MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 
 
 


web
européer.hu

 

VILÁGNÉZŐ

Juscsenkó beiktatása - a "forradalom" vége

2005. január 20.
-Gál Tamás

Hivatalosan is eredményt hirdettek az ukrán elnökválasztás megismételt második fordulójában. Eszerint az új ukrán elnök Viktor Juscsenkó, aki január 23-án letette elnöki esküjét Európa számos vezetője előtt. Közben Oroszország is üdvözölte az ellenzéki jelölt győzelmét, igaz csak nem hivatalos úton. Az már majd Juscsenkón múlik, hogy az ukrán nép tényleg nyertesként került-e ki az kritikus helyzetből?

Szakértők szerint a „narancsos forradalom” sikeres véghezvitelével Ukrajna esélyt kapott, hogy felzárkózzon a nyugati demokráciákhoz. A nyugati világ szinte egyöntetűen támogatta Juscsenkóék tüntetéseit, a választásokat elcsaló központi hatalommal szemben. Viktor Janukovicsonak, hiába támogatta szinte teljes mellszélességgel a moszkvai vezetés, nem sikerült diadalt aratnia a december huszonhatodikán megismételt második fordulóban. Juscsenkó mintegy nyolc százalékpontos különbséggel nyert, és lett Ukrajna új elnöke.

A „rendes” második forduló után kibontakozó tüntetésekben Janukovics egye jobban elszigetelődött. Vlagyimir Putyin orosz elnököt kivéve nem nagyon akadt olyan vezető, aki elismerte volna a választásokat. Sőt az idő múlásával Putyin is egyre inkább a tejes választás megismétlését javasolta. Ezzel szemben Juscsenkóék az első forduló eredményei szerint kívántak eredményt hirdetni, melynek hitelességét egyik fél sem vitatta, és amit mellékesen, igaz kis különbséggel, az ellenzéki jelölt nyert meg. Végül a Javier Solana vezette nemzetközi közvetítő bizottságnak sikerült elérni, hogy felek tárgyalóasztalhoz üljenek. Ezeknek a tárgyalásoknak, és az Ukrán Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében került végül is sor csak a második forduló megismétlésére.

A „harmadik” forduló előtt került hivatalosan is nyilvánosságára, hogy Juscsenkót megmérgezték. Először a felesége beszélt róla egy külföldi újságnak adott interjújában. Ebben megemlítette, hogy mikor férje szeptember 5-én hazajött egy fogadásról - melyet a helyi KGB volt vezetője, Igor Smesko tábornok adott - férje leheletét erősen gyógyszerszagúnak érezte. Akkor nem tulajdonított különösebb jelentőséget a dolgoknak. A mérgezésre utalhat Juscsenkó arca, amely szemmel láthatóan elváltozott az elmúlt hónapokbanban. December elején Juscsenkó el is utazott Bécsbe egy kivizsgálásra. A kórház által kiadott közlemény szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy az ukrán politikus mérgezés áldozata lett. Az orvoscsoport vezetője szerint dioxin nevű mérget adtak be neki étel útján. A kórházigazgató, Dr Michael Zimpfer szerint, a normális érték ezerszeresét találták meg Juscsenkó vérében. A méreg lassú lebomlása miatt, a beadástól számítva még hónapok múlva is kimutatható. Szerinte annak idején csak órákon múlt az elnökjelölt élete, míg kórházba vitték.

Janukovics visszaszorulása nem tette egy csapásra egyértelművé a helyzetet. Ugyanis Olekszandr Moroz, aki az első fordulóban a harmadik helyezett volt és a másodikban Juscsenkó támogatására bíztatott, benyújtotta a számlát. Ahhoz a feltételhez kötötte az ellenzéki jelölt további támogatását, ha a parlament elfogadja azt a törvénytervezetet, amely jelentősen csökkentené az elnök hatáskörét a miniszterelnök javára. A Juscsenkó korábbi ígérete ellenére a bírósági döntés után visszatáncolt a javaslattól. Ennek ellenére december 8-án a Rada elfogadta a törvényjavaslatot, melyet Kucsma elnök még a parlament ülésén alá is írt. 

Az új politikai berendezkedés szakértők szerint sokban hasonlít már a közép-európai államok jelenlegi berendezkedéséhez, de az elnök még mindig számos területen gyakorol jelentős befolyást. Továbbra is erős beleszólása lesz az elnöknek a külügy és hadügyekbe, valamint a titkosszolgálatok működésébe. A parlamenti pártok joga lesz ezentúl, hogy koalíciót és miniszterelnököt válasszanak, az eddigi elnöki kinevezés helyett. Az elnöki vétó rendszere továbbra is megmarad, de a rada minősített többséggel felülírhatja.

A harmadik fordulóban tehát végleg eldőlt, hogy Juscsenkó nyerte meg az elnökválasztást, miután a szavazatok több, mint ötvenkét százalékát szerezte meg Janukovics negyvennégyével szemben. Bár sokan tartottak tőle, hogy a jelenlegi miniszterelnök és csapata újabb jogi kifogásokat emel a választások tisztaságával kapcsolatban, erre nem került sor. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy még a harmadik forduló előtt több beadvánnyal is az Alkotmánybírósághoz fordult, de az egy kivételével mindet elvetette. Abban adtak igazat Janukovicsnak, hogy nem lehet az emberek azon jogát korlátozni, hogy máshol szavazhassanak, mint ahol laknak. Erre azért kerül sor, mert a megsemmisített második fordulóban ilyen módon történt a legtöbb csalás, és most nem készült el annyi speciális igazolvány, hogy egy adott szavazópolgár máshol szavazhasson, mint a lakhelye. Csak a mozgássérültek és a súlyos betegek kaptak ilyen, a megfelelő biztonsági jegyekkel ellátott cédulát.

A hivatalos eredmény megszületett, és január 23-án beiktatták az új elnököt. Kérdéses azonban, hogy ki lesz az új miniszterelnök, akit az elnök nevezhet ki. Sajtóvélekedések szerint a legesélyesebb jelölt az a Júlia Tyimosenkó, aki végig ott állt Juscsenkó oldalán a tüntetések alatt. Személye azonban számos emberben kételyt vet fel. Itt elsősorban a rendszerváltás után játszott szerepére utalnak, ugyanis férjével Olekszandr Tyimosenkóval számos máig tisztázatlan gazdasági ügyletet bonyolítottak le az orosz államadóssággal kapcsolatban. Oroszországban pedig jelenleg körözés van ellene kiadva. 

 Azt egyenlőre nem lehet tudni, hogy a keleti területeken megfigyelhető szeparatista törekvések, milyen fordulatot vesznek az ellenzéki győzelem után. Elemzők szerint az ország kettészakadása mellett harcolóknak nincs komoly társadalmi bázisa. Az önállóságot követelők részére egy jó megoldás lehet azonban az ország föderalizálása, az eddigi megyerendszer helyett. Ukrajna most bebizonyíthatja Európának, hogy mennyire elkötelezett a demokrácia és a demokratikus berendezkedés iránt, illetve az új vezetés miképpen tud majd úrrá lenni a gazdasági problémákon (január végén az Európai Parlament határozatban fogadta el, hogy Ukrajnának lehetősége van tagjelölt országgá válni). Kérdéses, hogy lesz képes egyensúlyozni a Kelet (Oroszország) és a Nyugat között az új ukrán vezetés. Földrajzi helyzetéből adódóan nem fordulhat szembe egyértelműen egyikkel sem, tehát mindenképpen egyensúlyt kell teremteni egy jobb sorsra érdemes Ukrajna reményében.

Kapcsolódó anyagok
Ukrán elnökválasztás - még nincs vége 2004. november 29.

 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu