 |
|
|
|
|
|
|
KÁRPÁT-MEDENCE |
|
|
|
"Vannak vidékek,
gyönyörű tájak..."
A közeli napokban az
Európai Tanács szentesítheti Románia csatlakozási tárgyalásainak
befejezését; – zöld utat adva ezáltal keleti szomszédunk 2007-es
(esetleg 2008-as) csatlakozásának.
Szlovák-magyar
kapcsolatok: múlt, ami összeköt?
„Több
van mi összeköt bennünket, mint ami szétválaszt” – foglalhatnánk
össze a Visegrádi esték rendezvénysorozat legutóbbi
összejövetelének legfőbb mondanivalóját.
Szerbia-Montenegró: Milyen messze van Európa?
Az elmúlt időkben egyre aggasztóbb
méretet öltenek a nemzetek közötti összetűzések
Szerbia-Montenegróban. A kihágásoknak számos oka lehet, az
azonban egészen bizonyosnak tűnik: a radikálisok előretörése a
múlt őszi választásokon aligha tarthatja vissza a kisebbségekhez
ellenségesen viszonyulókat.
A többség már
bent
Az, hogy
2004. május elseje – az elmúlt években tapasztaltakkal
ellentétben – időben immár mögöttünk van, el nem hanyagolható
következményekkel jár mind a magyar kisebbségekre nézve, mind
Budapest környező országokkal fenntartott kapcsolatait illetően.
Meciar köszöni,
jól van – színpadon a populizmus
Mind a szlovák, mind
nemzetközi véleményalkotók egyetértenek abban, hogy Vladimir
Meciar és Ivan Gasparovic sikere az elnökválasztás első
fordulójában egyben a jobbközép Dzurinda-kormány óriási kudarca
is. Sajátos választói köszönet ez északi szomszédunk
NATO-csatlakozásának másnapján, az uniós csatlakozás előestéjén.
Munkaerő-piaci
vasfüggöny
Bár a
teljes jogú uniós tagság már a küszöbön van, a kelet-európai
újoncok mégsem érezhetik zsebükben az integráció sokak számára
legértékesebb gyümölcsét, a nyugati munkavállalás lehetőségét. A
mostani tagállamok indokolt esetben akár hét évig is
korlátozhatják a munkaerő-áramlást, jelentős mértékben kiváltva
„Új Európa” haragját.
Felszínre törő
roma indulatok Szlovákiában
Az elmúlt hetek szlovákiai
történései felszínre hozták a nagyszámú kelet-európai cigányság
problémáját; az egész kontinenst bejáró erőszakos képsorok
aligha hatnak nyugtatólag az uniós újoncokat egyébként is
gyanakvással szemlélő nyugat-európai állampolgárokra.
Három magyar négyet gondol
Mind határon innen, mind határon
túl erősen megoszlanak a vélemények az elmúlt hétvégén alakult
új romániai magyar pártszerveződés (Magyar Polgári Szövetség)
megalakulása kapcsán. Egy dolog mindenképpen bizonyos: az új
alternatívaként fellépő politikai erő élesen rávilágít arra,
hogy szertefoszlani látszik az RMDSZ-t másfél évtizede létrehozó
erdélyi magyar egység.
Bős-Nagymaros: végtelen történet
A magyar diplomácia idestova 12
éve cipeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer korántsem egyszerű
ügyét. A vita végére egyhamar aligha kerül pont; a szlovák fél
most újra azzal fenyegetőzik, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz
fordul jogorvoslatért. Nem ez lenne az első eset.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alig száradt meg a tinta az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító okiratán, máris
megkezdődtek a csatározások a magyar és a román fél között -
szerencsére csak a szavak szintjén. Bár az álláspontok között
fényévnyi a különbség, egy valami azért mégis közös: hivatkozási
alapul az „európai normák” szolgálnak. Cseppet sem könnyíti a
helyzetet, hogy az erdélyi magyarság prominensei közt sem
alakult ki konszenzus az autónómia-törekvések megítélésének
kérdésében.
|
|
 |
|
|
| Csökken a
határon kívüli magyarság lélekszáma Fő okok: asszimiláció, megélhetési gondok, romló
demográfiai adatok, kivándorlás
-Csupán 1998 és 2002 között 200
ezerrel csökkent a külhoni magyarság száma
-A Felvidéken az elmúlt években
30%-kal több magyar halt meg, mint ahány született. Ugyanitt a
homogén házasságokból született gyermekek 90%-a magyar iskolába
jár, szemben a vegyes házasságból születettek 20%-os arányával
-Szlovákiában a lakosságnak már
egy százaléka ún. „nemzetiség nélküli”; azaz már nem tartja
magát magyarnak, de még szlováknak sem.
A kedvezőtlen folyamatokat felerősíti a kisebbségek
szempontjából rendkívül hátrányos új közigazgatási felosztás
-Romániát az 10 év alatt 200
ezer magyar hagyta el, a kedvezőtlen népszaporulat miatt
ugyanakkor 50 ezres természetes fogyás volt tapasztalható
-A tavalyi népszámlálás adatai
szerint az erdélyi magyarság lélekszáma itt 1,44 millió fő
-Csökken a románság lélekszáma
is, de az ő esetükben nem olyan erős az urbanizáció hatása
-A kivándorlás fő kiváltó okai
közül újabban a gazdasági-megélhetési tényezők játszanak
domináns szerepet, szemben a korábban jellemző politikai
tényezőkkel
50 ezer főre rúghat a vegyes házasságok során elrománosodott
magyarok száma, az ilyen módon megházasodottaknak mindössze
35%-a tartja magát magyarnak
-Az 1991-ben még 340 ezres
vajdasági magyar közösség lélekszáma már csak 294 ezer
-Becslések szerint a
korösszetételben bekövetkezett romlás miatt a következő 25-30
évben a felére csökkenhet a vajdasági magyarok lélekszáma
-Ukrajna az egyetlen szomszédos
ország, ahol nincs nagyarányú népességcsökkenés: az utóbbi
években „csak” 3,6%-kal csökkent
-Az asszimiláció itt kevésbé
érinti a magyarokat, mint más szomszédos országban
Forrás:
Népszabadság Online |
| |
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezeti
felépítése
A szervezetet eredetileg 400
tagúra tervezték, az alakuló gyűlésen 373 küldött vett részt. A
tanács része lett a már korábban megalakított, 156 tagú Székely
Nemzeti Tanács (SZNT). A többi küldöttet az elmúlt hetekben
rendezett kistérségi fórumokon választották meg, ők képviselik
Erdély többi részét. Az EMNT-t 18 tagú állandó bizottság vezeti
majd, amely 8 alelnökből, nyolc jegyzőből, valamint az EMNT és
az SZNT elnökéből áll majd. Az alakuló ülésen elfogadott
házszabály alapján a bizottság felhatalmazást kapott, hogy a
legrövidebb időn belül véglegesítse a már meglévő
alkotmánytervezeteteket. Ezek végső formába öntése a tavaszi
hónapokban várható; az autonómia-tervezeteket ekkor egyúttal a
román törvényhozás elé terjesztik. |
| |
Új utakon
– Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
December 13-án Kolozsváron
megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A testület
sajnálatos módon korántsem kizárólagos és egységes képviseleti
szerve a romániai magyar közösségnek; ezzel ellenkezőleg, az
EMNT létrehozói között a Románia Magyar Demokrata Szövetség
irányvonalát ellenző csoportokat találjuk. A magyar kisebbség
ügyét szívükön viselők csak remélhetik, nem csupán a „három
magyar négy pártot alapít elv” újabb példáját láthatják szemük
előtt. A tanács létrehozását mindazonáltal heves ellentétek
kísérik. |
|
A brüsszeli
EU-csúcson aláírták a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar--szlovák
egyezményt, miután a szlovák kormány korábban rendkívüli ülésen hagyta
jóvá ennek tartalmát. A szlovák vezetők viszont nem sokat adtak az
ünnepélyességre, Mikuláš Dzurinda kormányfő, illetve Eduard Kukan
külügyminiszter és esélyes államfőjelölt azonban ki is jelentette, hogy
ezzel megakadályozták a magyar kedvezménytörvény szlovákiai
alkalmazását.
A kettős állampolgárság megadásának
esetleges akadályairól is beszélt a magyar külügyminiszter nemrégiben
Brüsszelben. Kovács László kijelentette: a kettős állampolgárság
intézménye Magyarországon 1870 óta létezik, így „nyitott kapukat dönget
az, aki ennek elismerését követeli”.
Egységfronton a
román politikai elit: „az állam egységére tör az EMNT"„Tévutas és szakadár, az európai eszmékkel
ellentétes akciónak” nevezte a román belügyminiszter Kolozsváron az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Ioan Rus a kormányzó
Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetének rendezvényén kifejtette:
Románia eddig nem tanúsított türelmetlenséget az irredentizmus iránt
nosztalgiázók iránt, de most már nem tűrheti, hogy ilyen jellegű
kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen.
Némiképp
felületesen úgy gondolhatnánk, hogy az Európai Unióhoz történő
csatlakozás gyógyírként szolgálhat a határon túli magyar kisebbségek
számára. Annál nagyobb gondban vagyunk ugyanakkor, ha olyan közösségi
jogszabályra akarunk ráakadni, amely valamilyen módon rendelkezik a
problémával kapcsolatban. Ilyen jogszabály ugyanis nem létezik. Ezért is
érezhetjük sikernek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak
védelme bekerült az olasz kompromisszumos alkotmányjavaslatba, amelynek
elfogadására valós esély kínálkozik a hétvégén (december 12-13.).
Kettős
állampolgárság: folytatódó tárgyalások
Tóth Tamás külügyi szóvivő szerdán arról
tájékoztatta a távirati irodát, hogy a második fordulóval csütörtökön
folytatódnak a szakértői megbeszélések a kettős állampolgárságról a
Külügyminisztérium és az öt vajdasági magyar szervezet között. A
tárgyalások megkezdéséről még szeptemberben állapodott meg Kovács László
külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
elnöke; az első fordulót október 27-én tartották Budapesten. " |
