G15-csúcs kevés eredménnyel

2004. március 5.
-Kada Ágnes

Több okból sem kerül be a G15-ök venezuelai találkozója a sikeres nemzetközi csúcstalálkozók listájára. Mint ahogy azt Mohammad Khatami iráni elnök is megjegyezte, sajnálatosan alacsony volt a részvétel. A 19 tagországnak ugyanis kevesebb, mint a fele képviseltette magát az államfőjével.

A G15-ök két napos csúcstalálkozója afrikai, ázsiai, a karibi térségbeli és latin-amerikai államokat hoz össze. Az G15-ök soros elnöki tisztségét jelenleg Algéria tölti be. A négy kontinensről érkezett vezetők és delegáltak együttes ígéretet tettek, hogy megosztják szakismereteiket az energia területén. Az együttműködés hatására várhatóan sikeresebben léphetnek fel az országaikban tapasztalható szegénység ellen.

Az összejövetelt erőszakos mozzanatok csúfították, amik a Nemzeti Védelem csapatai és a venezuelai elnök, Hugo Chavez ellenfelei között zajlott. A jelentések arról számolnak be, hogy körülbelül 30000 ember szándékozott tiltakozni a G15-ök csúcstalálkozója ellen Caracas központjában, amikor a Nemzeti Védelem csapatai elállták az útjukat. Az utcai megmozdulásokban ketten meghaltak és több mint húsz ember megsebesült. A katonák könnygázt dobtak a demonstráló tömegbe, akik azt remélték, hogy a csúcs közelében tiltakozhatnak, nagyobb visszhangot keltve. Válaszul a demonstrálók köveket dobáltak a katonák felé.

Mindezek ellenére a csúcstalálkozót lebonyolító venezuelai szervezők optimistának tűntek, és próbálták a figyelmet a nemzetközi szerződésre terelni.  Szóba került az is, hogy a G15-ök miképp működhetnének együtt tágabb, kereskedelmi tárgyalásokon is.

Az eseményt a hazai politikai problémák is beárnyékolták. Furcsa mód mind Chavez elnök, mind ellenfelei gyors nemzetközi segítségben reménykednek.

A Chavez-ügy

A nemzetközi vezetők távozásával a legégetőbb kérdés Venezuellában az lett, hogy lesz- e szavazás az elnök kormányzásáról. Chavezt a tekintélyelvi vezetési stílusa és a gazdasági félreszabályozások miatt kívánják leváltatni. Sokan támadják, hogy a reformjai teszik tönkre az olajban gazdag venezuelai gazdaságot.

Az ellenzék szerint sikerült összegyűjteniük elég aláírást, amivel az ország alkotmányának értelmében kikényszeríthetnének egy szavazást. Összesen valamivel több, mint 3,6 millióan támogatták aláírásukkal az ellenzéket decemberben. Akkor az eredményeket januárra várták, s úgy tervezték, hogy idén márciusban vagy áprilisban előrehozott választásokat lehetne tartani. Az alkotmány értelmében a tiltakozóknak 2,4 millió aláírással kell rendelkezniük, ez a szavazásra jogosultaknak egyötöde. Mindezek ellenére a venezuelai szegények körében még most is tömegesen támogatják Chavezt. Az ország Választási Tanácsa még elemzi az aláírásokat, és várhatóan vasárnap jelenteni majd be az előzetes ténymegállapításokat. Chavez még decemberben azt állította, hogy a kormánynak bizonyítékai vannak a csalásról, ami a négynapos aláírásgyűjtési kampányon történt.

Jelenleg a kétségbeesés szülte felbujtással kell szembesülnünk –mondta Chavez – de készültünk rá, és újra megverjük őket, ha ezt a felforgató utat választják. Az ellenzéki vezetők egy demonstrációt hirdettek meg, hogy tiltakozzanak az aláírások valódiságának kétségbevonása ellen. Ha netán szavazást tartanak és Chavez elnök veszít, az alkotmány kiköti, hogy egy harminc napon belül tartott általános választással kell helyreállítani az hiányt. Ha netán nyer Chavez elnök, vagy ha nem tartanának szavazást, abban az esetben kitölthetné hivatali idejét, ami 2006-ban jár le. Chavez megígérte, hogy elhagyja hivatalát ha veszít, de szerinte ennek az esélye szinte a „nullával egyenlő”. Az elnök már túlélt egy puccsot és egy két hónapos nemzeti sztrájkot 2003 elején.