2004. május 10.
-Kopp Kristóf

Baskíria, baskír nyelven Baskortosztán az Orosz Föderáció köztársasága, az Urál-hegységtől délnyugatra, Tatársztántól keletre helyezkedik el. A 143 ezer km²-es, 4 millió lakosú köztársaság fővárosa Ufa, melyet 1574-ben alapítottak. A baskírok nyugati tatár szomszédaikhoz hasonlóan muzulmán vallásúak, sőt itt alakult Oroszország első muzulmán egyházkerülete 1788-ban, mely II. (Nagy) Katalin nevéhez fűződik. A köztársaság lakossága igen kevert, a baskírok csupán 22%-át teszik ki (900 ezer fő), így létszámukban mind az oroszok (39%), mind a tatárok (27%) mögé szorulnak.

A baskír a tatárhoz hasonlóan türk nyelvű nép, két nyelvjárása ismert, az északi kuvakan és a déli jurmatin. Etnológusok szerint a baskírok őshonosak a vidéken, a 13. századi mongol invázió idején már itt éltek. A Kazanyi Tatár Kánság is kiterjesztette rájuk hatalmát, ekkor vették fel a szunnita muzulmán vallást, annak Hanafi teológiai iskoláját. 1552-ben IV. Iván cár letörte a tatár-baskír ellenállást és birtokba vette a területet. Az orosz hódítás következménye a vallás betiltása, a baskírok földjeinek elkobzása, és a nagyarányú orosz betelepülés lett. A baskírok lélekszáma az elvándorlás, asszimiláció következtében igencsak megcsappant. Számos felkelés tört ki, de kegyetlenül leverték őket.

1919-ben, a bolsevikok megalapították a Baskír Autonóm Köztársaságot, ahol azonban a baskírok kisebbséget alkottak. A jelenlegi 1,5 milliós baskír populáció majdnem fele a köztársaságon kívül él, így nehéz a nemzeti érdekek érvényesítése, mindazonáltal 1990. október 11-én proklamálták a független Baskortosztánt, mint az Orosz Föderáció részét.

A köztársaság feje, és a végrehajtó hatalom Murtaza G. Rakhimov köztársasági elnök, a törvényhozó hatalmat pedig a kétkamarás nemzetgyűlés, a „Kurultai” alkotja. 1994-ben bilaterális megállapodás született Moszkvával, amely a köztársaságnak teljes belpolitikai önállóságot hozott. A tatár és orosz lakosság azonban nem nézte jó szemmel a kisebbségben lévő baskírok „hatalomátvételét”, így belpolitikai téren is megegyezés született 1993-ban a hatalmi ágak elosztásáról. A legfontosabb miniszteri tárcák azonban továbbra is a névadó nemzet fiainak kezében vannak.

A baskír hagyományos földművelő, állattenyésztő nép. A terület 35%-át erdő borítja, a baskír méhészek világhírűek, de jelentős a fakitermelés is körükben. A 19. században olajat fedeztek fel a vidéken, a szovjet uralom alatt pedig értékes vaslelőhelyeket. A 20. század során Ufában épült ki Oroszország legnagyobb olajfinomító központja, mára az olajtermelés meghaladja a 400 millió, a széntermelés a 250 millió, a nyersvas termelés pedig a 71 millió tonnát évente. Az iparban jobbára oroszok és tatárok dolgoznak. A termelés 33%-át az olajipar, 20%-át a vegyipar, 13%-át a gépgyártás, 9%-át az élelmiszeripar, 9%-át az energiaipar adja. A fejlett ipar ellenére igen erőteljes (évi 17 ezer fő) az elvándorlás az amúgy is kis népsűrűségű régióból, a köztársaság lakossága folyamatosan csökken. Moszkvától igen távol fekszik (790 km), így a külföldi befektetők kevésbé érdeklődnek iránta, mint a nyugatabbi Tatársztánért.  

A köztársaság lakosságánál sokkal gyorsabban csökken azonban a baskírok száma. Sokan közülük a kollektivizálás áldozatai lettek és beolvadtak az orosz, vagy tatár közösségekbe. A hagyományos kiterjesztett klán-jellegű családmodell már csak néhány helyen szokás. A baskír gyerekek oroszul tanulnak az iskolában. Mára csupán a baskírok 60%-a beszéli ősei nyelvét. A felsőoktatásban 46 ezer tanuló vesz részt, 9 intézményben. Vallási szokásaik közül csak az iszlám esküvőket, temetéseket tartják, a többnejűséget államilag tiltják. A baskírok általában fogyasztanak disznóhúst és alkoholt, ritkán járnak mecsetbe is. Még nem tűntek el teljesen saját szokásaik, de az eloroszosodás nagyon erős körükben.

A baskírok mindig a tatárokkal alkottak egy szellemi közösséget. Hiába alakult 1992-ben Ufában a köztársaságot átfogó vallási és kulturális központ Nurmuhammad-Chasrat Nigmatullin főmufti vezetésével, a tatár befolyás továbbra is erős kulturális, és politikai téren egyaránt.