MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 
 
 


web
européer.hu

 

VILÁGNÉZŐ

Szökőár  után

2005. január 12.
-Csomán Gábor

A világ összezsugorodott – így szól napjaink egyik divatos közhelye. A globalizált, modern világ egyik jellemzőjeként szokták említeni, hogy távoli térségek kerültek elérhető közelségbe. Nem csak azáltal, hogy a média, és az internet segítségével percről-percre lehet követni tőlünk több ezer kilométerre lévő országok, népek eseményeit, hanem azáltal is, hogy egyre többen és többet utazunk távoli, -a nyugati civilizáció számára – egzotikus helyekre. A december 26-i dél-kelet- ázsiai földrengés és az azt követő szökőár alaposan felforgatta a világot.

A cunami hatásai rendkívül sokrétűek. Először: több százezer családot érintett közvetlenül és még többet közvetve az egész világon. Másodszor: ráirányította a figyelmet az ázsiai térségre és az ottani problémákra: mérhetetlen szegénység és nyomor, emberkereskedelem, terrorizmus. Harmadszor: politikusok tucatja bukott meg a katasztrófát követő magatartása miatt. A legtöbb eltűnt turistával rendelkező skandináv országokban többen kormánybukást emlegettek. Negyedszer: példátlan adakozási hullám bontakozott ki. Ugyanakkor, az értelmiség egy része azon morfondírozik, meddig tart az összefogás, mikor fog lankadni a (média) érdeklődés? Ötödször: az Amerikai Egyesült Államok terrorizmus elleni hadjáratának menete is módosulhat. Hatodszor: az egyes országok és nemzetközi szervezetek közti együttműködés hatékonysági próbája is a mostani katasztrófa utáni válságkezelés (ha már a megelőzésben ez nem volt jelen).

A szökőárban közvetlenül legalább 150000 ember halt meg. [az adatok a január 7-i állapotot  tükrözik -  a szerző] A legnagyobb veszteséget (100000 fő) Indonézia szenvedte el. A második legnagyobb csapás Sri Lankát érte (30000 fő), majd India (16000 fő) és Thaiföld (5000 Fő) következik. Mindemellett már lehetett olvasni olyat is, hogy az áldozatok száma meghaladja a kétszázezret. Pontos számot sosem fogunk megtudni. A halottak egy részét elmosta a tenger, más részük olyan helyen hunyt el, amelyet nem lehet megközelíteni.

Ország

Halott

Eltűnt/Nincs információ

Franciaország

117

~620

Svédország

44

~2500

Németország

34

1000 fölött

Nagy-Britannia

29

n.a.

Norvégia

21

430

Olaszország

14

700

Egyesült Államok

12

2-3000

Svájc

11

850

Dánia

7

419

Ausztria

5

~800

Finnország

4

263

Csehország

1

90

forrás: Index.hu (2005.01.07.)

A nyugati világ számos országa a legnagyobb veszteséget szenvedte el a második világháború óta. Svédországnak több mint húszezer lakosa tartózkodott a térségben a cunami idején, akik közül több mint kétezer főről nem lehet tudni. Egy stockholmi felmérés szerint a svéd lakosság 38 százaléka érintett a katasztrófában. A nemzeti légitársaság, az SAS légihidat hozott létre Thaiföld és Svédország között.

Az európai országok polgárai elégedetlenek voltak minisztereik, kormányaik reagálásával. Ez alól csak Finnország kivétel, amely már a katasztrófát követő napokban létrehozott egy válságstábot, amely segítséget nyújtott az érintett körzetben tartózkodóknak és hozzátartozóiknak. A svéd külügyminisztertől, az osztrák pénzügyminiszterig számos politikust ért a vád, hogy nem vette elég komolyan a katasztrófát, és nem tabusított kellő magatartást.

Sok kritikával illeték a közvetlenül és közvetve érintett országok vezetőit, hogy nem tettek semmit a megelőzés érdekében. Felmerül a kérdés, hogy egy európai állam, vagy az EU, mit tehet, hogy lakosait Európán kívül is megvédje. Példaként említhető a célzott támogatások rendszere, mely lehetővé tenné, hogy a jelenleg körvonalazódó előrejelző rendszer megépüljön. A szűkös források ellenére ezen országok kormányainak is fel kell tenniük a kérdést, hogy ha bevételeik jelentős része a turizmusból származik, akkor elegendőt költenek-e a turisták biztonságára? Mindenesetre, ha nem fordítanak pénzt a megelőző rendszer kiépítésére és a biztonság fokozására, akkor nehéz lesz visszacsalogatni a turistákat az újjáépítést követően.

Az indonéziai és sri-lankai csillogó tengerpartok mellett a helyi lakosság nagy része napi néhány dollárból próbál megélni. Óriási probléma az emberkereskedelem, és hogy az áldozatok egy részét prostitúcióra kényszerítik. Mindezidáig sem a helyi hatóságoknak, sem a nemzetközi szervezeteknek nem sikerült jelentős eredményt elérniük ennek felszámolásában. A szökőár visszahúzódása után a nemzetközi közvéleményt szinte sokkolta, hogy egyes bűnbandák a hozzátartozó nélkül maradt gyerekeket egyszerűen összegyűjtötték, és elszállították (különös figyelmet szentelve a fehér bőrű, nyugati gyerekeknek, akik ára sokkal magasabb a helyiekénél). Az árván maradtakat átmenetileg nevelőszülőkhöz adták, akik egy része azonban csak a támogatásért vállalta a kiskorúak gondozását. Egy lehetséges megoldás a gyerekek csoportos külföldre utaztatása lenne, ahol garantáltan nem kerülnének bűnözők kezébe.

A segélyek tekintetében korábban nem tapasztalható adakozókedv bontakozott ki. Az adományok kapcsán számos korábbi problémára derült fény.

·         George W. Bush nemzetközi segélykoalíció létrehozását jelentette be december utolsó napjaiban, melynek az Egyesült Államokon kívül Ausztrália, India és Japán a tagjai. Az intézkedés fonákja, hogy az USA ezúttal is igyekezett megkerülni az ENSZ-et, és újabb alkalmi koalícióval megoldani egy problémát. Amerikai tengerészgyalogosok próbálják fenntartani a rendet és szétosztani a segélyeket Sri Lankán. Colin Powell január 5-i, jakartai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a közszolgálatban eltöltött pályája során ilyen pusztítást még sohasem látott. Azt ígérte Amerika segíteni fog, és azért, mert a humanitárius segítség az amerikai értékek része. Mindez azért érdekes, mert az Egyesült Államok kezdetben csupán néhány millió dolláros segélyt ajánlott fel, amelyet a nemzetközi kritika miatt 35, majd 350 millió dollárra emelt.

·         Az Európai Unió nem tudott intézményileg reagálni az eseményekre. Az ENSZ donor-konferenciájára utazó Barroso, bizottsági elnök csak hosszas tárgyalások után tudta azt mondani, hogy az Európai Bizottság közel 350 millió euró segélyt folyósít a következő három évben. Mindehhez még hozzájön az egyes államok egyéni segítsége és támogatása. Ami Németország esetében 500 millió eurót jelent, ami elsősorban az újjáépítést fogja segíteni. Ezzel az összeggel Berlin áll az adományozási lista élén, megelőzve a japán kormány 500 millió dolláros felajánlását.

fadsIndonézia a világ legnépesebb iszlám vallású országa, ahol egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges (terror) szervezetek. A cunami után egyfajta verseny bontakozik ki a térségben, melynek a résztvevői a helyi kormányok, a szélsőséges csoportok és a "külföld". A verseny célja a lakosság szimpátiájának elnyerése. Az országok vezetői most bebiztosíthatják kormányzó pozícióikat, ha sikeresen osztják el a segélyeket. Ha ez nem sikerül és a korrupciós esetek jellemzik a felhasználást, akkor a kaotikus állapotok között a milíciák könnyebben találnak majd utánpótlást.

AA

Az Az Egyesült Államok számára kitűnő lehetőség kínálkozik, amelyet a jelek szerint ki is fognak használni.  A felajánlott 350 millió dollár mellett az amerikai haditengerészet és tengerészgyalogság egységei is részt vesznek a válsághelyzet kezelésében. A Kongresszus megszavazta, hogy az iraki újjáépítésre szánt pénzek egy részét is átcsoportosítják a katasztrófa sújtottat országoknak. Ezzel az USA tanújelét adhatja, hogy kész segíteni az iszlám országoknak is. Ez pedig jó érv lehet a terrorizmus elleni harc során. Az Egyesült Államok demonstrálhatja, hogy mint a világ vezető katonai és gazdasági hatalma nem csak képes, hanem kész is segítséget nyújtani.

 

Az Az ENSZ szempontjából is fontos a cunami következményeinek kezelése. Ha képes megfelelően menedzselni az újjáépítést, akkor a szervezet a  hatékonyságát ért kritikákra hatásos választ adhat. Azonban ezt nehezíti, hogy a felajánlott segélyek jelentős része nem az ENSZ szervezetek pénzügyi csatornáin keresztül megy.

A szökőár okozta kezdeti sokk lassan eltűnik. Helyét átveszik az újabb problémák és a sürgető feladatok. Csak remélni lehet, hogy a most tapasztalt együttműködési készség nem tűnik el teljesen a nemzetközi szereplők - és úgy általában az emberek - életéből.

 

 

 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu