Alkoholgőzös Oroszország

2004. február 23.
-Veszteg Csilla

Oroszországban elképesztő mértékben nő az alkohol- és kábítószer-fogyasztók száma. A száraz tény: hét oroszból egy alkoholista. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás az elmúlt száz év alatt hat és félszeresére nőtt, ez évente átlagosan húsz liter égetett szesz elfogyasztását jelenti fejenként. Egyes becslések szerint Oroszországban évente 900 ezer ember hal meg a túlzott szeszfogyasztás következtében.

Az Orosz Tudományos Akadémia adatai szerint a ”vodka őshazája” az első helyen szerepel a világ alkoholfogyasztási listáján.  Egyesek 500 ezerre becsülik a rendszeresen szeszesitalt fogyasztó kiskorúak számát. 2002-ben több mint 28 ezer ember halt meg az olcsó és rossz minőségű vodka fogyasztása miatt. Gennagyij Kulik, orosz honatya szerint az országban készülő, magas alkoholtartalmú vodkák jelentős része a zugfőzdékből kerül ki, és így kívül esnek a hatósági ellenőrzéseken, jelentős kárt okozva ezzel a hazai iparnak. Kulik a megoldást az orosz söripar fejlesztésében látja. Véleménye szerint az emberek azért döntenek a veszélyes ital mellet, mert sokkal kedvezőbb az áruk, mint az alacsonyabb alkoholtartalmúké, melyek ára évek óta folyamatosan nő. Az áremelkedések okát pedig abban látja, hogy a hazai sörfőzdék importálni kényszerülnek az évi komlószükségletük közel kétharmadát.

Mások a kábítószer-fogyasztást nevezik meg fő veszélyforrásnak. Az adatok azt mutatják, hogy minden tizedik középiskolás rendszeres nyúl a tiltott szerekhez. További aggodalmakra ad okot az a tény, hogy a fogyasztók jelentős része még be sem töltötte tizennegyedik életévét, így nem vonhatók jogilag felelősségre. Ehhez a magas arányhoz párosul a kábítószeradagok igen alacsony, mindössze 30 rubeles ára.

A drasztikus mértékű alkohol és drog-fogyasztás, a szív- és keringési megbetegedések, valamint a gyilkosságok és öngyilkosságok együttes hatásai már erősen érezhetőek az orosz népesség dinamikájának alakulásában. A férfiak átlagéletkora az 1988. évi 64,8 évről, a 90-es évek közepére már 59 évre esett vissza. A nőknél még valamivel kedvezőbb ez az adat, körükben kevésbé érezhető az esés. E jelzett átlagéletkor azt is jelenti, hogy az orosz népesség jelentős része munkaképes életkorában hal meg. Valentyin Pokrovszkij, az Orosz Egészségügyi Akadémia elnökének jelentéséből az derül ki, hogy a ma 16 éves oroszországi fiúknak csak fele fogja megérni a 60. életévét.

Az amerikai Worldwatch intézet felmérése szerint Oroszország nemcsak az alkoholfogyasztás tekintetében, hanem a dohányzás mértékében is első helyen áll világviszonylatban. Ez évente 1931 szál elszívott cigarettát jelent fejenként, ami a kétszerese a világ átlagának.  Így Oroszország jelenleg Kína és az Egyesült Államok mögött a világ harmadik legnagyobb cigarettatermelő országa. Mindezen ismeretek tükrében az orosz halálozási mutatók erőteljes növekedést jeleznek, melyhez igazodik a csecsemőhalandóság is. Kiemelendő a férfiak halálozási rizikója, mely négy-ötszöröse a fejlett Európában élőkének. S ezzel az aránnyal az orosz népesség a fejlődő országok legrosszabb szintjét közelíti meg, és legalább 15 évvel szakad le a fejlett európai régióktól. Az orosz Nemzetközi Józansági Akadémia szervezőbizottsága szerint, ha ezek a tendenciák nem változnak, az évszázad végére kihalhat az egész orosz lakosság.