MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 


web
européer.hu

 

VILÁGNÉZŐ

Iszlám és modernizáció

2005. március 16.
-Nagy Levente

A JEF-Magyarország – Fiatalok Külügyi Közösségének Egyesülete és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács közös előadássorozatának vendége március második keddjén dr. Rostoványi Zsolt, hazánk egyik legelismertebb iszlám-szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja és Nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetője volt, akivel az iszlám modernizációjáról és az iszlám demokratizációjáról beszélgettek a résztvevők.

Rostoványi Professzor úr bevezetőjében elmondta, hogy Európa egy klasszikus kulturális ütközőpontnak számít, hiszen a zsidóság, a kereszténység és az iszlám egyaránt a nyugati civilizáció gyökerének tekinthető. A muszlimok például, mint a görög kultúra közvetítői is jelentős szerepet játszottak az európai kulturális örökség létrehozásában. (Remek példa volt erre Hispánia, ahol évszázadokon keresztül együtt virágzott mindhárom nagy vallás.) A különböző vallási kultúrák közötti konfliktusok csak az elmúlt néhány évtizedben keletkeztek.

Az európai iszlámról szólva Rostoványi Zsolt először kiemelte, hogy ma már 25 millió iszlám hívő él Európában – ez a szám Törökország lakossága nélkül értendő. A szorosabb értelemben vett Nyugat-Európa muszlim lakossága is eléri a 15 millió főt, akiknek fele úgynevezett második generációs kisebbség. A muzulmán lakosság körében az európai átlagnál jóval nagyobb a születési ráta, ennek köszönhetően jelentős mértékben fiatalodik ez a társadalmi csoport. A változó (munka- és megélhetési) feltételek miatt a korábban oly’ szívesen látott és befogadott bevándorlók helyzete megváltozott, amelynek következtében fokozatosan problémák kezdtek jelentkezni az 1990-es évek kezdetétől.

Az ellentétek létrejöttében azonban nem feltétlenül az európai gazdasági visszaesésnek, és a szegénységnek volt szerepe, hanem annak, hogy egyre inkább a világ politikai napirendjére kerültek azok az „össziszlám” kérdések, amelyek a radikálisabb, második generációs európai muszlimokat érdekelték.

A professzor úr arról is szólt, hogy az Európában alulreprezentált muszlimok a közeli jövőben valószínűleg létre fogják hozni saját politikai pártjaikat annak érdekében, hogy velünk együtt formálják az Európa jövőjét. A hallgatóság kérdéseire válaszolva vendégünk elmondta, hogy véleménye szerint Törökországnak az EU-ban van a helye, amíg azonban ez valósággá válik tíz-tizenöt év is eltelhet. Ez az időszak meglátása szerint elég kell legyen ahhoz, hogy a nyugat-európaiak megtanuljanak együtt élni a muszlimokkal – ahhoz hasonlóan, ahogy az nem is olyan régen létezett.

A jelenleg Európában is egyre erőteljesebben megjelenő extremizmus elleni harc nehéz, Rostoványi Zsolt szerint a küzdelem egyedül elfogadható módja a mérsékelt iszlamisták támogatása lenne, egyelőre azonban ehhez hiányzik a belátás és az akarat. Addig úgy tűnik létrejön egy - várhatóan nem tartós – törés az EU-n belül az iszlámhoz való hozzáállás tekintetében. Ez leginkább a Törökország tagságáról szóló vitában testesülhet majd meg. Ennek az esetleges törésnek a hátterében áll az is, hogy Európa különböző részein más-más az Egyesült Államokhoz és annak politikájához való hozzáállás. A kelet-közép-európai országok nagy részében szorosabb európai-amerikai viszonyra törekednek, míg az EU régi tagállamainak az amerikaitól eltérő iszlám-képe van.

A beszélgetés összefoglalásaként elhangzott, hogy az iszlám kultúra modernizációja és demokratizációja leginkább a benne lévő mérsékelt erők révén érhető el, azonban ez a modernizáció nem feltétlenül a nyugatosodással kell egyenértékű legyen. A töredezett iszlám világ egy részén már a legmodernebb technika is jelen van, ami mellett egy saját, muszlim identitás is jól megfér, ezzel bizonyítva, hogy a modernizációnak nem feltétlenül kell uniformizációt jelenteni.

Előadássorozatunk következő időpontjáról és helyéről a www.europeer.hu honlap fog tájékoztatást adni. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

„Az iszlám hatása a külpolitikában”
Régi-új kérdőjelek a Közel-Keleten: Irán és Szaúd-Arábia
2005. április 05.

Iszlám és modernizáció
2005. március 16.
Irak választások után
2005. február 21.

 


 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

Hirdetés

 Válogass termékeink közül - licitálj - vagy add el amire már nincs szükséged! Kattints ide!

 
 

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu