MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

VILÁGNÉZŐ

Japán csapatokat küld Irakba

2003. december 11.
Csomán Gábor

A japán kormány december 9-én bejelentette, hogy a Japán Védelmi Erők (Self-Defense Force, SDF) néhány kötelékét dél-kelet Irakba vezénylik a következő év elején. A kormány tervei szerint a csapatok humanitárius akciókat fognak teljesíteni. A döntésre tíz nappal azután került sor, hogy Irakban meggyilkoltak két japán diplomatát.

A japán csapatok elsősorban dél-kelet Irak Al-Muthanna Tartományában fognak tevékenykedni.

A tervek szerint januárban a Légi Védelmi Erők (Air Self-Defense Force, ASDF) csapatai érkeznek a Perzsa-öbölbe, őket követik februárban a szárazföldi egységek. A kiküldendő légi egységek között szerepelnek C-130-as szállító-repülőgépek, melyek Kuvait és Irak között szállítanak majd segélyszállítmányokat. A hadi tengerészet hajói szállítják a helyszínre a japán csapatokat és azok ellátmányát. A Koizumi, japán miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a japán katonák nem vesznek részt harci cselekményekben, kizárólag a békefenntartás és újjáépítéssel kapcsolatos akciók szerepelnek a feladataik között. A szállítóegységeknek tilos lesz az amerikai hadsereg lőszereit és utánpótlását szállítani. A Japan Times tudósítójának kérdésére válaszolva a miniszterelnök azt mondta, hogy a bonyolult helyzetre való tekintettel bizonyára nem lesz egyszerű elkülöníteni a harci és nem-harci körülményeket, ennek ellenére bízik benne, hogy a katonáknak nem kell nehéz döntéseket hozniuk. A miniszterelnök kitért azon kérdés elől, amely a csapatok visszahívásának kritériumaira vonatkozott.

Háttér

Az amerikaiak által a II. világháború végén kidolgozott Japán Alkotmány szerint japán katonai csapatok nem tevékenykedhetnek külföldi háborúban. Ezért szükséges a humanitárius célok hangsúlyozása.

Japánt kritizálták az I. Öböl-háború során, mert nem küldött alakulatokat a Szövetségesek haderejébe. A nemzetközi nyomásnak próbált megfelelni a szigetország vezetése, amikor Irak 1991-es kapitulációja után aknakereső egységeket küldött a Persza-öbölbe, valamint, amikor békefenntartó egységeket vezényelt Kambodzsába és Kelet-Timorba.

A kormányfő szerint Japánnak -mint a nemzetközi közösségek felelős tagjaként- kötelessége segíteni az iraki népnek országuk újjáépítésében. Ugyanakkor hozzátette: "Japán nem fog katonai erőket alkalmazni! Nem háborúzni megyünk!" Szakértők szerint azzal, hogy csapatokat küld Irakba, kényes belpolitikai helyzetbe került a kormányfő. Bár igyekezett széles belpolitikai konszenzust teremteni – ennek keretében találkozott öt (!) korábbi kormányfővel és az ellenzéki pártok vezetőivel -, nem biztos, hogy sokáig maga mögött tudhatja a közvélemény és a politikai elit támogatását. Japán nem vesztett katonát külföldön a második világháború befejezése óta. A lakosság nincs felkészülve nagyobb veszteségek feldolgozására.

 

A Védelmi Hivatal vezetője, Shigeru Ishiba kijelentette, hogy a japán csapatok felszerelése kiváló, alapkiképzésük megfelelő. Irakba páncélozott járműveket, tankelhárító rakétákat, kézi- és gépfegyvereket visznek magukkal. Az újjáépítési feladatok már nem megoldhatóak civil alkalmazottakkal, szükség van a katonai egységekre. Ugyanakkor az Irakban tevékenykedő Japán Nemzetközi Önkéntesek Központjának elnöke, Michiya Kumaoka hétfői sajtóközleményében leszögezte, hogy a japán katonai csapatok megjelenése Irakban fokozza a humanitárius célokat megvalósító munkatársai veszélyeztetettségét.

A BBC híre szerint német és francia cégek nem vehetnek részt az iraki újjáépítésben, a japánok viszont igen. Koizumi felfedte kártyáit, kérdés, hogy nem kell-e túl magas árat fizetnie a döntéséért.

 

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu