MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

VILÁGNÉZŐ

Sevardnadze elnök távozott

2003. november 26.
-Gál Tamás

November 23-án lemondott elnöki posztjáról Eduard Sevardnadze grúz elnök. A lemondás közvetlen előzménye a november 2-án megtartott parlamenti választások voltak. Egyes források szerint a helyi választási névjegyzékeket úgy állították össze, hogy az ellenzékkel rokonszenvező szavazópolgárok ne szerepeljenek benne. A nemzetközi megfigyelők 20-30 százalékra teszik a nem létező választók voksait, akik természetesen nem Sevardnadze ellen szavaztak. Ezen kívül 20 százalék lehet azok száma, akiket megfosztottak szavazójoguktól.

 A kérdés az, hogy ez az eljárás mennyiben különbözik a környező országok gyakorlatától? A Szovjetunió felbomlása után egyrészt nem szilárdult meg az egyes országok intézményrendszere, a hatalmi ágak szétválasztása nem ment tökéletesen végbe. Másrészt a térség legtöbb országa (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán) nem rendelkezik a demokratikus rendszer hagyományával. Sőt, ezekben az országokban gyakori a dinasztia-építés, tehát amikor a volt párttitkárok saját fiaikat szemelik ki utódjaikká. Sevardnadze fiának is hasonló szerepet szántak apja 2005-ben lejáró mandátuma után.

 Sevardnadze, a „nagy politikai túlélő”, még Brezsnyev idején kezdte pályafutását vidéki párttitkárként, majd hazája első titkára lett. Gorbacsov idején ő volt a külügyek irányítója, így nagy szerepe volt a nemzetközi leszerelési egyezmények kidolgozásában és a peresztrojka véghezvitelében. Miután a függetlenség kikiáltása után elnök lett, gyakran konfrontálódott a moszkvai vezetéssel és inkább az USA-val ápolt jó viszonyt (a térségben Izrael után ő kapta a legnagyobb összegű anyagi támogatást, mintegy 1 Mrd dollárt). Nemzetközi elismertségét azonban nem tudta hosszútávon hazájában kamatoztatni. Az alig hatvanezer négyzetkilométer területű ország problémáit nem tudta megoldani. A korrupció hihetetlen méreteket öltött, a munkanélküliség 80 százalékos, az áramellátási gondok mindennaposak. A legnagyobb tehertételt mégis az etnikai konfliktusok jelentették. Abbházia elveszítése után a kormány nem segítette az onnan elűzött vagy elmenekült grúzokat. Remélték, hogy kilátástalan sorsuk miatt egy szép napon visszatérnek Abbháziába és a tartomány újra Grúziáé lesz.

Jelenleg az előző parlament elnökasszonya tölti be ideiglenesen az elnöki széket. Burdzsanadze közölte, hogy mivel a választások idején csalások történtek, a korábban általa elnökölt parlament fogja betölteni az átmeneti időben a törvényhozói jogköröket. Negyvenöt napon belül - ahogyan azt a grúz alkotmányban lefektették - megtartják mind az elnök-, mind a parlamenti választásokat. Az ideiglenes elnökasszony leszögezte, hogy Grúzia továbbra is baráti viszonyt kíván ápolnia a szomszédos országokkal, köztük Oroszországgal, és egyben folytatni kívánja a Sevardnadze által megkezdett Nyugat-barát politikát.

Jelenleg három aspiráns indulása biztosra vehető az elnöki székért folyó versenyben. Elsőként Temur Sasiasvili a volt grúz elnöki különmegbízott jelentette be indulási szándékát. Az Ertoba (Egység) tömörülés vezetőjét, Dzsumber Patiasvili-nek is nagy a támogatottsága. A harmadik jelölt a tüntesések egyik szervezője volt.  Mihail Saakasvili, a Nemzeti Mozgalom ellenzéki tömörülés vezetője ezért nagy szerepet játszott az elnök lemondatásában.

A választások lezajlása után kérdés, mi változik majd és mi marad a régiben. A közvélemény mindenesettre bizakodó. Egy 31 éves munkanélküli ügyvéd szerint: ”Mindegy mi fog történni, ennél már csak jobb lehet”.

 

 
 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu