MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 
 
 


web
européer.hu

 

VILÁGNÉZŐ

Oroszország elfogadta a kiotói jegyzőkönyvet

2004. október 4.
-Gál Tamás

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szeptember 29-i kormányülésen beterjesztette a kiotói protokoll elfogadásáról szóló javaslatot, amelyet a kormány elfogadott és ratifikálásra átküldte az orosz parlament alsóházának, a Dumának.

Az orosz kormány erőteljes diplomáciai nyomás hatására fogadta el a kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozást. A szerződést még a Dumának ratifikálnia kell, ám ez elég valószínű, hogy bekövetkezik, hiszen a kormánypárti Egységes Oroszországnak kétharmados többsége van a képviselőházban. A ratifikálás után a szerződést New Yorkba kell küldeni. A megérkezést követő kilencvenedik napon jogerőre emelkedik a dokumentum, és ezzel maga a jegyzőkönyv is életbe lép. A kiotói protokoll csak akkor léphet hatályba, ha az aláírók 55 százaléka ratifikálja, s õk a teljes gázkibocsátás legalább 55 százalékát képviselik 1990-es értéken. Mindeddig hiába ratifikálta azonban több mint száz ország, mégsem léphetett életbe, mert az Egyesült Államok és Oroszország a világkibocsátás ötvenhárom százalékát adja.

Putyin tavaly decemberben jelentette ki, hogy országa ratifikálni kívánja a jegyzőkönyvet, de ez akkor még inkább csak választási fogásnak tűnt, tekintettel az elnökválasztás közeledtére. Az elnök néhány tanácsadója akkor sem fogadta kitörő örömmel a bejelentést. Andrej Illarionov, az elnök gazdasági tanácsadója most is nem tetszését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. Szerinte ez a kötelezettség vállalás, amely 5,2 százalékos csökkentést ír elő 2012-re a világ harmincnyolc legfejlettebb országának, komoly tehertételt jelent a növekvő orosz gazdaságnak.

A tehertétel azonban nem olyan nagy, mint azt a tanácsadó állítja. A megadott értékek ugyanis az 1990-es állapotokat mutatják, amikor még létezett a Szovjetunió, ami a következő év decemberében viszont darabjaira hullott. Ebből adódóan a mai Oroszország sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint az akkori Szovjetunió (egészen pontosan 15 százalékkal alacsonyabb a mostani szint az akkorinál). A gazdaság növekszik, de korszerűbb a felhasznált technológia, ebből következően ez nem jár együtt a kibocsátás ugyanekkora mértékű növekedésével.

Putyint természetesen más szándékok is vezérelték, mikor a ratifikáció felgyorsításáról döntött. Oroszország csatlakozni szeretne a WTO-hoz, amihez az Európai Unió támogatása feltétlenül szükséges. Nemrég maga Putyin is megerősítette, hogyha az EU támogatja a világkereskedelmi szervezethez való csatlakozást, akkor Oroszország is ratifikálja a kiotói jegyzőkönyvet, amelyhez az EU 2002-ben csatlakozott. Ezen felül a ratifikáció körüli médiavisszhang talán eltereli a figyelmet a tervezett közponosítási intézkedésekről, amelyeket a több közvéleménykutató cég által is megkérdezett állampolgárok többsége nem támogat.  Sokan nem értik, hogy milyen összefüggés van a beszláni tragédia és a közvetlen képviselői választások eltörlése között.

Oroszország csatlakozásával tehát életbe lép a még 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv, amely a világ szén-dioxid kibocsátását hivatott csökkenteni, mint az üvegházhatást okozó gázok egyikét. A megállapodás hatékonysága még így is kérdéses, mivel ettől a kis arányú csökkenéstől nem fog jelentősen mérséklődni a Föld átlaghőmérsékletének növekedése. Ez „csupán” egy fontos lépés a világméretű környezetvédelem felé vezető úton.

 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu