Francia belpolitika botrány államfői vonatkozásokkal

2004. február 3.
-Dömötör Csaba

Az elmúlt időszak francia belpolitikai fejleményei sokakat megleptek mind a gallok földjén, mind szerte a világban. Már az is jelentősen felborzolta a kedélyeket, hogy a „megkérdőjelezhetetlenül tisztességes” politikus hírében álló volt miniszterelnököt kétes pártfinanszírozási ügyek miatt 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Alain Juppe ezek után „vette a bátorságot”, és nem vonult vissza a politikától, noha az elsőfokú bírósági ítélet alapján 10 évig választható tisztséget sem viselhet.

    A Jacques Chirac elnök közeli barátjának tartott ex-kormányfő Juppe - aki mellesleg a jobbközép UMP pártnak is az elnöke – többek közt azzal indokolta visszavonulásának „elmulasztását”, hogy ő sem rosszabb, mint bármely más francia politikus. Amint az már lenni szokott, Alain Juppe a Franciaország-szerte nagy vitát kiváltó elsőfokú ítélet után jogorvoslatért folyamodott. Így még – legalábbis egy ideig – megtarthatja betöltött tisztségeit; egyelőre nem kell megválnia Bordeaux polgármesteri székétől sem. Mindazonáltal dugába dőlni látszik Chirac azon terve, hogy pártjának elnöke, egyben saját bizalmasa kövesse őt a köztársasági elnökök sorában, már amennyiben ő nem méretné meg magát.

    „Követtem el hibákat, de ki nem?” – mentegetőzött az 58. évében járó politikus, akinek miniszterelnöki ténykedését nem kísérte osztatlan siker 1995 és 1997 között. Juppe nem mulasztotta el hozzátenni: „Arra azért emlékeztetnék mindenkit, hogy az elmúlt húsz évben minden pártnak nagy nehézségei voltak a pártfinanszírozás kérdésében”. Az ítéletre utalva a botrány főszereplője elárulta, hogy nagyon meglepődött, és rögtön felötlött benne a visszavonulás gondolata. „Ennek ellenére úgy gondolom, nem érdemlem meg a büntetést. Azt hiszem, túl szigorú”.

    Maga Chirac is érintett az ügyben, hiszen a törvénytelennek nyilvánított finanszírozási ügyletek javarészt a párizsi városházán játszódtak, ahol a szóban forgó időszakban éppen a mostani francia államfő volt a polgármester. Mindenesetre Chirac ellen elnöki mandátumának lejárta előtt nem folytatható eljárás, így a Matignon-palota felett jelenleg kevesebb felhő mutatkozik, mint az UMP székháza fölött. A francia elnök és Juppe közti bensőséges viszonyt egyébként mi sem jellemzi jobban, mint az az eset, amikor Chirac „mindenki között a legjobbnak” minősítette Juppe teljesítményét. Az „elítéltet” – aki hosszú politikai pályafutása során a külügyminiszteri posztot is betöltötte – politikai ellenfelei és talán az átlag franciák is arrogánsnak tartják; nem így párttársai, akik kivételes tehetségként jellemzik.

    Az ügy mindenesetre rendkívül rosszul jött a jobbközép UMP számára, amely így jelentős lépéshátrányba kerülhet a helyhatósági választásokat felvezető kampányban. Érdemes szemügyre vennünk a botrány sajtóvisszhangjait is. A tekintélyes liberális Le Monde kemény hangon jelenti ki: a Juppe-t elítélő bírák magát a Chirac-rendszert marasztalták el. A lap felveti az elnök erkölcsi felelősségét, és arra figyelmeztet, hogy az államfői védettség nem tart örökké. Ezzel szemben a konzervatív Le Figaro cikkírója úgy látja, hogy az UMP elnökének távozása pótolhatatlan űrt hagyna a jobboldalon.

    A Franciaország szerte nagy hullámokat keltő botránynak a szocialista ellenzéken kívül más haszonélvezője is van; nevezetesen az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Nicolas Sarkozy. A magyar származású belügyminiszter – már sikeres büntetőpolitikai reformjai okán is – egyre inkább esélyes államfőjelöltnek tekintheti magát.