Japán csapatokat küld Irakba
2003. december
11.
Csomán Gábor
A japán
kormány december 9-én bejelentette, hogy a Japán Védelmi Erők (Self-Defense
Force, SDF) néhány kötelékét dél-kelet Irakba vezénylik a
következő év elején. A kormány tervei szerint a csapatok
humanitárius akciókat fognak teljesíteni. A döntésre tíz nappal
azután került sor, hogy Irakban meggyilkoltak két japán
diplomatát.
|
A japán csapatok elsősorban
dél-kelet Irak Al-Muthanna Tartományában fognak
tevékenykedni. |
A tervek
szerint januárban a Légi Védelmi Erők (Air Self-Defense Force,
ASDF) csapatai érkeznek a Perzsa-öbölbe, őket követik februárban
a szárazföldi egységek. A kiküldendő légi egységek között
szerepelnek C-130-as szállító-repülőgépek, melyek Kuvait és Irak
között szállítanak majd segélyszállítmányokat. A hadi
tengerészet hajói szállítják a helyszínre a japán csapatokat és
azok ellátmányát. A Koizumi, japán miniszterelnök a kormányülést
követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a japán katonák nem
vesznek részt harci cselekményekben, kizárólag a békefenntartás
és újjáépítéssel kapcsolatos akciók szerepelnek a feladataik
között. A szállítóegységeknek tilos lesz az amerikai hadsereg
lőszereit és utánpótlását szállítani. A Japan Times
tudósítójának kérdésére válaszolva a miniszterelnök azt mondta,
hogy a bonyolult helyzetre való tekintettel bizonyára nem lesz
egyszerű elkülöníteni a harci és nem-harci körülményeket, ennek
ellenére bízik benne, hogy a katonáknak nem kell nehéz
döntéseket hozniuk. A miniszterelnök kitért azon kérdés elől,
amely a csapatok visszahívásának kritériumaira vonatkozott.
Háttér
Az
amerikaiak által a II. világháború végén kidolgozott Japán
Alkotmány szerint japán katonai csapatok nem
tevékenykedhetnek külföldi háborúban. Ezért szükséges a
humanitárius célok hangsúlyozása.
Japánt
kritizálták az I. Öböl-háború során, mert nem küldött
alakulatokat a Szövetségesek haderejébe. A nemzetközi
nyomásnak próbált megfelelni a szigetország vezetése, amikor
Irak 1991-es kapitulációja után aknakereső egységeket
küldött a Persza-öbölbe, valamint, amikor békefenntartó
egységeket vezényelt Kambodzsába és Kelet-Timorba. |
A kormányfő
szerint Japánnak -mint a nemzetközi közösségek felelős
tagjaként- kötelessége segíteni az iraki népnek országuk
újjáépítésében. Ugyanakkor hozzátette: "Japán nem fog katonai
erőket alkalmazni! Nem háborúzni megyünk!" Szakértők szerint
azzal, hogy csapatokat küld Irakba, kényes belpolitikai
helyzetbe került a kormányfő. Bár igyekezett széles belpolitikai
konszenzust teremteni – ennek keretében találkozott öt (!)
korábbi kormányfővel és az ellenzéki pártok vezetőivel -, nem
biztos, hogy sokáig maga mögött tudhatja a közvélemény és a
politikai elit támogatását. Japán nem vesztett katonát külföldön
a második világháború befejezése óta. A lakosság nincs
felkészülve nagyobb veszteségek feldolgozására.
A Védelmi
Hivatal vezetője, Shigeru Ishiba kijelentette, hogy a japán
csapatok felszerelése kiváló, alapkiképzésük megfelelő. Irakba
páncélozott járműveket, tankelhárító rakétákat, kézi- és
gépfegyvereket visznek magukkal. Az újjáépítési feladatok már
nem megoldhatóak civil alkalmazottakkal, szükség van a katonai
egységekre. Ugyanakkor az Irakban tevékenykedő Japán Nemzetközi
Önkéntesek Központjának elnöke, Michiya Kumaoka hétfői
sajtóközleményében leszögezte, hogy a japán katonai csapatok
megjelenése Irakban fokozza a humanitárius célokat megvalósító
munkatársai veszélyeztetettségét.
A BBC híre
szerint német és francia cégek nem vehetnek részt az iraki
újjáépítésben, a japánok viszont igen. Koizumi felfedte
kártyáit, kérdés, hogy nem kell-e túl magas árat fizetnie a
döntéséért.
|