2004. július 19.
-Gál Tamás

Július első hetében pánik lett úrrá a betéteseken miután egyes híresztelések szerint a bankok többségének visszavonnák a működési engedélyét pénzmosás gyanúja miatt. A pánikhoz hozzájárult a központi bank szerencsétlen kommunikációja is. Közben az ország devizatartalékai, a magas olajáraknak köszönhetően soha nem látott magasságba emelkedett.

Oroszországban jelenleg mintegy 1330 bank működik, ebből 1130 a piaci részesedés csak mintegy nyolc százalékával rendelkezik. A rémhírek akkor kaptak lábra, miután pár kisebb banknak (Sodbiznesbank, Novocserkassk City Bank) visszavonták a működési engedélyét pénzmosás gyanúja miatt. A szóbeszéd szerint a Központi Bank listát állított össze azokról a bankokról, melyek engedélyét vissza kívánják vonni. Ezt támasztotta alá Viktor Zubkov, a szövetségi pénzügyi monitoringszolgálat vezetőjének nyilatkozata, miszerint még tucatnyi bank került törvénytelen pénzügyi tevékenység gyanújába. A pánik július első hetére erősödött fel, mikor is a betétesek megrohamozták a Guta Bankot (a huszonegyedik legnagyobb bank Oroszországban), amely nem tudta a hirtelen megnőtt igényeket kielégíteni és lehúzta a redőnyt.

Oroszország legnagyobb bankja, az Alfa Bank sem kerülte el a betétesek rohamát. Július első hetében mintegy 200 millió dollárt vettek ki a betétesek. A bank vezetősége úgy nyilatkozott, hogy akár mind az 1,4 milliárd dollár értékű betétállományt is ki tudják fizetni. Viszont azok a betétesek, akik a betét lejárta előtt szeretnék kivenni a pénzüket, tíz százalék jutalékot kénytelenek a banknak fizetni. A nagy felháborodás nyomosára azonban ennek az intézkedésnek a felülvizsgálatát ígérték.

A jegybank és a pénzügyi kormányzat a hét folyamán komoly intézkedéseket tett a válság megfékezése érdekében. Nyilatkozataikban mindvégig következetese kerülték a „krízis” szó használatát. Július 7-én Szergej Ignatyev, a Központi Bank elnöke, felére csökkentette a kereskedelmi bankoknak előírt kötelező tartalékrátát: hétről három és fél százalékra. Ezzel a lépéssel mintegy 120-130 milliárd rubel (1 USD= 29,13 rubel) értékű pénzeszköz szabadult fel, enyhítve a kereskedelmi bankok likviditási nehézségein.

Az állami tulajdonú Vnyestorgbank felvásárolta a Guta Bank nyolcvanhat százalékát, ezzel lehetővé téve, hogy azok a betétesek, akik nem jutottak pénzükhöz, azok a következő hetekben hozzájussanak. Július 10-én, pedig a Duma, a szövetségi alsóház elfogadta a betétbiztosítási törvényt. A jogszabály szerint az állam kezességet vállal a betétekért 100.000 rubel (3400 USD) értékben. Ez azt jelenti, hogy a kisebb bankok is megkapják pénzüket a törvényben foglalt összeg erejéig.

Kérdés, hogy mikorra nyugszik meg a bankszektor Oroszországban. A kilencvenes évek válságai megtanították a betéteseket arra, hogy nem árt vigyázni. Jelenleg az orosz GDP-nek csak a tizenkét százaléka van lakossági betétállományokban, összevetve a nyugat-európai közel ötven százalékos aránnyal. Az emberek a kivett pénzüket igyekeznek konvertiblis valutára váltani, minek következtében az orosz valuta gyengült a dollárhoz képest. Azonban nem kell jelentős gyengüléstől tartani, hála a magas olajbevételeknek. Az első negyedévben 7,4 százalékkal bővült a gazdaság, a gazdasági miniszter évi nyolc százalékos prognózisához képest. Oroszország deviza- és aranytartaléka, pedig soha nem látott magasságba, 88 milliárd dolláros szintre emelkedet. Az orosz gazdaság régen volt ilyen jó helyzetben tehát.