2004. június 28.
-Gál Tamás

2004. június 18-án az Eurázsiai Gazdasági Közösség országai a szokásos éves összejövetelükre gyűltek össze Ásztanában, Kazahsztánban. A találkozón megegyezés született a gazdasági és katonai kapcsolatok erősítéséről. Mind az öt résztvevő államfő örömét fejezte ki a kapcsolatok szorosabbra válását illetően.

A Közösséget 2000-ben alapították öt, volt szovjet tagköztársaság: Belarusszia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Orosz Föderáció és Tádzsikisztán részvételével. A szervezet célja, hogy megosszák, illetve közösen kidolgozzák a gazdasági reformelképzeléseket, és összehangolják gazdasági erőforrásaikat. A együttműködés legfőbb szerve a Kormányközi Tanács, amely a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Évente ülésezik, feladata a Közösség irányvonalainak meghatározása. A Közösség elnöki tisztségét az egyes tagállamok abc-sorrendben töltik be, egy éven keresztül. A soros elnök jelenleg Kazahsztán. A Közösségnek katonai vonulata is létezik, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO). Általánosan elmondható, hogy mindkét szervezetben erős orosz dominancia összpontosul. A tagok 2006-ra tervezik a vámunió létrehozását és a közös közlekedési- és energetikai rendszer kiépítését.

A Közösség kimondott/ kimondatlan fő célja az orosz befolyás visszaszerzése Közép-Ázsiában, a Szovjetunió felbomlása után. Erre az elmúlt időben a kedvező világgazdasági és politikai folyamatok egyre jobb alkalmat kínálnak. Az utóbbi időszakban egyre több orosz vezető nyilatkozta úgy, hogy ők ezekről a befolyási övezetekről nem hajlandók lemondani, és pozíciójukat újra erőssé kívánják tenni a régióban, de nem feltétlenül katonai hódítások révén.

Putyin orosz elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy most már sikerült kialakítani az integráció szorosabbra fűzésének konkrét kereteit. A tárgyalások során a felek megvitatták a régió aktuális problémáit, és megállapodtak a katonai kapcsolatok intenzitásának növeléséről. Megegyezés született továbbá a gyors reagálású erők számának növeléséről is. Jelenleg a Szövetségnek kilenc közös zászlóalja van, és 2010-re tervezik a közös gyorsreagálású erők teljes felkészítését. Nazarbajev, kazah elnök, szavai szerint egyezség született arról is, hogy az ENSZ békefenntartó - misszióiban közösen lépnek majd fel. Részleteket azonban nem árult el ennek kereteiről.

Nazarbajev kazah elnök kiemelte továbbá országa jelentős szerepét a régióban. Kifejtette, hogy egy ekkora mezőgazdasági potenciállal rendelkező ország, mint Kazahsztán képes önmagán kívül a környező országokat is ellátni élelemmel. Megjegyezte továbbá, hogy a környező országokban található nyersanyag-forrásokkal és az ő agrár lehetőségeikkel, a világ egyik vezető gazdasági térségévé válhatnak. Ehhez azonban, egy közös gazdasági térség megteremtése szükséges, amilyen gyorsan csak lehet.