2004. szeptember 20.
-Gál Tamás                 

Az elmúlt hetek terrortámadásai után Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette az eddigi parlamenti választási rendszer és a biztonsági szolgálatok átalakítását. Szintén eltérő módszer útján választanák meg a régiók kormányzóit is mostantól. A Kreml hívei a biztonság növelését emelik ki az intézkedések mögött, míg az ellenzék és a külföld a központi hatalom túlzott megerősödésétől tart.

Szeptember 13-án együttes ülést tartott az orosz kormány és a nyolcvankilenc régió vezetője Vlagyimir Putyin elnök vezetésével. A tanácskozáson Putyin hangsúlyozta, hogy könnyek nélkül nem lehet "sem beszélni, sem gondolni a Beszlánban történtekre". Mint ismeretes, főleg csecsen terroristák elfoglalták az egyik iskolát a tanévnyitón, és a végleges adatok szerint 339 ember, köztük sok gyerek életét vesztette a harcok során. Ezért Putyin elnök a nemzet egységére szólított fel, melynek megvalósulásához konkrét politikai lépéseket is kilátásba helyezett. 

Az első pont szerint egy széles jogkörrel felruházott biztonsági szervezetet kell létrehozni. Ezt a cél szolgálta már, a nyár elején újraegyesített Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A szervezet pontos hatásköreit még nem ismertette az orosz elnök, de egyes elemzők a KGB újjáéledésétől tartanak.

Abban viszont, hogy miként lehetne a választási rendszert és a kormányzóságokat átalakítani, a Kreml igen nagy kreativitást mutat. Eszerint megszűnnének az országos választások során az egyéni választókerületek, és csak pártlistán lehetne bejutni. A  mostani 450 képviselői helyből 225 az egyéni képviselők száma a Dumában, a többi pedig pártlistán szerez mandátumot, amennyiben az adott párt átlépte az ötszázalékos küszöböt. Putyin szerint az új rendszer alapján az egyéni jelöltek nem tudnák az adott körzet szavazóit manipulálni. Vlagyimir Rizskov független képviselő ugyanakkor úgy látja, hogy ezzel azon alkotmányos alapjog sérül, amely kimondja: bárki indulhat a választási küzdelemben, aki a megfelelő életkort betöltötte. A javaslatot a parlamenten kívüli pártok is nagy felháborodással fogadták, mert a már most is kétharmados többségben lévő Egységes Oroszország leválthatatlanságától tartanak. Putyin az ősszel kívánja ez irányú törvénymódosító javaslatát benyújtani, ami a Kreml-párti Egységes Oroszország abszolút többségét tekintve sikerre van ítélve.

A régiók kormányzóinak megválasztása is változtatásra szorul az orosz vezetők szerint. Putyin "már mért egy csapást" a régiókra, amikor megszüntette azon jogukat, hogy két-két képviselőt delegáljanak szabadon a 178 fős Szövetségi Tanácsba (az orosz felsőházba). Ez a jog 2000. óta az elnök hatáskörébe tartozik, a régiók csak megerősítik a kinevezést. Ennek köszönhető, hogy a felsőházi képviselők több mint fele moszkvai lakos, és nem az általa képviselt régió lakója. A döntés indoklása itt is hasonló, mint az egyéni képviselőknél, ti. a kormányzók hatalmukkal visszaélve előre lefutottá teszik a választási küzdelmet. Így a kormányzókat az elnök nevezi majd ki és a helyi törvényhozás csak megerősítheti a tisztségükben. 

Az orosz elnök azonban már most konkrét lépéseket tett a kaukázusi körzetben. Leváltotta Vlagyimír Jakovlevet, aki az észak-kaukázusi térségért volt felelős, és helyére Dimitrij Kozakot, az elnöki adminisztráció eddigi vezetőjét nevezte ki. A középtávú tervek között szerepel a kaukázusi térség gazdasági stabilitásának megteremtése, mivel a gazdasági biztonság lehet az alapja a jövőbeni békének. Jelenleg a térség életszínvonala mintegy negyede az oroszországi átlagnak. 

A leendő változásokat nemcsak az ellenzék, de a külföld is aggódva figyeli. A Fehér Ház hivatalos álláspontja szerint ez a probléma Oroszország belügye, de biztosak abban, hogy nem térnek le a demokráciába és a piacgazdaságba vezető útról.