Putyin újabb négy éve

2004. március 17.
-Gál Tamás

2004. március 14-én lezajlott az oroszországi elnökválasztás első köre, aminek eredményeképp Vlagyimir Putyin lett az elnök újabb négy évre. A szavazás érvényes volt és mivel Putyin megszerezte a szavazatok 71,2 százalékát, már nem lesz szükség második fordulóra.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Putyin lett az elnök újabb négy évre. A második helyet a Kommunista Párt (KPRF) jelöltje, Nyikoláj Haritonov szerezte meg, 13,7 százalékot kapva. A harmadik Szergej Glazajev (LDPR) lett 4,1 százalékkal, őt követi Nyikita Hakamanda, 3,9, Szergej Maliskin ultranacionalista jelölt (SzPSz) 2,0 százalék majd Szergej Mirnov 0,8 százalékkal. Putyin győzelme már az urnazárás előtt valószínűsíthető volt, mikor is közölték, hogy a részvétel átlépte az ötven százalékos küszöböt. Végül a szavazópolgárok 64,3 százaléka járult az urnákhoz. Az elnöknek és stábjának végül is sikerült felkelteni az emberekben a szavazási hajlandóságot. Ehhez kétségkívül hozzájárultak az elmúlt hetek kormányátalakítási törekvései. Miután Putyin bejelentette az új miniszterelnök-jelöltjét Mihail Fradkov személyében, a média „kellő időt” foglalkozott az új kormány leendő struktúrájával, mintha mi sem lenne ennél fontosabb az elnökválasztások előtt pár nappal.

Putyin úgy tűnik végre rászánta magát az adminisztráció átalakítására. Jelentősen csökkentette a minisztériumok számát (harmincról tizenhétre), míg a hat miniszterelnök-helyettesből csak egy lesz. Ezt a posztot Alexander Zsukov, a Költségvetési Bizottság volt elnöke, az Egységes Oroszország tömörülés vezetője tölti majd be. Az elnöki adminisztráció vezetője Putyin kampányának irányítója, Dimitrij Kazak lesz. Új személyek töltenek majd be kulcsminiszteri posztokat. A belügyminiszter Rasid Nurgalijev, a Bűnügyi rendőrség eddigi vezetője lesz. Jurij Trutnyev permi kormányzó a természeti erőforrásokért lesz felelős. A legnagyobb meglepetés talán a külügy élén történő váltás. Az eddigi minisztert, Igor Ivanovot, Moszkva ENSZ nagykövete, Szergej Lavrov váltja. Ivanov ezentúl a Nemzetbiztonsági Tanács első számú embere lesz. Viktor Hrszitenko ügyvezető miniszterelnök az új kormányban az Ipari és Energiaügyi tárcát irányítja majd. Kudrin már „csak” pénzügyminiszter lesz az új felállásban, miniszterelnök-helyettesi tisztsége megszűnik, míg German Gref is marad gazdasági miniszter. A „nagy hármas” (Gref, Kudrin, Hrisztenko) továbbra is felügyeli a gazdasági kulcs-minisztériumokat.

Az átalakítások a jelcini-család utolsó képviselőit is elsöpörték. Putyin még decemberben menesztette Volosint, az elnöki adminisztráció irányítóját. Most sor került Vlagyimir Rusajilo leváltására is, aki eddig a Nemzetbiztonsági Tanácsot vezette. A Tanács jogilag az elnöki adminisztrációnak alárendelt, havonta legalább egyszer ülésező szerv. Húsz-harminc tagja a legfontosabb miniszterek, államhatalmi szervek, közigazgatási vezetők köréből kerül ki. Legjelentősebb titkárai Oleg Lobov, Alexandr Lebegy és Szergej Ivanov voltak.

A kormányátalakítással Putyin világossá tette, hogy szeretné a dolgokat aktívan felügyelni. Az ellenzék és a nyugati sajtó egy része is úgy véli, hogy Fradkov személyében az elnök készséges végrehajtót talált. Az viszont biztos, hogy Vlagyimir Putyinnak kényelmes négy éve lesz, ha a világgazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, mivel a Dumában az Egységes Oroszország révén kétharmados többsége van, a „családot” háttérbe szorította és a nép stabilan támogatja. Ilyen környezetben elképzelhető, hogy négy év múlva egy Alkotmánymódosítással újra elnök lehet. A mostani állapot szerint két ciklusnál hosszabb ideig nem lehet senki elnök, de négy év kihagyással újra indulhat a választási küzdelemben. 

Négy év hosszú idő mindenesetre.