Csuvas Köztársaság
ahol az egyik
legnagyobb orosz politikus bölcsője ringott
2004. május 20.
-Kopp Kristóf
A Csuvas Köztársaság a tatárhoz és a baskírhoz
hasonlóan a Volgai Régióban helyezkedik el az Orosz Föderáció
területén, területe 18 ezer km2, lakóinak száma
2000-ben 1, 4 millió fő volt. Érdekes adat, hogy a köztársaság
lakóinak közel 70 %-a csuvas nemzetiségű, ami ritka az autonóm
köztársaságok között. Csuvasia fővárosa Csebokszari (458 ezer
lakos), mely Kazanytól autóval csupán 2 órányira nyugatra van.
Ma Oroszországban mintegy 1, 8 millió csuvas él,
jobbára köztársaságukban és a környező területeken (Mordvin- és
Mari Köztársaság, Uljanovszk Oblaszty). A csuvasok török eredetű
nép, de fent említett nyelvrokonaiktól eltérően ők a sok száz
esztendős orosz megszállás alatt felvették a keleti
kereszténységet.
A csuvasokat tartják az ősi volgai bolgárok
utódainak, akik már a 9. században államot alapítottak itt. A
csuvasokról, mint önálló népről először Ahmad ibn Fadlan arab
utazó tudósított 922-ben. Etnológusok szerint két mai
nyelvjárásuk közül az északi virial rokonítható a bolgárral, míg
a déli anatri a 13. századi tatár-mongol hódítás eredményeként
alakult ki. Ekkor a csuvasok muzulmán hitre tértek, de mára már
csak töredékük szunnita. A 16. század óta orosz megszállás alatt
élnek.
A Szovjetunió létrejöttekor tatár vezetők
javasolták, hogy alakítsanak ki csuvas, tatár és baskír
területekből egy egységes Volgai Török Köztársaságot, de az
oroszok inkább az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazva három
közigazgatási egységet hoztak létre, így született a Csuvas
Autonóm Körzet 1920-ban, majd a Csuvas Köztársaság 1925-ben.
A csuvasok kezdetektől fogva harcoltak a
kollektivizáció ellen, a kommunista pártba is igen kevesen
léptek be, mindvégig hűek voltak az ortodox valláshoz és igen
konzervatív, nemzeti identitás alakult ki köztük. A pántörök
mozgalmakban nem vesznek részt, mindazonáltal erős kulturális
kapcsolatban vannak Bulgáriával, valamint a szomszédos autonóm
köztársaságokkal.
A köztársaság felépítése hasonló
Tatársztánéhoz,
kétkamarás országgyűlése van, a végrehajtó hatalmat pedig a
köztársasági elnök gyakorolja. A kormányban a legfontosabb
pozíciók a csuvasok kezében vannak, köszönhetően az Orosz
Föderációval kötött 1991-es kétoldalú egyezménynek.
A csuvas terület iparilag igen fejlett,
kiemelkedik a gépgyártás, a vaskohászat, az energiaipar, az
élelmiszeripar és a vegyipar. Csuvasia nyersanyagokat,
fogyasztási cikkeket exportál. A legjelentősebb gyár
Csebokszariban a Promtraktor, mely mezőgazdasági gépeket,
traktorokat, illetve különböző munkagépeket gyárt. Ezen kívül
itt van a központja az orosz vegyipari óriásnak, a Khimpromnak
is. Egyre több európai befektető keresi fel a köztársaságot.
A nehézipar mellett a mezőgazdaság is igen
fejlett, Oroszország komlótermelésének 2/3 ide koncentrálódik,
így két nagy sörgyár működik Csuvasiában, a Buket Chuvashii és a
Yantar (borostyánt jelent). 1994-ben Csebokszariban alakult meg
az Oroszországi Komlótermesztők Szövetsége, amely
erőfeszítéseket tesz a termelés fokozására. Emellett
szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak a csuvas gazdák. A
bankrendszer nem túl eseménydús. A Chuvassberbank egyeduralkodó
a köztársaságban, valamint azon kívül is igen széle a hálózata,
nem akad vetélytársa, talán azért, mert igen erős a bankszektor
összefonódása a politikai elittel. A Chuvaskreditbank a második
pénzintézet, ennek hatásköre csak a köztársaságra terjed ki.
Csuvasia Tatársztánhoz hasonlóan igen gyorsan
fejlődik, a csuvasok körülbelül 80 %-a beszéli ősei nyelvét, és
az oktatás az érettségiig ezen a nyelven folyik. Az első csuvas
ábécét 1769-ben hozták létre, 1804-ben a kazanyi egyetemen külön
szakot is indítottak e nyelv számára. A nyelvoktatás és
terjesztés úttörői V. P. Visnevszkij és I. J. Jakovlev voltak.
Előbbi nevéhez a csuvas helyesírási szótár megírása kapcsolódik.
Jakovlev pedig megteremtette a csuvas alsó- és középiskolai
oktatást. Az első gimnáziumot Szimbirszkben alapította 1868-ban.
Munkájában segítségére volt a helyi oktatási felügyelő, bizonyos
Ilja Uljanov, Vlagyimir Iljics Uljanov édesapja. A címben
említett politikus tehát Lenin volt, az ő bölcsője ringott a
csuvasok földjén.
|