Elnökválasztási előkészületek Afganisztánban

2004. október 4.
-Nagy Levente

Afganisztán választások előtt áll. Először az ország történetében nyugati értékek szerinti szabad elnökválasztás lesz az október 9-én sorra kerülő esemény. De mégis mennyire lesz szabad? Kik a jelöltek, az esélyesek? El lehet-e venni az Egyesült Államok által favorizált Hamid Karzai ideiglenes államfőtől a győzelmet, vagy továbbra is az amerikai akarat érvényesülésének letéteményese ül majd az elnöki székben?

Az idén januárban életbe lépett afgán alkotmány szerint az elnököt közvetlenül választja meg a nép. Az a sokaság, amiről 9 hónapja még jóformán semmit sem tudtunk. A választók regisztrálása lassan haladt, nem csak az adminisztráció gyakorlatlansága, hanem a tálib harcosok véres akciói miatt is. Mostanra a kabuli híradások szerint sikerült összeírni a választásra jogosultak mintegy 10 milliós tömegét – ez az első ilyen jellegű összesítés a viharos történelmet megélt országban. Több jelölt, akik között Junus Kanuni a leghangosabb, azonban nincs meggyőződve a választók körének teljességéről, ezért fel is emelték hangjukat az elmúlt napokban. A választás manipulálásának szándékát azonban eddig senkinek sem sikerült bizonyítani.

Hamid Karzai ideiglenes elnök mellett többen is esélyesként szállnak harcba a pozícióért. (Mindemellett rendkívül meglepő lenne, ha nem Karzai nyerné a választást.) A hatalmon lévő elnök kampányát a fenyegetettség érzésére is alapozza, mondván, az ország számára a hadurak és nem a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést.

A fentebb említett Kanuni korábban oktatási miniszter volt, aki az Északi Szövetség egyik vezetőjeként tevékeny szerepet játszott a tálib rezsim bukásában. Erre hivatkozik választási kampányában is. Szerinte épp itt az ideje, hogy azok is részesüljenek a hatalomból, akik annak idején segítettek visszaszerezni azt. Indulásával Kauni komoly rést is ütött Karzai elnök köreiben, hiszen megoszthatja a támogatókat – ezzel esetleg egy harmadik jelöltet segítve győzelemhez.

A nevető harmadik pedig Abdul Rashid Dostum, az egyik legbefolyásosabb afgán hadúr lehet. Az üzbég származású tábornok is komoly részt vállalt a korábbi szélsőséges vezetés elűzéséből, mindemellett pedig felismerte, hogy el kell fogadnia bizonyos demokratikus játékszabályokat befolyása megőrzése érdekében – ennek megfelelően aktív résztvevője (volt) a fegyver-beszolgáltatási kampányoknak. Azoknak a kampányoknak, amelyek továbbra is csak lassan, nehézkesen haladnak.

Természetesen nem csak három jelölt van. Összesen húsz személy jelentette be indulási szándékát a megadott határidőig – köztük egy nő is, Dr. Massouda Jalal, akinek azonban várhatóan elég nehéz lesz szavazatokat szerezni. A jelöltekben van egy, a világ számára rendkívül fontos közös nevező is: mindannyian egységes, mérsékelt, iszlám Afganisztánt szeretnének felépíteni. 

Mi vezethet mégis a jelenlegi nyíltan amerika-barát elnök bukásához? Talán épp az, hogy ennyire nyíltan kiáll az Egyesült Államok és politikája mellett; talán az is, hogy az újjáépítés továbbra is csigatempóban halad. Tény, Afganisztán megnyugodni látszik, azonban a Kabulban székelő kormányzatnak továbbra sem ér el elég távolra a keze, hiszen az ország nagy részén még mindig a törzsi szerveződés, valamint a magánseregek által „erősített” hadurak akarata érvényesül. Júniusban ugyan sikerült Karzainak néhány helyi vezetőt rávennie, hogy visszavonuljon a fegyveres csapatok éléről, azonban ez csak úgy sikerült, hogy ezzel együtt a körzetükben fontos közigazgatási pozíciót adományozott nekik cserébe – tehát a vezetők csapataik közelében maradtak, felügyeleti jogkörüket gyakorlatilag továbbra is élvezik. Az afgán nemzeti hadsereg létszáma továbbra is alig haladja meg a nyolcezer főt, ami a magánseregek létszámához (összesen még mindig majdnem százötven ezer fő) viszonyítva elenyésző szám. A helyi katonai vezetők szabadon terrorizálják a lakosságot, ellenállnak a központi kormány utasításainak, ezzel is nehezítve az újjáépítést. Mindezek mellett a nemzeti jövedelem immár fele a drogkereskedelemből származik, aminek nagy részét a hadurak zsebelik be.

Karzai mellett szól, hogy remek érzékkel tud egyezkedni a helyi vezetőkkel, ezzel is csökkentve a polgárháború kirobbanásának veszélyét. Afganisztánban ugyanis az ott élő sok kisebb népcsoport miatt továbbra is fennáll egy esetleges belső küzdelem veszélye.

 A választás napja minden bizonnyal nem lesz erőszaktól mentes, ezzel számolnak is a rendre vigyázni próbáló erők. Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők fokozott készültségben várják a voksolást. 2004. október kilencedike történelmi nap lesz az afgán nép életében – a nők és férfiak először szavazhatnak szabadon és felelősen az ország vezetéséről, sorsáról. Kíváncsian várjuk, hogyan döntenek.

Kapcsolódó anyagok
Közeledő afgán választások, növekedő feszültség 2004. július 26.