Már csak Bush Kerry ellenfele

2004. feburár 3.
Pichler Balázs

John Kerry lehet George W. Bush jelenlegi elnök kihívója a novemberi elnökválasztáson, miután a massachusettsi szenátor magabiztosan vezeti a demokrata párt elnökjelölési sorozatát. Kerry eddig kilencből hét államban diadalmaskodott az előválasztásokon, ami lehetővé teszi számára, hogy országos kampányát a republikánus elnök elleni harcra koncentrálja. A demokrata jelölt lendületét tovább növeli, hogy Bush elnök népszerűségi indexe a mélypontra süllyedt. 

Kerry kiemelkedően szerepelt a „szuper keddi” választásokon is. Ezen a napon hét államban tartottak egyszerre előválasztásokat a demokraták, és Massachusetts szenátora ötben diadalmaskodni tudott. Ez azt jelenti, hogy az iowai meglepetés győzelem és az elmúlt heti New Hampshire-i fölényes siker után Delaware, Missouri, Arizona, Új-Mexikó és Észak-Dakota delegáltjainak a többsége is Kerry-t támogatja majd a demokrata elnökjelölő konvención. „Szuper kedd” életben tartotta Wesley Clark, nyugalmazott tábornok, reményeit is, aki szoros küzdelemben ugyan, de megszerezte az első helyet Oklahomában. John Edwards szülőföldjén Dél-Carolinában tudott győzni.

Edwardsnak vagy Clarknak azonban kevés az esélye arra, hogy az elnökjelölő konvención megverje Kerry-t. A szenátor ugyanis New Hampshire-i győzelme után stratégiát válthatott, és elkezdhette egyszerre több államra kiterjedő kampányát. Az előválasztási sorozatban a siker sikert szül, így Kerry egyre nagyobb mértékben számíthat anyagi támogatásra, valamint a demokrata szavazók bizalmára. A szavazók és a támogatók ugyanis a mellé a jelölt mellé állnak, akit a leginkább megválaszthatónak tartanak. Az iowai győzelem után Kerry egy hét alatt 1,1 millió dollár támogatáshoz jutott. A pénzügyi források megszerzése, pedig elengedhetetlen országos kampány folytatásához.

Ellenfelei ezzel szemben eddig csak egy-egy államra koncentrálhattak. Edwards esetében ezért kérdéses, hogy a déli államokon kívül is képes lesz-e máshol is győzni. Amennyiben nem, szakértők szerint jó eséllyel pályázhat az alelnöki jelöltségre.  A közvélemény kutatások alapján előzetesen legesélyesebbnek tűnő jelölt, Howard Dean is inkább a koncentrált kampányolást választotta. Miután New Hampshireben második lett, kihagyta a „szuper kedd”-i államokat, és kampányát Michiganre, Washingtonra és Mainre koncentrálta. Ha azonban ezen államok egyikében sem sikerül a hétvégén Deannek nyernie, akkor idő előtt véget érhet a vermonti kormányzó számára az előválasztási sorozat. A demokrata elnökjelöltek tábora a keddi forduló után hétről hat főre csökkent. Joe Liebermann -aki 2000-ben Al Gore alelnökjelöltje volt- ugyanis bejelentette, hogy kiszáll a versenyből, miután eddigi szereplése nem sok esélyt hagyott számára a végső győzelemre.

A republikánus választási stratégia irányítójának, Karl Rovenak minden valószínűséggel a Kerry elleni harcra kell készülnie, ami nem ígérkezik könnyűnek. Egy CNN/USAToday/Gallup felmérés szerint egy Kerry-Bush párharcban a megkérdezettek 53 százaléka a massachusettsi szenátorra, 46 százaléka a jelenlegi elnökre szavazna. Meglepetésre, ugyanebben a felmérésben, John Edwards is egy százalékponttal megelőzi Bush elnököt. A republikánus választási gépezet azonban -a demokratával ellentétben- még nem indult be. A kampány során még lesz idejük hangsúlyozni, hogy Kerry a szenátus egyik leggazdagabb tagja, és ezen felül igazi elitista, akinek nincs sok köze demokraták által képviselt kisemberhez. A szenátor ezzel szemben rámutathat arra, hogy amíg ő kitüntetéssel tért haza Vietnámból, a jelenlegi republikánus vezetés, amely folyamatosan az iraki háború mellett kardoskodott, kollektíven „megúszta” a vietnami háborút.

A republikánusoknak azonban nemcsak a demokrata jelölt okoz fejfájást. Az elnök általános elfogadottság az egy hónappal ezelőtti 60 százalékról 49 százalékra csökkent, a legalacsonyabbra hivatalba lépésének kezdete óta. Ahogy a Szaddam Huszein elfogása decemberben javította Bush elnök mutatóit, úgy most a gazdaságban és az iraki kérdésben jelentkező problémák jelentősen rontották. A Bush által a Kongresszusnak beterjesztett 2005-ös költségvetési tervezet ugyanis rekordösszegű, 521 milliárd dolláros hiánnyal számol, ami az amerikai GDP 4,5 százalékának felel meg. Ezért a költségvetést mind demokrata, mind republikánus oldalról heves kritikák érték. Az iraki tömegpusztító fegyverek hiánya is egyre inkább zavarba hozhatja a kormányzatot. David Kay az iraki vegyi és biológiai programok és fegyverek után kutató amerikai csoport vezetője beszámolójában elismerte, hogy valószínűleg rosszul feltételezték a háború előtt, hogy Szaddam Huszein ezen harcászati eszközökkel  rendelkezik. A republikánusoknak tehát a két fő választási kérdésben – Irak és a gazdaság – rosszul kezdődött az év, és ez -ahogy várható volt- jelentősen csökkentette az elnök támogatottságát.