Rasszizmus
Oroszországban
2004. március 19.
-Veszteg Csilla
A
demokratikus Oroszországban egyre jobban erősödik és terjed az
antiszemitizmus és a rasszizmus – állítják a társadalomkutatók.
Ezt látszik igazolni több felmérés is, melyek szerint a
lakosságnak közel a fele úgy véli, hogy ”Oroszország az
oroszoké.”
A
rendszerváltást megelőzően még hallani sem lehetett faji
indíttatású támadásokról, mára azonban szinte mindennapossá
váltak az idegenek elleni atrocitások.
Több
nagyvárosában rendszeresen gyaláznak meg zsinagógákat, támadnak
meg ázsiai és afrikai diákokat vagy egyszerű turistákat. Az
ilyen erőszakos jellegű támadások évente 30 ember halálát
okozzák.
Ezeket a
jelenségek egyre inkább megpróbálják elhallgatni a közvélemény
elől. A hatóságok igyekeznek úgy tenni, mintha az ilyen esetek
nem is léteznének, de a támadások néha már olyan méretet
öltenek, hogy azt már lehetetlen eltusolni. Sokszor az áldozatok
nem mernek elmenni a rendőrségre, de több esetben megtörtént a
feljelentés, a rendőrség azonban nem indított nyomozást az
ügyben. Gyakori az is, hogy a rasszista támadásokat egyszerű
huliganizmusnak állítják be, amelyért sokkal kisebb büntetési
tétel jár.
A társadalmi
elégedetlenségek hátterében főleg gazdasági okok állnak. A
szegénység, az alulfizetettség, a munkanélküliség, mind- mind
hozzájárul az életszínvonal romlásához, mely az emberekben
haragot és dühöt szül, főleg a külföldiekkel szemben. Ez pedig
könnyen szolgál táptalajul a szélsőséges ideológiák és
szervezeteik számára. A külföldiek elleni támadások döntő
többségét szkinheadek és neonácik hajtják végre, akiknek a
számát mintegy 50 ezer főre becsülik. Táborukat főleg fiatalok
alkotják, akik rendezetlen családi körülmények közt élnek és
legtöbbjük szakképzetlen. Csoportjaik ugyanolyan jól
szervezettek, mint nyugat-európai társaiké, de sokkal többet
foglalkoznak ideológiai kérdésekkel.
Vlagyimir
Zsirinovszkij, aki a szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt (LDPR)
vezetője, az utóbbi években egyre inkább növekvő szavazótábort
tudhat maga mögött. Nyugtalanításra adhat okot, hogy támogatói
főként az ellenszavazók köréből kerülnek ki, akik a más
politikai pártokkal elégedetlenek. A szélsőséges politikus
nézetei között központi helyen szerepel az Oroszország elleni
nemzetközi összeesküvés-elmélet. Eszerint hazájának ellensége
napjainkban az USA, Kína, Törökország és a NATO. Elképzelései
szerint a világot észak–déli irányban új érdekszférákra kellene
osztani a nagyhatalmak között. Úgy véli, hogy Oroszország
lerohanhatná déli szomszédait, megteremtve ezzel a régió
stabilitását. Zsirinovszkij azzal is fenyegeti az USA-t, hogy
visszaveszi régen eladott területét, Alaszkát. Japán ellen
nukleáris támadást hajtana végre, Németországot pedig radioaktív
hulladékkal szennyezné.
Az érezhető
idegenellenesség ellen Vlagyimir Putyin elnök is fellépett,
amikor aláírta a politikai szélsőségek visszaszorítását célzó
törvényt. E szerint törvényen kívül
helyezik a rasszista propagandát, megtiltják a náci szimbólumok
használatát és a különféle nem hivatalos fegyveres csoportok
megalakítását, valamint bírói döntéssel betilthatóvá
válnak a szélsőséges pártok és szervezetek is, amelyek a hatalom
erőszakos megszerzésére törekednek.
Az orosz politikusok
egy része szerint a törvény alkalmatlan a szélsőségesek
megfékezésére, szerintük ugyanis az nem elég elrettentő hatású.
Emberjogi szervezetek kritikája szerint túlzottan
kiszélesíti a titkosszolgálatok jogkörét és így a mindenkori
hatalom akár arra is felhasználhatja, hogy ellehetetlenítse
politikai ellenfeleit.
Az államfői
intézkedés azonban még nem hozta meg a várt hatást, de bizonyos
kedvező elmozdulás már tapasztalható. A rendőrség és az
ügyészség már több vádat emelt rasszizmus miatt, de az ítéletek
továbbra sem olyan elrettentők, mint azt a törvény lehetővé
tenné.
|