Juscsenkó
beiktatása - a "forradalom" vége
2005. január 20.
-Gál Tamás
Hivatalosan is eredményt hirdettek az ukrán
elnökválasztás megismételt második fordulójában. Eszerint az új
ukrán elnök Viktor Juscsenkó, aki január 23-án letette elnöki
esküjét Európa számos vezetője előtt. Közben Oroszország is
üdvözölte az ellenzéki jelölt győzelmét, igaz csak nem hivatalos
úton. Az már majd Juscsenkón múlik, hogy az ukrán nép
tényleg nyertesként került-e ki az kritikus helyzetből?
Szakértők
szerint a „narancsos forradalom” sikeres véghezvitelével Ukrajna
esélyt kapott, hogy felzárkózzon a nyugati demokráciákhoz. A
nyugati világ szinte egyöntetűen támogatta Juscsenkóék
tüntetéseit, a választásokat elcsaló központi hatalommal
szemben. Viktor Janukovicsonak, hiába támogatta szinte teljes
mellszélességgel a moszkvai vezetés, nem sikerült diadalt
aratnia a december huszonhatodikán megismételt második
fordulóban. Juscsenkó mintegy nyolc százalékpontos különbséggel
nyert, és lett Ukrajna új elnöke.
A „rendes”
második forduló után kibontakozó tüntetésekben Janukovics egye
jobban elszigetelődött. Vlagyimir Putyin orosz elnököt kivéve
nem nagyon akadt olyan vezető, aki elismerte volna a
választásokat. Sőt az idő múlásával Putyin is egyre inkább a
tejes választás megismétlését javasolta. Ezzel szemben
Juscsenkóék az első forduló eredményei szerint kívántak
eredményt hirdetni, melynek hitelességét egyik fél sem vitatta,
és amit mellékesen, igaz kis különbséggel, az ellenzéki jelölt
nyert meg. Végül a Javier Solana vezette nemzetközi közvetítő
bizottságnak sikerült elérni, hogy felek tárgyalóasztalhoz
üljenek. Ezeknek a tárgyalásoknak, és az Ukrán Legfelsőbb
Bíróság döntése értelmében került végül is sor csak a második
forduló megismétlésére.
A „harmadik”
forduló előtt került hivatalosan is nyilvánosságára, hogy
Juscsenkót megmérgezték. Először a felesége beszélt róla egy
külföldi újságnak adott interjújában. Ebben megemlítette, hogy
mikor férje szeptember 5-én hazajött egy fogadásról - melyet a
helyi KGB volt vezetője, Igor Smesko tábornok adott - férje
leheletét erősen gyógyszerszagúnak érezte. Akkor nem
tulajdonított különösebb jelentőséget a dolgoknak. A mérgezésre
utalhat Juscsenkó arca, amely szemmel láthatóan elváltozott az
elmúlt hónapokbanban. December elején Juscsenkó el is utazott
Bécsbe egy kivizsgálásra. A kórház által kiadott közlemény
szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy az ukrán politikus
mérgezés áldozata lett. Az orvoscsoport vezetője szerint dioxin
nevű mérget adtak be neki étel útján. A kórházigazgató, Dr
Michael Zimpfer szerint, a normális érték ezerszeresét találták
meg Juscsenkó vérében. A méreg lassú lebomlása miatt, a
beadástól számítva még hónapok múlva is kimutatható. Szerinte
annak idején csak órákon múlt az elnökjelölt élete, míg kórházba
vitték.
Janukovics
visszaszorulása nem tette egy csapásra egyértelművé a helyzetet.
Ugyanis Olekszandr Moroz, aki az első fordulóban a harmadik
helyezett volt és a másodikban Juscsenkó támogatására bíztatott,
benyújtotta a számlát. Ahhoz a feltételhez kötötte az ellenzéki
jelölt további támogatását, ha a parlament elfogadja azt a
törvénytervezetet, amely jelentősen csökkentené az elnök
hatáskörét a miniszterelnök javára. A Juscsenkó korábbi ígérete
ellenére a bírósági döntés után visszatáncolt a javaslattól.
Ennek ellenére december 8-án a Rada elfogadta a
törvényjavaslatot, melyet Kucsma elnök még a parlament ülésén
alá is írt.
Az új
politikai berendezkedés szakértők szerint sokban hasonlít már a
közép-európai államok jelenlegi berendezkedéséhez, de az elnök
még mindig számos területen gyakorol jelentős befolyást.
Továbbra is erős beleszólása lesz az elnöknek a külügy és
hadügyekbe, valamint a titkosszolgálatok működésébe. A
parlamenti pártok joga lesz ezentúl, hogy koalíciót és
miniszterelnököt válasszanak, az eddigi elnöki kinevezés
helyett. Az elnöki vétó rendszere továbbra is megmarad, de a
rada minősített többséggel felülírhatja.
A harmadik
fordulóban tehát végleg eldőlt, hogy Juscsenkó nyerte meg az
elnökválasztást, miután a szavazatok több, mint ötvenkét
százalékát szerezte meg Janukovics negyvennégyével szemben. Bár
sokan tartottak tőle, hogy a jelenlegi miniszterelnök és csapata
újabb jogi kifogásokat emel a választások tisztaságával
kapcsolatban, erre nem került sor. Ez jórészt annak is
köszönhető, hogy még a harmadik forduló előtt több beadvánnyal
is az Alkotmánybírósághoz fordult, de az egy kivételével mindet
elvetette. Abban adtak igazat Janukovicsnak, hogy nem lehet az
emberek azon jogát korlátozni, hogy máshol szavazhassanak, mint
ahol laknak. Erre azért kerül sor, mert a megsemmisített második
fordulóban ilyen módon történt a legtöbb csalás, és most nem
készült el annyi speciális igazolvány, hogy egy adott
szavazópolgár máshol szavazhasson, mint a lakhelye. Csak a
mozgássérültek és a súlyos betegek kaptak ilyen, a megfelelő
biztonsági jegyekkel ellátott cédulát.
A hivatalos
eredmény megszületett, és január 23-án beiktatták az új elnököt.
Kérdéses azonban, hogy ki lesz az új miniszterelnök, akit az
elnök nevezhet ki. Sajtóvélekedések szerint a legesélyesebb
jelölt az a Júlia Tyimosenkó, aki végig ott állt Juscsenkó
oldalán a tüntetések alatt. Személye azonban számos emberben
kételyt vet fel. Itt elsősorban a rendszerváltás után játszott
szerepére utalnak, ugyanis férjével Olekszandr Tyimosenkóval
számos máig tisztázatlan gazdasági ügyletet bonyolítottak le az
orosz államadóssággal kapcsolatban. Oroszországban pedig
jelenleg körözés van ellene kiadva.
Azt
egyenlőre nem lehet tudni, hogy a keleti területeken
megfigyelhető szeparatista törekvések, milyen fordulatot vesznek
az ellenzéki győzelem után. Elemzők szerint az ország
kettészakadása mellett harcolóknak nincs komoly társadalmi
bázisa. Az önállóságot követelők részére egy jó megoldás lehet
azonban az ország föderalizálása, az eddigi megyerendszer
helyett. Ukrajna most bebizonyíthatja Európának, hogy mennyire
elkötelezett a demokrácia és a demokratikus berendezkedés iránt,
illetve az új vezetés miképpen tud majd úrrá lenni a gazdasági
problémákon (január végén az Európai Parlament határozatban
fogadta el, hogy Ukrajnának lehetősége van tagjelölt országgá
válni). Kérdéses, hogy lesz képes egyensúlyozni a Kelet
(Oroszország) és a Nyugat között az új ukrán vezetés. Földrajzi
helyzetéből adódóan nem fordulhat szembe egyértelműen egyikkel
sem, tehát mindenképpen egyensúlyt kell teremteni egy jobb
sorsra érdemes Ukrajna reményében.
Kapcsolódó
anyagok
Ukrán elnökválasztás - még nincs vége 2004. november 29.
|