A majom és az influenza

2004. február 23.
-Csomán Gábor

A majom képében beköszöntő holdújév ismét egy járványügyi problémával kezdődött Kínában. A tavalyi évben a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírus okozta több ember halálát és keltett nemzetközi pánikot. Az idei év híradásai pedig a madárinfluenzáról és a vele kapcsolatos intézkedésekről szólnak.

A madárinfluenza már régóta ismert betegség, ennek ellenére a mostani eseménysorozat sokkal jelentősebb, mint az eddigi esetek. A vírus sok változás során jutott el jelenlegi állapotába, és folyamatosan alakul tovább. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az állatok és az emberek influenzáját okozó vírusok genetikailag jelentősen eltérnek egymástól, ezért a fertőzés átterjedésének esélye emberről állatra nagyon csekély. Az évről-évre visszatérő ázsiai járványok számos kérdést vetnek fel ugyanakkor.

Egy a China Business Week-nek nyilatkozó szakértő szerint a mostani fertőzés több mint 100 milliárd jüan (12,1 milliárd dollár) veszteséget okoz Kínában. A járvány gazdasági hatásai mellet figyelembe kell venni a társadalmi következményeket is. Számos állattartó család megy tönkre, akiknek a megélhetése teljesen a szárnyas tartástól függ. A madárinfluenza nem csak az állattartó farmokon okoz gondokat, hanem az ezzel összefüggő iparágakban is. Így válságos időkre számítanak a takarmánytermelők és az állatfeldolgozók is.

Kína január 27-én jelentette az első H5N1-es típusú megbetegedést. A Liu jian, mezőgazdasági miniszter helyettese február 4-én arról számolt be, hogy 56417 fertőzött állatról tudnak. Habár Kínában hivatalosan nincs fertőzött ember, a WHO tájékoztatása szerint február elejéig összesen tizennyolc halálos áldozat volt Vietnámban és Thaiföldön. Liu szerint a kínai kormány mindent elkövet a járvány megfékezése és megszüntetése érdekében. A gyanús esetek három kilométeres körzetében kényszervágást rendelnek el, öt kilométeres körzetben beoltják az állatokat, és tíz kilométeres körzetben betiltanak minden szárnyas kereskedést. Az első eset jelentését követő két hétben több mint 1,2 milliárd állatot vágtak le. A miniszterhelyettes elmondta, hogy az eddig meghozott intézkedések nagyrészét az előző évi SARS járvány esetében szerzett tapasztalatok fényében hozták meg és bizakodóak a helyzet gyors kezelésével kapcsolatban.

A vírus okozta károk felszámolása azonban biztosan nem lesz könnyen megvalósítható. A kormány megígérte, hogy minden levágott állat után kompenzációt fizet. Az oltóanyag, a karanténok fenntartása szintén jelentős költségekkel jár, amelyet számos régió kormányzata nem tud kifizetni, ezért a hiányzó összeget a központi költségvetésnek kell magára vállalnia. A lecsökkent hazai termelés miatt export stoppot rendeltek el. Az állattenyésztés a kínai mezőgazdasági termelés 31 százalékát jelenti, mely 2001-ben 97,71 milliárd dollárt tett ki. Kína vezető pozíciót tölt be a hús exportban, és világelső a tojáskivitelben, a világtermelés 15 százalékát állítják elő. A belső fogyasztás is lecsökkent. A pekingi piacokon - ahol nem fordult elő gyanús eset – is csökkent a tojás iránti kereslet. Az északkeleti Heilongjing tartománybeli termelők követelik, hogy a kormány ne csak az elpusztított állatok után fizessen kompenzációt, hanem a kieső hús- és tojáseladások miatt is. A mezőgazdasági minisztérium jelenleg a fertőzés felszámolásával van elfoglalva, a bajba jutott termelők megsegítésével kapcsolatos irányelveket még nem dolgozták ki.

A tavalyi évben a SARS vírus által legközvetlenebb módon érintett turizmus és szállodaipar érdekében csökkentették az illetékek és az adók egy részét. A mezőgazdaság esetében nem képzelhető el ehhez hasonló megoldás. A SARS és a madárinfluenza következményeinek felszámolása sok gondot okoz még Kínának, habár vannak biztató jelek A lakosság megfelelő informálása segít a járvány lokalizálásában és megszüntetésében. Szintén kedvező jelnek tekinthető, hogy a hatóságok együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel, különösen a WHO-val. Ugyan sokan kifogásolják az adatszolgáltatás minőségét és mennyiségét, azonban nem szabad lebecsülni a változás jelentőségét a korábbi időszakokhoz képest.