Oroszország
elfogadta a kiotói jegyzőkönyvet
2004. október 4.
-Gál Tamás
Vlagyimir Putyin orosz elnök a szeptember 29-i
kormányülésen beterjesztette a kiotói protokoll elfogadásáról
szóló javaslatot, amelyet a kormány elfogadott és ratifikálásra
átküldte az orosz parlament alsóházának, a Dumának.
Az orosz
kormány erőteljes diplomáciai nyomás hatására fogadta el a
kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozást. A szerződést még a
Dumának ratifikálnia kell, ám ez elég valószínű, hogy
bekövetkezik, hiszen a kormánypárti Egységes Oroszországnak
kétharmados többsége van a képviselőházban. A ratifikálás után a
szerződést New Yorkba kell küldeni. A megérkezést követő
kilencvenedik napon jogerőre emelkedik a dokumentum, és ezzel
maga a jegyzőkönyv is életbe lép. A kiotói protokoll csak akkor
léphet hatályba, ha az aláírók 55 százaléka ratifikálja, s õk a
teljes gázkibocsátás legalább 55 százalékát képviselik 1990-es
értéken. Mindeddig hiába ratifikálta azonban több mint száz
ország, mégsem léphetett életbe, mert az Egyesült Államok és
Oroszország a világkibocsátás ötvenhárom százalékát adja.
Putyin tavaly
decemberben jelentette ki, hogy országa ratifikálni kívánja a
jegyzőkönyvet, de ez akkor még inkább csak választási fogásnak
tűnt, tekintettel az elnökválasztás közeledtére. Az elnök néhány
tanácsadója akkor sem fogadta kitörő örömmel a bejelentést.
Andrej Illarionov, az elnök gazdasági tanácsadója most is nem
tetszését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. Szerinte ez a
kötelezettség vállalás, amely 5,2 százalékos csökkentést ír elő
2012-re a világ harmincnyolc legfejlettebb országának, komoly
tehertételt jelent a növekvő orosz gazdaságnak.
A tehertétel
azonban nem olyan nagy, mint azt a tanácsadó állítja. A megadott
értékek ugyanis az 1990-es állapotokat mutatják, amikor még
létezett a Szovjetunió, ami a következő év decemberében viszont
darabjaira hullott. Ebből adódóan a mai Oroszország sokkal
kevésbé terheli a környezetet, mint az akkori Szovjetunió
(egészen pontosan 15 százalékkal alacsonyabb a mostani szint az
akkorinál). A gazdaság növekszik, de korszerűbb a felhasznált
technológia, ebből következően ez nem jár együtt a kibocsátás
ugyanekkora mértékű növekedésével.
Putyint
természetesen más szándékok is vezérelték, mikor a ratifikáció
felgyorsításáról döntött.
Oroszország csatlakozni
szeretne a WTO-hoz, amihez az Európai Unió támogatása
feltétlenül szükséges. Nemrég maga Putyin is megerősítette,
hogyha az EU támogatja a világkereskedelmi szervezethez való
csatlakozást, akkor Oroszország is ratifikálja a kiotói
jegyzőkönyvet, amelyhez az EU 2002-ben csatlakozott. Ezen felül
a ratifikáció körüli médiavisszhang talán eltereli a figyelmet a
tervezett közponosítási
intézkedésekről, amelyeket a több közvéleménykutató
cég által is megkérdezett állampolgárok többsége nem támogat.
Sokan nem értik, hogy milyen összefüggés van a
beszláni tragédia
és a közvetlen képviselői választások eltörlése között.
Oroszország
csatlakozásával tehát életbe lép a még 1997-ben aláírt kiotói
jegyzőkönyv, amely a világ szén-dioxid kibocsátását hivatott
csökkenteni, mint az üvegházhatást okozó gázok egyikét. A
megállapodás hatékonysága még így is kérdéses, mivel ettől a kis
arányú csökkenéstől nem fog jelentősen mérséklődni a Föld
átlaghőmérsékletének növekedése. Ez „csupán” egy fontos lépés a
világméretű környezetvédelem felé vezető úton.
|