MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

VILÁGNÉZŐ

Irán választások előtt

2004. február 1.
-Nagy Levente

Iránban 2004. február 20-án választásokat tartanak. Alig három hét múlva eldőlhet, hogy a reformerek folytathatják-e az elkezdett – a konzervatív vallási elit által azonban sokszor gátolt – munkájukat. Az Őrök Tanácsa, valamint Khatami elnök és parlamenti erői között kibontakozó küzdelem már a jelölések során is feszültségeket okozott.

Irán még alig tért magához a 2003. decemberi, Bám városát sújtó földrengés okozta sokkból, máris kemény politikai küzdelem vette kezdetét a vallási vezetés és a reformpártiak között. A februári választásokra készülve a jelölteket helyi szinten választották ki, majd az Őrök Tanácsának kellett véglegesíteni jelölésüket. A Khamenei ajatollah – Irán legfőbb vallási vezetője – befolyása alatt álló 12 tagú tanács többek között azt vizsgálja, hogy a képviselőjelöltek mennyire hűségesek az iszlámhoz. Ez a testület először több mint kétezer ellenzéki jelöltet zárt ki a választásokból, köztük 85 olyan – az elnök köréhez tartozó - képviselőt is, akik az elmúlt négy évben már részt vettek a törvényhozás munkájában. A kizártak között található például Khatami elnök öccse is, aki jelenleg a parlament elnöke.

A döntés kihirdetése komoly tiltakozást eredményezett, a kizárt 85 képviselő ülősztrájkot kezdett, az utcán fiatalok demonstráltak, a belügyminiszter illegálisnak, ebből következően végre nem hajtandónak nevezte a határozatot, az elnök pedig – teljes kormányával, az államtitkárokkal, egyes kormányzókkal és több egyetemi rektorral együtt – azonnali lemondásával fenyegetett amennyiben nem vizsgálják felül a döntést. Ez minden bizonnyal politikai és társadalmi káoszt eredményezett volna.

A széleskörű ellenállást látva az Őrök Tanácsa részlegesen visszahátrált, késznek mutatkozott a kizárások egyéni felülvizsgálatára külön kérés esetén. Ez a folyamat azonban elég lassan halad és teljesen lehetetlen, hogy mind a kétezer kérést elbírálják a választásokig. Azzal, hogy egyeseket mégis engednek indulni a választásokon, a Tanács valószínűleg a reformereket próbálja megosztani.

Az iráni probléma gyökere abban rejtőzik, hogy a nép által választott demokratikus intézmények döntését nem egy választott testület bírálja el – ezért nem léphetett érvénybe a parlament által meghozott, a kizárási határozat érvénytelenségét kinyilvánító törvény sem. Az Őrök Tanácsa közvetlenül Khamenei ajatollah irányítása alatt áll, ezért az elmúlt parlamenti ciklusban - a reformer többségű parlament ellenére – nem sikerült véghezvinni a tervezett újításokat. A vallási elit uralja a politikai életen kívül a hadsereget, a titkosszolgálatokat és a médiát is, ezért lehetséges az, hogy sok iráni – akiknek elsődleges információforrásuk az állami tévé és rádió – egyáltalán nem tud a vallási fundamentalisták és a reformerek között dúló harcról. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Khatami elnök nem akar nyíltan konfrontálódni a fennálló rendszerrel.

A legutolsó hírek szerint egyes liberális iráni vezetők – többek között a belügyminiszter is –szükségtelennek és lehetetlennek is tartják ilyen körülmények között a választások megrendezését. A diákok a forradalom 25. évfordulójának megemlékezései előtt választási bojkottra szólítottak fel, a kormányzók azt fontolgatják, hogy mégis felveszik a listákra a választásokból kizárt jelölteket. A küzdelem tovább folytatódik Iránban, ugyanazon társadalmi csoportok vezetésével, akik 1979. február 1-én Khomeini ajatollah vezetésével megbuktatták a sah elnyomó rendszerét. Ők most becsapva érzik magukat – kérdés, hogy ezúttal is ők kerekednek-e felül, vagy a konzervatív vallási elit hatalma újabb négy évre bebetonozódik.


 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu