Mulasztások az ukrán hadseregben
2004. május 20.
-Veszteg Csilla
Tizennyolc
évvel a csernobili atomerőmű-katasztrófa után újból Ukrajnára
figyel a világ. Múlthét csütörtökön egy dél-kelet ukrajnai
katonai támaszponton először tűz ütött ki, majd folyamatos nagy
erejű robbanások rázták meg a területet, ahol négy és fél ezer
vagonnak megfelelő hadianyagot tároltak. A Melitopol és
Zaporizzsja között található 16 településről közel 10 ezer
lakost kellett azonnal kitelepítenie a hatóságoknak. A
vizsgálatokból kiderült, hogy emberi mulasztás okozta a közel
400 millió dolláros kárt.
A
napokon át tartó mentést az is nehezítette, hogy a légvédelmi és
páncéltörő rakéták lövedékeinek szétrepülő darabjai megrongáltak
egy gázvezetéket és felgyújtották Fjodorkova vasútállomás
kőolajtelepét, amely mindössze két kilométerre feküdt a
robbanások epicentrumától. Az oltási munkákat
nagyban segítette a kiadós mennyiségű csapadék, ami a térségben
hullott. A tűzoltók bevallása szerint részben az eső akadályozta
meg, hogy a lángok átterjedjenek a föld-levegő rakéták
raktárának irányába, amelyek pusztításának hatótávolsága akár
több tíz kilométeres is lehet. A raktártól közel 75
kilométernyire található atomerőműt azonban nem fenyegette
veszély.
A
baleset során egy ember vesztett életét, négyen pedig
szívrohamot kaptak. A robbanások olyan nagy méretűek voltak,
hogy több százan maradtak fedél nélkül a térségben és a lakosság
körében okozott kár meghaladja a 80 ezer dollárt. Jelenleg a
legsürgetőbb feladatok közé tartozik a Moszkva és Szimferopol
közötti vasúti vonal helyreállítása.
A
robbanássorozat közvetlen előidézője két tiltott helyen dohányzó
katona volt. Azonban nem ők a fő felelősei a baleset
bekövetkeztének. A Szovjetunió
felbomlását követően Ukrajnában 184 lőszerraktár maradt fenn,
melyben 3 millió tonna robbanószert tárolnak. Az itt őrzött
fegyverek és lőszerek jelentős részét Zaporizzsjanál
helyezték el a mostanáig. Az ügyészség már hónapokkal ezelőtt
felhívta a raktárak vezetőinek figyelmét a lehetséges
katasztrófákra, és az év elején már
ellenőrizték az összes Ukrajnában találhatóilyen létesítményt. A
jelentésekből kiderült, hogy több szabálysértést észleltek az
ellenőrök, s felszólították a katonai vezetőket a
rendellenességek azonnali megszüntetésére. A helyszíneken
észlelték, hogy a hadianyagok jelentős részét egyszerűen a
szabad ég alatt tárolták és 36 raktárban hiányzott a tűzvédelmi
riasztórendszer is.
Jevhen Marcsuk ukrán honvédelmi miniszter két hónappal ezelőtt
már igyekezett megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt, amely
attól volt hangos, hogy az ukrán haderő nem tud elszámolni több
száz, szovjet időkből örökölt föld-levegő rakétával. A miniszter
szerint nincs ok az aggodalomra, mivel a rakéták nem voltak
működőképes állapotban. Nagyobb zavarótényező az, hogy a
hatóságok nem tudnak elszámolni a gyártásukhoz felhasznált
nemesfémekkel sem. A mostani katasztrófával kapcsolatban
elmondta, halaszthatatlan reformokra van szükség
az ukrán hadseregben. Egyes becslések szerint közel 140 millió
eurót kellene elkülöníteni csupán arra, hogy rend legyen az
ország lőszerraktáraiban.
A Melitopol melletti lőszerraktárban bekövetkezett robbanás miatt
bűnvádi eljárást kezdeményezett Ukrajna Főügyészsége a
honvédelmi minisztérium néhány magas rangú katonatisztje ellen.
A hivatal meggyőződése szerint, a műszaki katasztrófát a katonai
vezetés felelőtlensége is okozta, mivel nem intézkedett az
ügyészség többszöri felszólítására sem.
A rossz
anyagi helyzetben lévő ukrán hadseregben meglehetősen gyakoriak
az ilyen jellegű balesetek. Tavaly októberben a kelet-ukrajnai
artyemivszki lőszerraktárban történt nagyobb erejű robbanás. Ott
46 vagonnyi lőszer semmisült meg és a sebesültek száma néhány fő
volt. A hadianyag mennyiségére Ukrajnában csak becslések
adhatók, nem lehet pontos adatokban meghatározni. 20 tonnás
vagonokban számolnak, ilyenekből a képzeletbeli szerelvény 110
ezer kocsiból állhat. Az országban évente 25 ezer tonnányi
lőszert semmisítenek meg, s ha ez a továbbiakban ilyen ütemben
halad, akkor a megsemmisítési folyamat több évtizedig is
tarthat.
|