Mire számíthat Irán a BT előtt?

Döntés született Bécsben: többek között az Európai Unió javaslatának megfelelően a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az ENSZ BT elé idézi Iránt, amiért az nem teljesíti maradéktalanul az atomsorompó-egyezményben vállaltakat. A kérdésben mindig is elszánt Egyesült Államok mellett a kizárólag tárgyalásos megoldást szorgalmazó Oroszország, Kína és India is megszavazta a határozatot. Így a korábbi aggodalmakat - miszerint az ügy BT elé való cipelése automatikusan eszkalálná a kialakult helyzetet - félre tették a tárgyaló felek, és a nemzetközi közösség legnagyobb súllyal rendelkező intézményére bízzák a döntést. A háttérben meghúzódó tárgyalások alapján azonban már most tudható, hogy nem valószínűsíthető komoly gazdasági szankciók bevezetése Irán ellen.

 

A világpolitika rajzai

A Jylland Posten dán napilap, majd annak nyomán több más európai ország sajtóorgánumai által közzétett Mohamed-karikatúrák (amelyek a prófétát terroristaként ábrázolják) rendkívül heves és általános tiltakozást váltottak ki az arab világ vezetőiből és közvéleményéből. Szíriától Afganisztánon át Indonéziáig százezres megmozdulások kezdődtek, amelyek a legtöbb helyen zavargásba, garázda ill. vandál tüntetésekbe csaptak át. Az események során több országban felgyújtották a médiafüggetlenség elvén hazai sajtótermékeik szabadsága mellett kiálló országok nagykövetségeit. Ezzel párhuzamosan a sajtószabadság és a tolerancia viszonyának kérdésében kommunikációs pengeváltás kezdődött a nyugat-európai országok és egyes arab államok között.
   

Gázvita az EU küszöbén

Annak ellenére, hogy pár nap alatt megoldás született az orosz-ukrán gázvitában, a kirobbant konfliktus önmagán túlmutató feszültségeket, hosszabb távon újabb kérdéseket rejt magában. A vita tárgya az ukránok által fizetendő gázár volt, miközben Európa energiafüggőségének újabb egyértelmű jele bontakozott ki. Sokan egy újfajta hidegháborútól tartanak, azonban inkább a valós erőviszonyok realizálásának, semmint új konfliktusok kibontakozásának lehetünk tanúi. A világ legnagyobb földgáz exportőreként Oroszország kivételes helyzetben van, amit jól ismert fel Vlagyimir Putyin elnök is, amikor külpolitikájában kitüntetett szerepet jutatott a stratégiai nyersanyagoknak. Érdemes leszögezni azt a gazdasági tényt, hogy az oroszok eladni akarják a földgázt, nem pedig megőrizni.

Változhat-e a német külpolitika

A németországi választások kapcsán érdemes szemügyre venni, milyen időszakot hagy maga mögött a Schröder-kabinet, és milyen elmozdulás várható a Merkel vezette kormánytól a legfontosabb ügyekben.Gyakorta hallani olyan véleményeket, miszerint a „médiakancellár’ nyolcéves regnálása idején a német diplomácia vesztett befolyásolási képességéből. Ezek a vélemények elsősorban azon alapulnak, hogy elődjeihez hasonlóan Schröder is kiemelt szerepet szánt a francia-német köteléknek, ám mindeközben jelentősen romlott a Washingtonnal fenntartott viszony, nem utolsó sorban az iraki háború következményeként. Mindemellett a kancellár jelentősen „leértékelte” Kelet-Európát, amely egyébiránt hagyományosan Németország felé veti tekintetét, ha nagyhatalmat keres szövetségesként.

Újabb űrverseny

A hidegháború befejeztével alábbhagyott az addigi űrverseny. Még a nyolcvanas években komoly fejlesztések folytak mindkét oldalon – az amerikai csillagháborús terv, valamint a szovjet űrrepülőgép, a Burán megalkotása is erre az időszakra esik - addig a kilencvenes évektől érezhetően elfordult a figyelem és a pénz erről a területről. Viszont az utóbbi másfél évtizedben több ország is komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy megalapozzák a maguk űrprogramját. A legmesszebbre Kína jutott. Kiváló lehetőség a nagyhatalmiság igazolására, hogy képes volt az USA és a Szovjetunió után harmadikként önerőből embert juttatnia a világűrbe.

Ankara már Európa belső problémája

Bár Ankara részéről az integrációs folyamat kiteljesítésének célja kezdetektől egyértelmű volt, s 1987-ben hivatalosan is benyújtotta tagsági kérelmét az unió elődjének, a tárgyalások megkezdésének dilemmája 2005-ben mégis felkészületlenül éri mind a tagállamokat, mind Brüsszelt. Mindkét fél számára szerencsétlen egybeesésnek lehetünk tanúi: egy Törökországnak tett ígéret tovább nem halasztható beváltásának kényszere az Európai Unió történetének egyik legnehezebb belső válságával egyszerre jelentkezik. A jelek szerint ebben a helyzetben a közösség nem tud hosszú távú választ adni a török kérdésre. Ehelyett a felszínen a kapkodás, a háttérben pedig a döntésképtelenség jelei mutatkoznak.

Kormányváltás Ukrajnában

Szeptember első heteiben ismét felfokozódott a politikai hangulat Ukrajnában. A tavaly decemberi narancsos forradalom győzelmével nyugodni látszottak a kedélyek, ám az új hatalom sem volt képes azonnal megbirkózni a már hosszú évek óta halmozódó problémákkal. Ennek következményeként Viktor Juscsenkó ukrán elnök menesztette Júlia Tyimosenkó miniszterelnököt, Pjotr Porosenkót, a Nemzetbiztonsági Tanács titkárát és Alexandr Zincsenkót, az elnöki adminisztráció vezetőjét. Tulajdonképpen megkezdődtek az előkészületek a jövő márciusban esedékes parlamenti választásra, amely már egy új, alkotmányos keretek között működő Rada helyeinek a többségéért folyik majd.

Közép-Ázsia: a "Nagy Játszma" folytatódik

A szeptember 11-i események újra ráirányították a figyelmet a Nyugat számára a kilencvenes években szinte teljesen elfelejtett térségre: Közép-Ázsiára. Az itt található országok, elsősorban a szovjet utódállamok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – az Afganisztánban regnáló Talibán leverése után, a lezajló felkelések, forradalmak következtében újra fókuszba kerültek.

 

Az internet külpolitikája

Az internet a közhiedelem szerint decentráltsága révén szinte ellenőrizhetetlen. Azonban a hálózat működéséhez is szükség van bizonyos szabályokra, és szükség van természetesen olyan szervezetekre és fórumokra, ahol ezeket a szabályokat kialakítják. Az internet fontos alappillérei az internetes címek, az úgynevezett domének (domain). A címek kiosztása, kioszthatósága és tárolása egyre inkább nemzetközi stratégiai kérdés. Könnyedén belátható, hogy milyen súlyos csapás lehet egy-egy szervezet, csoport, ország részére, ha egyszeriben megszűnne internetes elérhetősége. Eddig országok rendelkezhettek „országkóddal”, de egyre erőteljesebb a törekvés az egyes régiók részéről a saját domén iránt. Példaként említhető a spanyolországi Katalónia esete (.cat).

Republikánis mélyrepülés és amerikai külpolitika

George W. Bush elnök második ciklusának indulásakor és azt követően a republikánusok politikai fölénye a napirenden lévő belpolitikai disputák szinte teljes skáláján egyértelmű volt. A belpolitikai hátországban megerősített legitimáció – a második elnöki ciklusokra egyébiránt hagyományosan jellemző módon – még a külpolitikai gesztuslehetőségeket is növelte, amelyet az adminisztráció nem hagyott kihasználatlanul. A 2005-ös év második felében azonban komplex válságsorozat rázta meg a Fehér Házat és a törvényhozás republikánus többségét. Az eredendően belpolitikai meggyengülés szintén kihathat a külügyek vitelére – a mozgástér csökkenéséhez és akár az Irakon kívüli kapcsolatok politikai leértékelődéséhez is vezethet a Bush kormányzat prioritásrendszerén belül.

EU-orosz "közös terek"

Az Európai Unió és Oroszország kapcsolata folyamatosan bővül, egyre inkább egymásra vannak utalva a világpolitikai és világgazdasági folyamatok során; elég itt az iraki háborúval kapcsolatos álláspontra, vagy az EU növekvő energiaszükségletére, a terrorizmus elleni harcban való összefogásra gondolni. A második világháború – európai – végének hatvanadik évfordulóját ünnepelve, idén májusban tovább bővült a kapcsolatok listája. Konkrét lépések kerültek ekkor meghatározásra, ám az azóta eltelt idő is elég annak megállapítására, hogy óvatos közeledésnek lehetünk tanúi, és gyakran inkább a hallgatást választják a tárgyaló felek.

Állam, Gazprom – gáz

Miután szeptember 28-án a Gazprom állami gázóriás megvette Oroszország ötödik legnagyobb kőolaj kitermelőjét, a Szibnyeftyet, az orosz állam közvetlen ellenorzése alá került a kitermelés harminc százaléka. A tranzakcióval tovább folytatódott a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött cél megvalósítása, miszerint az államnak befolyással kell lennie a stratégiai nyersanyagkészletekre. Mindeközben az így létrejött vállalatóriás már világviszonylatban is igen jelentősnek mondható. Az elemzés során a következo két kérdésre keresünk választ: milyen okok és szándékok állnak a visszaállamosítás mellett egyes területeken, illetve milyen helyzetben van a Gazprom jelenleg?

Orosz-kínai hadgyakorlat

Augusztus végén zajlott az a nyolc napos közös orosz-kínai hadgyakorlat a Távol-Keleten, amelyet a nemzetközi politikai élet szereplői különféleképpen ítélnek meg. Míg a részvevők a terrorizmus elleni harcra való összehangolásról beszélnek, addig az ázsiai országok és az Egyesült Államok aggódva tekintenek egy esetleges szorosabb együttműködésre. Tény, hogy egy jelentős orosz-kínai közeledés a csendes-óceáni erőegyensúlyt gyökeresen átrendezné. A nyílt szakítás természetesen senkinek sem érdeke, de biztosra vehető, hogy a csendes-óceáni térség erőviszony-átalakulásának kezdetének lehetünk tanúi. A kérdés inkább az, hogy a felek milyen messzire hajlandók elmenni az érdekszférák újraosztása során?

A londoni terrortámadások következményei

Nagy-Britannia afganisztáni és iraki szerepvállalása kapcsán hosszabb ideje a nemzetközi politikai agresszió lehetséges helyszíneként tekintett magára. Eseti világpolitikai kérdésekben vállalt vezető szerepe pedig kiszámíthatóan és végképp terrorista-célponttá tette. A régóta elkerülhetetlennek vélt merényletek azonban nem nélkülözték az újszerű elemeket sem. Ennek eredményeképpen a legelterjedtebb vélekedés szerint a londoni támadások komplex háttere Nagy-Britanniában és a többi nyugat-európai országban is új típusú törvényi megközelítést sürget, míg a klasszikus jogállami elvek már nem nyújtanak megfelelő keretet a széleskörű biztonság garantálására.

Bezárkózó Unió

A szokásos augusztusi uniós csend idén egy válságperiódusnak kikiáltott időszakkal köszöntött be Európában. Előbb a francia népszavazás eredménye, aztán a költségvetési vita továbbra is eldöntetlen kérdései, végül a London elleni terrorcselekmények idéztek elő negatív hangulatot az összeurópai együttműködésben bízó politikusokban és állampolgárokban egyaránt. Mivel a három esemény egyébként is a legszorosabban kapcsolódik a kibővült Európai Unió mindennapi nagy kérdéseihez, érthető, hogy fokozottan érezhető hatásuk az Unió további bővülését tekintve is. Az alkotmány és a költségvetési tárgyalások kudarca azok igazát látszik megerősíteni, akik szerint az Európai Unió alapító országait a mostani időszakban a bezárkózás jellemzi.

 

 
   
     


partnereink

 

A nemzetközi kapcsolatok folyóirata

ELTE-ETTDK

Européer Külpolitikai Elemzések
info@europeer.hu