MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 


web
européer.hu

 

VILÁGNÉZŐ

Saron elszánt: minisztereket meneszt

2004. június 7.
-Nagy Levente

Ariel Saron izraeli miniszterelnök úgy tűnik ragaszkodik a gázai és egyes cisz-jordániai telepek kiürítéséről szóló tervéhez, ennek érdekében szinte hetente kénytelen konfrontálódni saját pártjával, újabban pedig kormányával, illetve koalíciós partnereivel is. Külföldről halk támogató hangok hallatszanak, ugyanakkor senki sem áll ki egyértelműen a kormányfő mellett.

Izrael lakosságának nagy része a miniszterelnök mögé látszik állni, támogatja a kivonulási tervet, ami igazán váratlan húzásnak is tekinthető. Saron, akit sokak szerint komoly felelősség terhel a második intifáda kirobbanása miatt, azután kezdett egyéni akcióba, hogy véleménye szerint reménytelenné vált az úgynevezett Útiterv végrehajtása. A gázai kivonulás terve nem csak a szélsőjobboldali koalíciós partnernél talált elutasításra, hanem saját pártján belül is megosztottsághoz vezetett. Az Likud tagjainak többsége elutasítja a tervet (ezt az erről tartott szavazáson is megerősítették), pártbeli ellenfelei, köztük főleg Benjamin Netanjahu már a Saron utáni felállásról gondolkozik. A miniszterelnök azonban kitart, nem mond le és azt mondja akkor is végigviszi az ügyet, ha országos referendumot kell tartani róla – pedig ez utóbbi minimum egy éves csúszást jelentene és kétséges, hogy a több oldalról ostromolt Saron hivatalban lesz-e még akkor.

Mi az újdonság ebben a tervezetben? Szakértők véleménye szerint az, hogy egyértelműen jelzi azt az eddig ki nem mondott realitást, hogy lehetetlen az 1967-es választóvonal visszaállítása. Annál is inkább, mert az a tűzszüneti vonal sohasem volt nemzetközileg elismert határ. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint, ha Izrael visszaadná a Cisz-Jordánia általa megtartani kívánt alig 5 százaléknyi területét, az alapjaiban rengetné meg az állam ideológiai, pszichológiai gyökereit. Éppen ezért a palesztinok a tervezet szerint egy hasonló nagyságú területet kapnának máshol.

Izraelnek ilyen szempontból elég játékantere , hiszen az ENSZ 242-es ide vonatkozó határozata nem „az [1967-ben] elfoglalt területekről”, hanem „elfoglalt területekről” való kivonulásról szól, tehát nem kötelesek a hat napos háborúban megszerzett területeket visszaadni a palesztinoknak.

Saron elképzelése esélyt adhat a béketárgyalások újbóli elkezdésére is, hiszen most úgy tűnik a palesztinok is készen állnak a tárgyalásokra. Jasszer Arafat azonban már nem olyan szívesen látott fél a tárgyalóasztalnál – kérdés, hogy ki ülhet le helyette.

A hadsereg mindeközben feldúlta a gázai Rafah városát, olyan alagutak után kutatva, amelyeken keresztül fegyvert csempésznek be Izrael területére. Ez feszültséghez vezetett Egyiptommal is, ám mindkét állam óvatos volt, hiszen nem akartak ártani a két ország között fennálló békének. Az izraeli titkosszolgálat közben állítólag már fel is vette a kapcsolatot Mohammed Dahlannal, a palesztin kémelhárítás korábbi vezetőjével, akit képesnek tartanak arra, hogy úrrá legyen a gázai biztonsági helyzeten.

Az Egyesült Államok, amely kezdetben nyíltan támogatta Saront, később kijelentette, hogy nincs szándékában beleavatkozni a végleges békébe, ugyanakkor biztosította a palesztinokat arról, hogy segít kiépíteni a demokratikus intézményeket. Az arab világ továbbra is kivár Saron tervét illetően, egyedül Abdullah szaúdi trónörökös beszél átfogó közel-keleti változásokról.

Az izraeli miniszterelnök jelenleg mindenre elszánt, legutóbbi hírek szerint két keményvonalasnak számító minisztert is meneszt annak érdekében, hogy a kormány megszavazza a gázai kivonulást. Ez pedig könnyen a koalíció szakadásához vezethet, hiszen pártjuk, a Nemzeti Egység Pártja már korábban is a kilépéssel fenyegetett. Ha ez megtörténne a kormány a knesszetben is elveszítené a többséget, ami jobbik esetben a baloldali Munkapárttal való együttműködésre, rosszabbik esetben új választások kiírására kényszerítheti Saront.

Amennyiben a miniszterelnök kellőképpen makacs marad, lendületet adhat a palesztin-izraeli konfliktus lezárásának. Az elhatározás tehát komoly, véghezviteléhez azonban partnerek kellenek és nem csak a palesztin oldalról, hanem a nemzetközi közösségből is.


 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

Hirdetés

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu