2004. április 25.
-Csomán Gábor

A Far Eastern Economic Review szerint "Kína idén az Európai Unió évét tarthatja". Ezt a kijelentést alátámasztják a gazdasági mutatók, a hivatalos retorika és a fokozódó külpolitikai kapcsolatok. Az Unió és a tagországok vezetői egymásnak adják a kilincset Pekingben és Shanghajban.

Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi április 13-i Pekingbe érkezése előtt egymást méltató nyilatkozatok hangzottak el a felek részéről. Egyaránt hangsúlyozták , hogy a kapcsolatok még sohasem voltak ennyire jók, mint jelenleg. A tavaly októberben megtartott 6. EU-Kína csúcson deklarált együttműködési szándék nem pusztán üres fecsegés volt. Az Bizottság tagjai rendszeres vendégnek számítanak Kínában, ebben az évben eddig Pascal Lamy külkereskedelemért, Franz Fischler mezőgazdaságért és Philippe Busquin kutatásért felelős biztosok jártak a távol-keleti országban. További találkozók konkrét tervei is megvannak már.

Az Európai Unió Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és exportja 2003-ban 40 százalékkal múlta felül az előző évit, míg az import 16 százalékkal nőtt. A közvetlen tőkebefektetéseket tekintve az európai vállalatok nem sokkal vannak lemaradva az amerikai cégek mögött. A bővülő kapcsolatok ellenére az EU kereskedelmi hiánya 55 milliárd dollárt tesz ki (összehasonlításképpen: ugyanez a mutató az Egyesült Államok esetén 125 milliárd dollár Kína javára). Ennek ellenére az uniós politikusok mindig hangsúlyozzák, hogy bár a hiány jelentős, ennek ellenére elégedettek a fennálló folyamatokkal. Úgy gondolják, hogy Kína jelenlegi gyors gazdasági fejlődése hamarosan egy erős középosztály kialakulásához vezet, mely széles piacot fog biztosítani az európai áruknak.

Wen Jiabao (Ven Csia-pao) elnök szerint az EU és a Kína közötti jelenlegi viszony aktívabb és jobb, mint bármikor korábban a történelemben. Három célt jelölt meg a az erősödő kapcsolatok jövőjét illetően:

1. Mindkét félnek tanulnia kell a másiktól és konkrét terveket kell kidolgozni a következő 10-15 évre. A magas rangú találkozóknak folyamatosnak kell lennie. (Példaként említette az ez év decemberében megrendezésre kerülő 7. EU-Kína csúcstalálkozót.)
2. A tavaly ősszel aláírt - stratégiai partnerségről szóló - politikai nyilatkozatokat komolyan kell venni: az együttműködést bővíteni és mélyíteni kell minden lehetséges területen.
3. Tiszteletben kell tartani a kölcsönös megbecsülés, egyenlőség elveit. Az együttműködésből egyaránt haszonnal kell részesülniük, hogy a kapcsolat folyamatosan és jól működjön.

China-Europe International Business School

A China-Europe International Business School-t (CEIBS) 1994-ben alapította az EU és a kínai kormány. Az iskola MBA képzése során a nemzetközi üzleti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. A CEIBS napjainkra nemcsak Kína, hanem egész Ázsia egyik legfontosabb üzleti oktatási központjává vált, melynek működtetésére 2001 és 2006 között az Európai Bizottság közel tizenegy milliárd eurót fordít.

A Shanghai-i intézményben Romano Prodi mondott beszédet "Gazdasági kapcsolatok az EU és Kína között" címmel. A biztos méltatta Kína érdemeit az 1978-as reform és nyitás óta, nagyon impozánsnak nevezte, hogy sikerült az ország GDP-jét húsz év alatt megötszörözni. A Világbank jelentésére alapozva Prodi kijelentette, hogy a 2008-as olimpia rendezésének idejére - a jelenleg elfoglalt negyedik helyről - a harmadik helyre lép elő a kereskedelem volumenét tekintve. A Goldman Sachs tanulmányát idézve pedig elismerően mondta, hogy ha Kína folytatja a megkezdett gazdasági nyitást és beépülést a világgazdaságba, akkor a 21. század közepére a legnagyobb gazdasággal rendelkezhet. A kínai valutapolitikával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU részéről sokkal kisebb nyomás nehezedik a pekingi és Shanghai-i döntéshozókra a renminbi (zsenminpi) átváltási arányával kapcsolatban. Véleménye szerint a gazdaság túlfűtöttségének, az export túlzott növekedésének és az inflációs veszélynek valóban a mostani monetáris politika lehet az egyik megoldás. A vitás kérdések közül Prodi hangoztatta aggodalmait a kínai egészségüggyel és állati eredetű termékek biztonságával kapcsolatban, ugyanakkor igyekezett eloszlatni a kínai fél aggodalmait az unió bővülése miatt. Bár növekednek bizonyos vámtételek, és a behozatali kvóták is változnak, ezzel szemben nagyobb és egységesebb piacra tudnak belépni a kínai vállalatok.

Kína már kérte az Európai Bizottságot, hogy ismerje el, mint működő piacgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Prodi elmondta: bizakodással tekint a kérdés felé, és hajlandó a folyamat felgyorsításáról tárgyalni. Ennek megfelelően ez év júniusában kiadnak egy előzetes értékelést. Pozitívumként értékelte a megkezdett folyamatokat az átláthatósággal és a verseny- és vám- szabályozással kapcsolatban. Véleménye szerint Peking lépései az egyedi szabványok - elsősorban a telekommunikáció és informatika területein - kialakítására rövid távon előnyösnek lehetnek, de hosszú távon Kínának is az egységes világszabványok alkalmazására kell törekedni. Összefoglalójában Kínát nemcsak egy növekedő gazdasági hatalomnak, hanem egy változó országnak írta le, mely most kezdi elfoglalni új helyét a világ színpadán.

Kína a következő évtizedekben a világ elsőszámú gazdasági hatalma lehet. Belső piaca és gazdasága rendkívül kedvező lehetőségeket nyújt a befektetőknek. Az ebből fakadó előnyökért a harc már régen megkezdődött. Az USA mellett az EU is egyre erőteljesebben kíván felzárkózik. A kibővült unió szempontjából az a kérdés, hogy sikerül-e az eddigi kedvező eredményeket megőrizni és jelentősen bővíteni.