen mit is jelent maga a háború fogalma, már sokan,
sokféleképpen adtak választ, de mindegyik közül Clausewitzé a
leghíresebb. Szerinte a háború nem más, mint a politika
folytatása más eszközökkel.
Kína
piacgazdasági státusza
A
napjainkban indított anti-dömping eljárások közül hétből egy
köthető kínai termékekhez. Ezáltal Kína az egyik legnagyobb
vesztese is a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos
jogorvoslati eljárásoknak. A lefolytatott perek hatvan
százalékát elvesztik a kínai vállalatok.
Az ideiglenes
iraki berendezkedés
Több mint egy évvel azután,
hogy Bagdadban ledöntötték a Szaddam szobrokat, Iraknak új
kormánya lett. Ennek a kormánynak azonban rendkívül korlátozott
mozgástere van, és az uralma alá tartozó területeken két másik,
hatalmat gyakorló tényezővel is számolnia kell, melyek erősebbek
nála. A két tényező közül az egyik az amerikai-brit vezetés
alatt álló külföldi csapatok, a másik pedig a velük harcban álló
felkelők különféle mozgalmai.
Palesztina:
fáradnak a felek
Izrael és a palesztinok
viszonyát 2000. szeptembere óta a háború, a terror és a
lehetséges kompromisszumok megvalósításának akadályozása
jellemezte. Mostanra látszólag mindkét félnek "elege lett" a
második intifádából és talán újra elkezdődhetnek a tárgyalások.
Irak: 1546. számú
ENSZ-BT határozat
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
elfogadta az amerikai-brit előterjesztés nyomán készült
határozatot Irakról. Az 1546-os számú dokumentum tervezetét
francia és német nyomásra többször is módosítani kellett ahhoz,
hogy elfogadja a testület.
Demokratizálódás
vagy visszarendeződés Oroszországban
Vlagyimir Putyin elnök
szerint diktatúra van, mégpedig a „törvény diktatúrája”. Vajon
az a „diktatúra” mindenkit egyformán érint, vagy vannak, akiket
jobban és vannak, akiket kevésbé? Vajon az orosz társadalom
igényli a demokráciát vagy inkább egy erőskezű vezetőben hisz? A
pártok ténylegesen megjelenítik a társadalomi igényeket, vagy
csak egy szűk elit köré rendeződnek? Ezekre a kérdésekre
próbálok választ keresni.
Irak: mocsár a
sivatagban
Az
Egyesült Államok egyre nehezebben boldogul az iraki helyzettel.
Most már nem csak a gerillák, hanem szövetségesei elfogyása
ellen is küzdeniük kell. A „sivatagi show” folytatódik, csak azt
nem lehet tudni, mikor és milyen mértékben kapja vissza az iraki
nép saját önrendelkezését. A belső hatalmi harc mindenesetre
élesedik, tovább növelve a bizonytalanságot.
Káosz a gázai
kivonulás előtt
Ariel Saron ugyan már régen
eldöntötte és nyilvánosságra is hozta az izraeliek Gázából való
kivonulási szándékát, a palesztinok között mégis csak a
közelmúltban kezdődött el a hatalmi harc. Az új helyzetben nem
csak a fegyveres erők, hanem a különböző titkosszolgálati
csoportok bonyolult rendszerét is meg kellene reformálni.
Konferencia a
terrorizmusról
A Magyar Ifjúsági Atlanti
Tanács által szervezett,
'Facing New
Challanges: International Responses to Global Terrorism' rendezvény aktualitását az éppen akkor
megkezdődő beszlani túszdráma adta meg. Az eseményen, amelyen
többek között amerikai, finn, holland, német, török, bulgár és
francia fiatalok vettek részt, elsősorban a nyugati világ
kihívásait vizsgáltuk.
|
