A kínai elnök Franciaországban

2004. február 1.
-Csomán Gábor

Hu Jintao (Hu Csin-tao) január 26-án Franciaországba látogatott. A kínai elnök beiktatása óta először járt Nyugat-Európában diplomáciai találkozón. Ezt megelőzően 1997-ben került sor elnöki találkozóra, Chirac és Jiang Zemin (Csiang Cö-min) között. A megbeszéléseken áttekintették az elmúlt négy évtized tapasztalatait, különös tekintettel az utolsó tíz évre. Hu látogatása jelentette a „Kína éve” franciaországi programsorozat kezdetét. Először fordult elő, hogy nem francia dominanciájú eseményt rendeztek a Champs-Elyess-én: a kínai újévet sárkány- és dobparádé keretében köszöntötték, az Eiffel-torony pedig vörösbe borult.

Mi szolgál a kínai-francia barátság alapjául? Egy francia történész szerint két nagy kultúra találkozásáról van szó. A kapcsolatok különösen Charles de Gaulle Ötödik Köztársasága óta fejlődtek, amikor a franciák komolyan elkezdtek foglalkozni a távol-keleti kommunista állammal. A Kína iránti tisztelet fontos eleme az ázsiai ország intellektuális hatása a francia filozófiára és gondolkodásra. Napóleon egyszer azt mondta: Kína ébredésébe az egész világ bele fog remegni. A kínaiak számon tartják, hogy a korai Kommunista Párt számos vezetője - például Zhou Enlai (Csou) - Franciaországban tanult az 1920-as években, és alapította meg a kínai kommunisták ifjúsági csoportját.

Franciaországnak jelentős gazdasági kapcsolatai vannak Kínában, de korábbi előnyük hátrányba fordult Németországgal, valamint csökkent Angliával szemben. A TGV vonat alulmaradt a német és japán ajánlat ellenében, viszont a francia többségű Airbus repülőgépgyártó jelentős megrendeléseket halászott el a Boeing orra elől. Az agrár- és luxustermékeket illetően a franciák őrzik vezető helyüket. A Danone csoport számos élelmiszeripari gyárral rendelkezik, a Carrefour áruházlánc pedig üzletet nyitott a nagyobb kínai városokban. A Hennessy csoport luxus-termékeinek eladása is folyamatosan növekszik. A franciák büszkék, hogy Kína legmodernebb színházát és operaházát ők tervezték.

A geopolitikai szintet nézve a két ország mindig is partnernek tekintette egymást a multipoláris világban. Az Irak elleni hadjáratot tekintve azonos álláspontot képviseltek az angol-amerikai koalícióval szemben. Amikor az oroszok rendezték kapcsolataikat a kínaiakkal, a franciák igyekeztek meggyőzni Moszkvát és Pekinget a hármas együttműködés szükségességéről a multipoláris világ érdekében. A találkozó során áttekintették Irak, Afganisztán, Észak-Korea és a Közel-Kelet helyzetét, és megegyeztek a folyamatos véleménycserében. Kína elvárja partnereitől az „egy-Kína” elv támogatását, és Chen Shui-bian, tajvani elnök függetlenségről szóló népszavazás-politikájának ellenzését.  

A kínai vezetés különösen hálás Chiracnak azért, hogy támogatja az EU szankcióinak feloldását, melyeket az 1989-es, Tienanmen téri események hatására vezettek be. A francia kormány a fátyol-vita miatt konfliktusba került az arab és muszlim országokkal, ezért a mostani találkozó helyreállíthatja azt az állítást, miszerint a franciák a civilizációk közti párbeszéd és együttműködés támogatói. Nem mellékes az sem, hogy Chiracnak jól jön a félmillió kínai nemzetiségű francia állampolgár támogatása a választásokon.