Az orosz hadsereg: bizonytalan jövő

2004. április 5.
-Gál Tamás

Az utóbbi években az orosz hadsereget újabb és újabb csapások érik: a Kurszk és a K-159 jelű tengeralattjárók elsüllyedése, legutóbb pedig az Északi-flotta zászlóshajója, a Nagy Péter  műszaki hibája. Eközben a szárazföldi csapatok helyzete több, mint megdöbbentő. Ezzel szemben februárban bemutattak egy új rakétarendszert, melynek elhárítása még az USA-nak is gondot okozhat.

Rájár a rúd mostanában az orosz flottára. A Kurszk 2000-ben történt elsüllyedése után, tavaly augusztusban vontatás közben merült el a K-159 jelzésű, forgalomból kivont atom-meghajtású tengeralattjáró, 11 ember halálát okozva. Idén márciusban pedig az orosz Északi-flotta zászlóshajóját kellett sürgősen a kikötőbe irányítani. Az egész flotta egyik legerősebb hajóján az atom-meghajtású reaktorral akadtak problémák. A dolog furcsasága, hogy a hibát nem a legénység, hanem Vlagyimir Kurojedov admirális, a flotta parancsnoka fedezte fel. Még a február 10-18-án megtartott „Biztonság-2004” hadgyakorlat keretében figyelt fel a legénység különös viselkedésére, majd Vlagyimir Putyinnal egyeztetve alapos vizsgálatot rendelt el. Ekkor derült fény a reaktor hibájára. Katonai források szerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Nagy Péter felrobbanjon.   

A Nagy Péter hirtelen kiválása mindenképpen meglepő. A hajó 2003 decembere óta folyamatosan készültségben van, részt vett több hadgyakorlaton. A februári hadgyakorlatot maga Putyin a cirkálóról kísérte figyelemmel. Sőt a hajó parancsnokát, Vlagyimir Kasztyanovot ellentengernaggyá nevezte ki az elnök. Így mindenképpen meglepő, hogy a hibákra nem derült fény hamarabb. Elemzők szerint inkább személyes ellentétek állnak a háttérben. Kurojedov admirális valószínűleg így próbál megszabadulni egyik fő riválisától. A különféle intrikák alatt azonban az orosz flotta szép csendben leamortizálódik.

Nem rózsásabb a helyzet a szárazföldi csapatoknál sem. Oroszországban még érvényben a van a sorkötelesség, habár a fiatalok egyre kevésbé kívánnak a katonai élettel megismerkedni. Ennek egyik oka kétségkívül az orosz lakosság romló egészségi állapota a különféle devianciák következtében. Ez azonban semmiképpen sem mentség a kiképzőtisztek és az idősebb bakák brutalitására. Többször előfordult olyan eset, hogy az újoncokat, útban valamelyik szibériai helyőrség felé, különböző reptereken hiányos öltözetben várakoztatták több órán keresztül mínusz húsz-harminc fokban. E „beavatás” következtében sokan tüdőgyulladást kaptak, amit aztán nem megfelelően kezeltek, így végül belehaltak. Az illetékesek azzal védekeznek általában, hogy ez belefér a kiképzésbe és a probléma az újoncok állóképességével van.

Mindezen negatív események ellenére az orosz hadiipar egy újfajta rakéta típussal rukkolt elő. A fegyvert a „Biztonság-2004” hadgyakorlat keretében mutatták be. A rakéta érdekessége, hogy a kilövés után is lehet a röppályáját változtatni, akár többször is. Ez a technika méltó válasz lehet az USA rakétavédelmi programjára, aminek az alapja -mint minden ilyen védelmi rendszernek- a támadó rakéta röppályájának kiszámítása. Putyin elnök kijelentette, hogy a kísérlet nem irányul konkrét ország ellen, sőt tájékoztatták a partnereket a kísérlet eredményéről. Az egyetlen célpont a közös ellenség: a nemzetközi terrorizmus.