Terror Moszkvában

2004. február 12.
-Gál Tamás

A február 6-i  moszkvai metró-robbantás mintegy 50 ember halálát okozta. Emellett több, mint 100 embert kellett korházba szállítani. Már az első percektől nyilvánvaló volt a hatóságok számára, hogy terrorcselekmény történt. Természetesen a gyanú egyből a csecsenekre terelődött. Vlagyimir Putyin a merénylet után kijelentette, hogy nem tárgyalnak a terroristákkal.

A robbanás helyi idő szerint 8:30-kor történt a Zamoszkvorteszkaja metró vonalon két megálló között, a második kocsiban. A vonaton körülbelül 1500 ember utazott, így még szerencsésnek is mondható, hogy az áldozatok száma ilyen alacsony. A csúcsforgalom idején elkövetett robbantással három személyt gyanúsítanak, feltehetően mindhárman csecsen származásúak. Őket a metró biztonsági kamerái rögzítették, amint elhagyják az állomást. A robbantást követően a biztonsági szolgálatok nagy erőkkel zárták körbe a fővárost. Aki nem moszkvai lakos annak az autóját átvizsgálják, a csecsen és kaukázusi embereket pedig visszafordítják. A razzia következtében két embert őrizetbe is vettek, akik hasonlítottak az elkövetőkre, de őket végül szabadon engedték.

1999. szeptembere óta -mikor robbantásos merényletek sorozatát követték el különböző városokban többemeletes lakóházak ellen- mintegy 680 ember esett áldozatul a terrornak. A hatóságok mindig a csecseneket gyanúsították a merényletek elkövetésével. Sokat nem tudtak közülük elfogni, mivel a merényletekben általában az elkövetők meghaltak. Kivéve a 2002. októberében történt színház túszdrámát, mikor ötven csecsen fegyveres 800 embert tartott fogva, és a házrobbantásokat.

 Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki és kártérítést ajánlott fel minden sérültnek és az áldozatok hozzátartozóinak. Kijelentette továbbá, hogy nem tárgyalnak a terroristákkal, hanem megsemmisítik őket. Az egyezkedést megalázónak tartja mind az áldozatok hozzátartozói, mind az ország szempontjából. Felszólította Arszlán Maszhadov csecsen elnököt, hogy „banditáival” ne zaklassák az orosz állampolgárokat. Ha ez mégse lenne elég, esetleges megtorló lépéseket is kilátásba helyezett. Több orosz politikus a robbantások folytatásától tart. Zsirinovszkij, az LDPR vezetője szerint a támadások egészen az elnökválasztásokig (március 14-ig) tartanak majd. Élesen kritizálta továbbá a biztonsági erőket, hogy nem tesznek meg mindent a biztonság érdekében.

A metró Moszkva fő tömegközlekedési eszköze, kiépítése még 1935-ben kezdődött. A szovjet időkben a létesítmény az ipari fejlettség bizonyítékának számított. Napjainkban hárommilliárd ember veszi igénybe évente a 265 km hosszú vonalat a 12 milliós nagyvárosban. A metró biztonságát harmincezer alkalmazott felügyeli és a 165 állomásból 92 van ellátva biztonsági kamerával, többek között az Avtozavodszkaja megálló is, ahol a terror cselekmény történt. Gyakoriak a razziák, így a földalatti vasút területéről a rendőrség évente mintegy háromezer személyt állít elő.

Egy biztos, a terroristák eddig nem érték el azt a céljukat, hogy a társadalom a hatalom ellen forduljon. Sőt, az oroszok többsége támogatja a elnök kemény retorikáját. Viszont félő, hogy az esetleges megtorló intézkedések újabb erőszak hullámot indíthatnak be.