Nincs esély a békés rendezésre Haitin

2004. február 23.
-Bartha Dániel

Tovább súlyosbodott a helyzet Haitin, ahol február 5-én robbant ki lázadás a jelenleg hatalmon lévő Jean-Bertrand Aristide elnök ellen. Jelentések szerint vasárnap lázadók megtámadták Haiti második legnagyobb városát, Cap-Haitient. Az ellenzék vezetésével indított harc célja új választások kiírása, mert szerintük a jelenlegi kormány alatt fennálló korrupció kritikus helyzetbe sodorta a szigetországot. A lázadáshoz csatlakoztak a Dominikából visszaszivárgó katonai és félkatonai erők, akiknek még 1994-ben kellett távozniuk az országból.

Az ellenzéki erők gyors sikereket értek el, de a térségben érdekelt országok még reménykedtek a helyzet békés rendezésében (elsősorban a visszarendezésben). Utoljára szombaton álltak elő egy új béketervvel, ami kompromisszumot jelentett volna mindkét félnek. A Karibi Államok Közösségének (Caricom) javaslatában -amelyet az Egyesült Államok is támogatott- biztosították volna a politikai engedményeken kívül az alapvető emberi jogokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, és újra szabályozták volna a demonstrációk engedélyezését is. Az ellenzék nem enged azon követeléséből, hogy Jean-Bertrand Aristide mondjon le.

Aristide elnök hajlott a szombati béketerv elfogadására, vagyis az ellenzékkel közösen választott miniszterelnök kinevezésére, kétpárti kabinet létrehozására és új választások meghirdetésére, de hallani sem akart arról, hogy elnöki megbízatásának lejárta előtt lemondjon. Így 2006-ig nem lenne elnökválasztás a karibi államban, ami az ellenzék számára elfogadhatatlan.

Jelenleg patthelyzet alakult ki a harcokban, amelyekben a Nemzetközi Vöröskereszt becslése szerint már több mint ötvenen haltak meg eddig, de a harcok erősödésével még több áldozattal kell számolni. A lázadók ellenőrzésük alatt tartják az ország északi részén Hinche városát, amely a negyedik legnagyobb város. A harcok során eddig az elnök erői, vagyis a rendőrség és félkatonai milíciák folyamatos meghátrálásra kényszerültek. Cap-Haitien elfoglalása után pedig az ország északi terülte teljes egészében a lázadók kezében van már. Az 500 ezer lakossal rendelkező városban folyamatos a fegyverropogás és számos áldozattal kell majd számolni. A lázadókhoz egyre több egyetemista is csatlakozik, a fegyverutánpótlást pedig rendőrségi raktárak kifosztásából fedezik.  Cap-Haitien nemzetközi repülőtere már a lázadók kezében van, de a főváros repülőterén át folyamatosan menekítik ki a külföldi állampolgárokat. Mivel minden további békejavaslat felvetése a jelenlegi helyzetben reménytelennek tűnik, így elhúzódó fegyveres harcokkal kell számolni, amely tovább rombolja majd az ország eddig is katasztrofális helyzetben lévő gazdaságát.

Az elnök tehát nem hajlandó tárgyalni a lázadókkal, és egyelőre a Caricom  javaslatát sem fogadta el. Tette mindezt annak ellenére, hogy korábbi szövetségese, az Egyesült Államok felszólította erre. A javaslat szerint az elnök az ellenzék bevonásával nevezhet ki miniszterelnököt az ország irányítására. Aristide azonban kijelentette, hogy kész akár meghalni annak érdekében, hogy megvédje országát a „terroristáktól”, és semmiféle kompromisszumra nem hajlandó. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Egyesült Államok felszólította az országban tartózkodó állampolgárait (mintegy 20000 fő), hogy hagyják el az országot, amíg működik a polgári légi összeköttetés Haitivel. Eközben négy katonai szakértőt küldött Port-au-Princebe. A Déli Parancsnokság szakértőinek az a feladata, hogy felmérjék az Egyesült Államok érdekeltségeinek védhetőségét arra az esetre, ha a fegyveres harcok tovább súlyosbodnának.

Colin Powell kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tervezi csapatok küldését a térségbe, és a többi országnak is azt javasolja, hogy amíg az elnök nem állapodik meg az ellenzékkel, ne küldjenek katonai erőket. Álláspontja szerint az Egyesült Államok nem működhet közre egy demokratikusan megválasztott elnök hatalmának megdöntésében. Eközben Franciaország békefenntartók küldését tervezi, és megkezdte a tárgyalásokat az ENSZ keretein belül.

Eközben megindult a menekültek első hulláma. A Dominikai Köztársaság máris lezárta a határait, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok felkérte ellenkezőjére. Így meg kellett erősíteni az amerikai partiőrség erőit is, mert a menekülők egy része Florida partjai felé vette az irányt.

Forrás: MTI, www.cnn.com