européer | nemzetközi kapcsolatok :: Világnéző: Hu Csin-tao roadshowja

A kínai elnök február 4-én érkezett haza kilenc napos külföldi útjáról, melynek során több napot töltött Franciaországban, Egyiptomban, Gabonban és Algériában. Hu Jintao (Hu Csin-tao) körútja során huszonhét dokumentumot írt alá, köztük nyilatkozatokat az eddigi jó viszonyról, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket és szándéknyilatkozatokat.

Franciaországi tartózkodása alatt a kínai elnök találkozott Kofi Annan-nal. Az elmúlt negyed évben ez már a második magas szintű találkozó az ENSZ főtitkára és a kínai vezetés között, december 17-én Wen Jiabao (Ven Csia-pao) kínai miniszterelnökkel találkozott a világszervezet vezetője. Hu kifejtette álláspontját az afganisztáni és az iraki helyzettel kapcsolatban, valamint tájékoztatta tárgyalópartnerét Kína Afrikát és a fejlődő országokat érintő politikájáról. Az elnök elmondta, hogy készek a további együttműködésre az ENSZ-szel Afganisztán békéjének megőrzésében és az újjáépítésben. Irakot kemény dióként jellemezte, és úgy fogalmazott, hogy szükséges az iraki nép segítése az újjáépítésben. Az új iraki vezetéssel akkor tartja elfogadhatónak a kapcsolatok rendezését, ha a kormány széles társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Hu támogatólag nyilatkozott az ENSZ reformját illetően, véleménye szerint csak reprezentatív és független szervezet képes a világ békéjének és stabilitásának megőrzésére, illetve a gazdaságilag hátrányos helyzetű államok megsegítésére, különös tekintettel a fejletlen és fejlődő országokra. Annan megköszönte az elnök támogatását és javaslatait, majd megállapodtak a főtitkár tavaszi kínai látogatásának részleteiről.

Hu Jintao és Hoszni Mubarak

Hu január 29-én érkezett abba Egyiptomba, mely az ázsiai ország legfontosabb partnere a Közel-Keleten. A találkozókon az egyre jelentősebb kétoldalú kapcsolatokról, Irak újjáépítéséről és a térség békéjéről volt szó – közölte Ahmed Maher, egyiptomi külügyminiszter. Jelenleg két közös tulajdonú olajipari vállalattal rendelkezik a két ország. A közeljövőben további együttműködést terveznek a szénhidrogén kitermelésben és feldolgozásban. Megállapodást írtak alá egy Kína által folyósítandó kedvezményes hitelről és beruházásról, melynek keretében Peking speciális gazdasági zónához jut az Arab-öbölben. Kairóban a kínai elnök találkozott Amr Mussa-val, az Arab Liga vezetőjével, akivel bejelentették a Kínai-Arab Együttműködési Fórum létrehozását. Egyiptom 1956-ban első arab államként ismerte el a Kínai Népköztársaságot és vette fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. Hoszni Mubarak 23 éves hivatali ideje alatt nyolc alkalommal járt Kínában, 1999-ben Pekingben írta alá a két ország stratégiai partnerségéről szóló nyilatkozatot.

Február 1-én kezdődőtt a kínai elnök három napos gaboni tartózkodása. A legfontosabb egyezményt a Sinopec, a kínai állami olajvállalat kötöte a gaboni olajipari minisztériummal. A megállapodás keretében a Sinopecnek jelentős beruházásokat kell végrehajtania a kutatás és a kitermelés területén is. Kína jelenleg a harmadik legnagyobb kőolaj importáló a világon, és az ellátás biztonsága érdekében igyekszik diverzifikálni beszerzését. Ennek megfelel a most aláírt együttműködés. Hu partnerével, Omar Bongo elnökkel számos, kereskedelmet ösztönző megállapodást írt alá, melyek célja nemcsak Gabon gazdaságának segítése, hanem a térség fejlődő országainak támogatása is. Az 1967 óta hatalmon lévő Bongo kifejezte reményét a további kapcsolatok fokozására, melyek kiterjedhetnek a gazdaság egyéb szektoraira is.

Hu négy országot érintő programjának utolsó állomása Algéria volt, melyre kínai külügyi források szerint azért került sor, mert Algir fontos szerepet tölt be a régióban és befolyásos szerepet játszik a fejlődő államok között is. A kínai elnök itt már másodszorra fogalmazott meg átfogó politikát a fejlődő országokkal kapcsolatban. Elmondása szerint az eddigi együttműködést fokozni kell a szolidaritás jegyében, és ezt a magatartást továbbra is a kínai külpolitika sorokkövének kell tekinteni. Hu beszédében kifejtette, hogy Kína az újonnan szerzett lehetőségeivel egy tisztességes világrendért fog küzdeni. Kínát, mint a fejlődő országok elsőszámú tagját jellemezte, majd hozzátette, hogy az egyes államok -legyenek kicsik vagy nagyok, erősek vagy gyengék, gazdagok vagy szegények- kizárólagos joggal rendelkeznek, hogy megválasszák saját országuk politikai berendezkedését és fejlődési modelljét. Az országok közötti különbségeket és ellentmondásokat tárgyalásos úton kell rendezni, kizárva az agressziót a megoldási módok közül. Múlt év júniusában a franciaországi Evianban tartott G8 értekezleten hangzott el hasonló állásfogalás a kínai vezető részéről, amikor is kifejtette, hogy a gazdasági fejlődés értékelésekor tekintettel kell lenni az egyenlő feltételek megteremtésére. Algériában Hu felszólította a fejlődő országokat az együttműködésre és a közös fellépésre az új gazdasági és politikai világrend alakításában. Az elnök felhívta a fejlett államok figyelmét a felelősség kérdésére, és annak fontosságára, hogy a világ gazdag és szegény részei közötti szakadék bővülését meg kell állítani.

Az út során a kínai delegáció törekedett az eddigi kapcsolatok bővítésére, különös tekintettel az olajiparra, a gépgyártásra és a fertőzések elleni küzdelemre. Hu Jintao minden találkozóján hangsúlyozta elkötelezettségét a fejlődő országok felé, és igyekezett ezen országok szószólójaként fellépni. Minden tárgyalópartnere megerősítette az egy-Kína elv támogatását, mely alapvető fontosságú a Pekinggel való kapcsolatok során. Hu tavalyi beiktatása óta rendkívül élénk külpolitikát folytat. Kérdés, hogy meddig tartható fent az eddigi sikeres, konfliktusmentes politizálás?