Irán választások
előtt
2004. február 1.
-Nagy Levente
Iránban 2004. február 20-án
választásokat tartanak. Alig három hét múlva eldőlhet, hogy a
reformerek folytathatják-e az elkezdett – a konzervatív vallási
elit által azonban sokszor gátolt – munkájukat. Az Őrök Tanácsa,
valamint Khatami elnök és parlamenti erői között kibontakozó
küzdelem már a jelölések során is feszültségeket okozott.
Irán még alig tért magához a 2003.
decemberi, Bám városát sújtó földrengés okozta sokkból, máris
kemény politikai küzdelem vette kezdetét a vallási vezetés és a
reformpártiak között. A februári választásokra készülve a
jelölteket helyi szinten választották ki, majd az Őrök
Tanácsának kellett véglegesíteni jelölésüket. A Khamenei
ajatollah – Irán legfőbb vallási vezetője – befolyása alatt álló
12 tagú tanács többek között azt vizsgálja, hogy a
képviselőjelöltek mennyire hűségesek az iszlámhoz. Ez a testület
először több mint kétezer ellenzéki jelöltet zárt ki a
választásokból, köztük 85 olyan – az elnök köréhez tartozó -
képviselőt is, akik az elmúlt négy évben már részt vettek a
törvényhozás munkájában. A kizártak között található például
Khatami elnök öccse is, aki jelenleg a parlament elnöke.
A döntés kihirdetése komoly
tiltakozást eredményezett, a kizárt 85 képviselő ülősztrájkot
kezdett, az utcán fiatalok demonstráltak, a belügyminiszter
illegálisnak, ebből következően végre nem hajtandónak nevezte a
határozatot, az elnök pedig – teljes kormányával, az
államtitkárokkal, egyes kormányzókkal és több egyetemi rektorral
együtt – azonnali lemondásával fenyegetett amennyiben nem
vizsgálják felül a döntést. Ez minden bizonnyal politikai és
társadalmi káoszt eredményezett volna.
A széleskörű ellenállást látva az
Őrök Tanácsa részlegesen visszahátrált, késznek mutatkozott a
kizárások egyéni felülvizsgálatára külön kérés esetén. Ez a
folyamat azonban elég lassan halad és teljesen lehetetlen, hogy
mind a kétezer kérést elbírálják a választásokig. Azzal, hogy
egyeseket mégis engednek indulni a választásokon, a Tanács
valószínűleg a reformereket próbálja megosztani.
Az iráni probléma gyökere abban
rejtőzik, hogy a nép által választott demokratikus intézmények
döntését nem egy választott testület bírálja el – ezért nem
léphetett érvénybe a parlament által meghozott, a kizárási
határozat érvénytelenségét kinyilvánító törvény sem. Az Őrök
Tanácsa közvetlenül Khamenei ajatollah irányítása alatt áll,
ezért az elmúlt parlamenti ciklusban - a reformer többségű
parlament ellenére – nem sikerült véghezvinni a tervezett
újításokat. A vallási elit uralja a politikai életen kívül a
hadsereget, a titkosszolgálatokat és a médiát is, ezért
lehetséges az, hogy sok iráni – akiknek elsődleges
információforrásuk az állami tévé és rádió – egyáltalán nem tud
a vallási fundamentalisták és a reformerek között dúló harcról.
Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Khatami elnök nem akar nyíltan
konfrontálódni a fennálló rendszerrel.
A legutolsó hírek szerint egyes
liberális iráni vezetők – többek között a belügyminiszter is
–szükségtelennek és lehetetlennek is tartják ilyen körülmények
között a választások megrendezését. A diákok a forradalom 25.
évfordulójának megemlékezései előtt választási bojkottra
szólítottak fel, a kormányzók azt fontolgatják, hogy mégis
felveszik a listákra a választásokból kizárt jelölteket. A
küzdelem tovább folytatódik Iránban, ugyanazon társadalmi
csoportok vezetésével, akik 1979. február 1-én Khomeini
ajatollah vezetésével megbuktatták a sah elnyomó rendszerét. Ők
most becsapva érzik magukat – kérdés, hogy ezúttal is ők
kerekednek-e felül, vagy a konzervatív vallási elit hatalma
újabb négy évre bebetonozódik.
|