Irak: 1546. számú ENSZ-BT határozat

2004. június 16.
-Nagy Levente

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai-brit előterjesztés nyomán készült határozatot Irakról. Az 1546-os számú dokumentum tervezetét francia és német nyomásra többször is módosítani kellett ahhoz, hogy elfogadja a testület.

Irakban most már minden adott a június 30-i amerikai hatalomátadáshoz. Az iraki átmeneti kormányzat a nemzetközi békefenntartó egység és az iraki biztonsági erők vezetésével együtt dönt majd az ország területén készülő, érzékenynek mondott katonai műveletekről. Ez a legfontosabb változtatás, hiszen Franciaország gyakorlatilag vétójogot követelt az átmeneti kormány számára – ezt azonban a felálló testület sem tartotta szükségesnek. A július elsején hatalomra lépő iraki ideiglenes kormány ráadásul még 2006 januárja, azaz a nemzetközi békefenntartó erők mandátumának lejárása előtt felszólíthatja a csapatokat Irak területének elhagyására.

A 2006. januári dátum nem csak a katonai erőkre vonatkozó határidő. Az 1546-os határozat értelmében addigra meg kell választani Irak új kormányát és népszavazáson el kell fogadnia az iraki népnek az új alkotmányt. A határozat azonban már most jóval nagyobb legitimitást és nemzetközi elfogadást adott az iraki vezetésnek, mint korábban volt.

Lakdar Brahimi közben előterjesztette az iraki ideiglenes kormány általa javasolt névsorát. A listán szerepel az átmeneti kormány néhány tagja is, annak ellenére, hogy az ENSZ megbízottja technokratikusabb, pártjukhoz kevésbé kötött embereket akart csak jelölni.

Az átmeneti kormányzattal való megállapodás értelmében az új iraki államelnök Gazi Masal Adzsil al-Javar, az ideiglenes kormány elnöke pedig Ijad Allavi lesz, ennek elfogadása fejében az amerikaiak elérték, hogy a testület a döntés után rögtön feloszlassa magát, így egyedüli erőként június 30-ig az amerikaiak kezében van a hatalom. Amerikai elemzők szerint azért volt fontos ez az egy hónapnyi kizárólagos hatalom a megszállók vezetésének, mert eddig igen nehezen tudtak együttműködni a kormányzótanáccsal és a július elsejétől működni kezdő ideiglenes kormány összetétele sem ígér sok jót e tekintetben.

Javar elnök pozíciója inkább súlytalannak minősíthető, azonban a külföldön tanult és élt, mérnök végzettségű vezető személyiségéből fakadóan minden bizonnyal erős hatalmi pólust fog jelenteni az elkövetkezőkben.

Az 1546-os határozat szót ejt az Irakban található kőolajbevételek feletti rendelkezésről is. Az iraki fejlesztési alapba érkező pénzek felett átveszi az ellenőrzést az iraki kormány. Ez azt jelenti, hogy a bevételeket a költségvetésen keresztül használják fel a jövőben. A „kizárólagos” rendelkezés tehát nem valódi, hiszen a pénzek továbbra is átfutnak az amerikaiak kezén.

Irakban úgy tűnik az ellenállók is abbahagyják lassan a fegyveres harcot. A múlt héten kötött megállapodás szerint Muktada al-Sadr hadserege kivételével minden rebellis csoport felhagy tevékenységével és leteszi a fegyvert, vagy betagozódik az iraki biztonsági erőkbe. Al-Sadr továbbra is a patriotizmusra épít, hiszen ennek alapján többen hallgatnak rá, mint a siíták másik nagy vallási vezetőjére al-Sistani ajatollahra, aki nem iraki, hanem iráni születésű.

Irak azonban láthatóan a határozat elfogadása után sem nyugszik meg, az elmúlt hétvégén két magas rangú kormánytisztviselőt öltek meg. Az ENSZ-BT döntése leginkább az amerikai érdekeket tartja szem előtt, így kevésbé kitörő örömmel fogadták azt a megszállt országban. Egy nagyon fontos és pozitív üzenete azonban van a dokumentumnak: az, hogy a megszállás véget fog érni és erre konkrét menetrendet is létrehoztak. Ha az irakiak tartani tudják a határidőket, akkor 2006-ra új, demokratikusan elfogadott alkotmányuk és szabad választások útján létrejövő kormányuk lesz, vagyis az ország már a gyakorlatban is elindul a demokrácia felé vezető úton.