Megszűnhet a fegyverembargó Kínával szemben

2004. február 3.
-Csomán Gábor

Az EU külügyminisztereinek január 26-i tanácskozásán felmerült a Kínával szembeni, 1989-től érvényben lévő fegyvereladási embargó feloldásának lehetősége. A korlátozást a Tienanmen téren történt események hatására vezették be, amikor is a kínai hatóságok a hadsereg bevetésével nyomták el a diákok tiltakozó tüntetését.

Kína már régóta szorgalmazza az embargó feloldását. Arra hivatkoznak, hogy még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat az Európai Uniós országokkal, és anakronisztikusnak hat a korlátozás, amikor egymás harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerei. A feloldást Jacques Chirac kezdeményezte, Németország aktív támogatásával. Gerhard Schröder októberi kínai látogatása során kijelentette, hogy Németország kész a feloldás támogatására. A francia külügyminisztérium szóvivője szerint a tizenöt EU tagállam és a tíz, májusban csatlakozó ország közül senki sem ellenzi egyértelműen a korlátozások feloldást. Az Európai Bizottság szóvivője óvatosan annyit mondott: a Tanács hangulata változóban van. Az soros elnöki tisztet betöltő Írország előrejelzése szerint döntés a következő hónapokban születhet, feltehetőleg márciusban vagy áprilisban. 

A megszűntetést elsősorban Hollandia és a skandináv országok ellenzik. Elsődleges érvük, hogy az EU joganyaga tiltja fegyver eladását olyan országok részére, ahol fennáll a veszélye, hogy az eszközöket belső elnyomásra vagy külső támadásra használják. Továbbá tilos fegyverek szállítása olyan országokba, ahol nem biztosítottak az emberi jogok. Nagy-Britannia nem ellenzi a feloldást, bár megfontoltan annyit közöltek, hogy elfogadható az eddigi embargó felülvizsgálata és modernizációja. A brit külügyi államminiszter, Bill Rammel decemberi pekingi útja során azt mondta, hogy az EU-nak vannak más lehetőségei is annak ellenőrzésére, hogy Kína nem használja újonnan vásárolt fegyvereit Tajvan megtámadására vagy belső elnyomásra.

A Bush adminisztráció élesen ellenzi Franciaország kezdeményezését, mely újabb tehertételként jelentkezik a – finoman fogalmazva – hűvös amerikai-francia kapcsolatokban. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kifejezte reményét, hogy a fegyvereladások tiltása kölcsönös marad mindaddig, míg az emberi jogok megsértése Kínában meg nem szűnik. Az amerikaiak félnek, hogy a kínai fegyverimport felborítja a kényes egyensúlyt a Tajvani-szorosban. Az amerikaiak félelmeit erősíti, hogy Kína tökéletesítette rövid-hatótávú ballisztikus és romboló rakétáit, valamint – a Jane's Defense szerint – lopakodó vadászgép fejlesztésén dolgoznak.

A korlátozások feloldása hatalmas piacot nyitna az európai fegyvergyártóknak, közülök is elsősorban Franciaországnak, mely az Egyesült Államok és Oroszország után a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőre. Az embargó megszűntetése esetén a kínaiak elsősorban repülőgépeket (Mirage) és kétéltű harckocsikat rendelnének, ezáltal a nyugat-európai fegyvergyártók helyzete stabilizálódna, és számos új munkahely keletkezne. Kérdéses, hogy az eddigi legnagyobb beszállító, Oroszország mit reagál, hiszen eddigi első helyét nem valószínű, hogy szó nélkül feladná. Néhány hónapon belül mindenesetre eldől, hogy az európai országok mit tartanak fontosabbnak: az emberi jogok követelését és Tajvan függetlenségének indirekt támogatását, vagy a gazdasági előnyt és haszonszerzést.