MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 


web
européer.hu

 

KÁRPÁT-MEDENCE

"Vannak vidékek, gyönyörű tájak..."
A közeli napokban az Európai Tanács szentesítheti Románia csatlakozási tárgyalásainak befejezését; – zöld utat adva ezáltal keleti szomszédunk 2007-es (esetleg 2008-as) csatlakozásának.

Szlovák-magyar kapcsolatok: múlt, ami összeköt?
„Több van mi összeköt bennünket, mint ami szétválaszt” – foglalhatnánk össze a Visegrádi esték rendezvénysorozat legutóbbi összejövetelének legfőbb mondanivalóját.

Szerbia-Montenegró: Milyen messze van Európa?
Az elmúlt időkben egyre aggasztóbb méretet öltenek a nemzetek közötti összetűzések Szerbia-Montenegróban. A kihágásoknak számos oka lehet, az azonban egészen bizonyosnak tűnik: a radikálisok előretörése a múlt őszi választásokon aligha tarthatja vissza a kisebbségekhez ellenségesen viszonyulókat.

A többség már bent
Az, hogy 2004. május elseje – az elmúlt években tapasztaltakkal ellentétben – időben immár mögöttünk van, el nem hanyagolható következményekkel jár mind a magyar kisebbségekre nézve, mind Budapest környező országokkal fenntartott kapcsolatait illetően.

Meciar köszöni, jól van – színpadon a populizmus
Mind a szlovák, mind nemzetközi véleményalkotók egyetértenek abban, hogy Vladimir Meciar és Ivan Gasparovic sikere az elnökválasztás első fordulójában egyben a jobbközép Dzurinda-kormány óriási kudarca is. Sajátos választói köszönet ez északi szomszédunk NATO-csatlakozásának másnapján, az uniós csatlakozás előestéjén. 

Munkaerő-piaci vasfüggöny
Bár a teljes jogú uniós tagság már a küszöbön van, a kelet-európai újoncok mégsem érezhetik zsebükben az integráció sokak számára legértékesebb gyümölcsét, a nyugati munkavállalás lehetőségét. A mostani tagállamok indokolt esetben akár hét évig is korlátozhatják a munkaerő-áramlást, jelentős mértékben kiváltva „Új Európa” haragját.

Felszínre törő roma indulatok Szlovákiában
Az elmúlt hetek szlovákiai történései felszínre hozták a nagyszámú kelet-európai cigányság problémáját; az egész kontinenst bejáró erőszakos képsorok aligha hatnak nyugtatólag az uniós újoncokat egyébként is gyanakvással szemlélő nyugat-európai állampolgárokra.

Három magyar négyet gondol
Mind határon innen, mind határon túl erősen megoszlanak a vélemények az elmúlt hétvégén alakult új romániai magyar pártszerveződés (Magyar Polgári Szövetség) megalakulása kapcsán. Egy dolog mindenképpen bizonyos: az új alternatívaként fellépő politikai erő élesen rávilágít arra, hogy szertefoszlani látszik az RMDSZ-t másfél évtizede létrehozó erdélyi magyar egység.


Bős-Nagymaros: végtelen történet
A magyar diplomácia idestova 12 éve cipeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer korántsem egyszerű ügyét. A vita végére egyhamar aligha kerül pont; a szlovák fél most újra azzal fenyegetőzik, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul jogorvoslatért. Nem ez lenne az első eset.

 

A szavak háborúja - avagy hivatkozzunk Európára

Alig száradt meg a tinta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító okiratán, máris megkezdődtek a csatározások a magyar és a román fél között - szerencsére csak a szavak szintjén. Bár az álláspontok között fényévnyi a különbség, egy valami azért mégis közös: hivatkozási alapul az „európai normák” szolgálnak. Cseppet sem könnyíti a helyzetet, hogy az erdélyi magyarság prominensei közt sem alakult ki konszenzus az autónómia-törekvések megítélésének kérdésében.

 

Csökken a határon kívüli magyarság lélekszáma

Fő okok: asszimiláció, megélhetési gondok, romló demográfiai adatok, kivándorlás

-Csupán 1998 és 2002 között 200 ezerrel csökkent a külhoni magyarság száma 

-A Felvidéken az elmúlt években 30%-kal több magyar halt meg, mint ahány született. Ugyanitt a homogén házasságokból született gyermekek 90%-a magyar iskolába jár, szemben a vegyes házasságból születettek 20%-os arányával

-Szlovákiában a lakosságnak már egy százaléka ún. „nemzetiség nélküli”; azaz már nem tartja magát magyarnak, de még szlováknak sem.
A kedvezőtlen folyamatokat felerősíti a kisebbségek szempontjából rendkívül hátrányos új közigazgatási felosztás

-Romániát az 10 év alatt 200 ezer magyar hagyta el, a kedvezőtlen népszaporulat miatt ugyanakkor 50 ezres természetes fogyás volt tapasztalható

-A tavalyi népszámlálás adatai szerint az erdélyi magyarság lélekszáma itt 1,44 millió fő

-Csökken a románság lélekszáma is, de az ő esetükben nem olyan erős az urbanizáció hatása

-A kivándorlás fő kiváltó okai közül újabban a gazdasági-megélhetési tényezők játszanak domináns szerepet, szemben a korábban jellemző politikai tényezőkkel
50 ezer főre rúghat a vegyes házasságok során elrománosodott magyarok száma, az ilyen módon megházasodottaknak mindössze 35%-a tartja magát magyarnak

-Az 1991-ben még 340 ezres vajdasági magyar közösség lélekszáma már csak 294 ezer

-Becslések szerint a korösszetételben bekövetkezett romlás miatt a következő 25-30 évben a felére csökkenhet a vajdasági magyarok lélekszáma

-Ukrajna az egyetlen szomszédos ország, ahol nincs nagyarányú népességcsökkenés: az utóbbi években „csak” 3,6%-kal csökkent

-Az asszimiláció itt kevésbé érinti a magyarokat, mint más szomszédos országban

Forrás: Népszabadság Online

 
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezeti felépítése

A szervezetet eredetileg 400 tagúra tervezték, az alakuló gyűlésen 373 küldött vett részt. A tanács része lett a már korábban megalakított, 156 tagú Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A többi küldöttet az elmúlt hetekben rendezett kistérségi fórumokon választották meg, ők képviselik Erdély többi részét. Az EMNT-t 18 tagú állandó bizottság vezeti majd, amely 8 alelnökből, nyolc jegyzőből, valamint az EMNT és az SZNT elnökéből áll majd. Az alakuló ülésen elfogadott házszabály alapján a bizottság felhatalmazást kapott, hogy a legrövidebb időn belül véglegesítse a már meglévő alkotmánytervezeteteket. Ezek végső formába öntése a tavaszi hónapokban várható; az autonómia-tervezeteket ekkor egyúttal a román törvényhozás elé terjesztik.
 

Új utakon – Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
December 13-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A testület sajnálatos módon korántsem kizárólagos és egységes képviseleti szerve a romániai magyar közösségnek; ezzel ellenkezőleg, az EMNT létrehozói között a Románia Magyar Demokrata Szövetség irányvonalát ellenző csoportokat találjuk. A magyar kisebbség ügyét szívükön viselők csak remélhetik, nem csupán a „három magyar négy pártot alapít elv” újabb példáját láthatják szemük előtt. A tanács létrehozását mindazonáltal heves ellentétek kísérik. 

Tető alatt a magyar-szlovák megállapodás

A brüsszeli EU-csúcson aláírták a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar--szlovák egyezményt, miután a szlovák kormány korábban rendkívüli ülésen hagyta jóvá ennek tartalmát. A szlovák vezetők viszont nem sokat adtak az ünnepélyességre, Mikuláš Dzurinda kormányfő, illetve Eduard Kukan külügyminiszter és esélyes államfőjelölt azonban ki is jelentette, hogy ezzel megakadályozták a magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazását.

 

Kovács László: nyitott kapukat döngetnek 

A kettős állampolgárság megadásának esetleges akadályairól is beszélt a magyar külügyminiszter nemrégiben Brüsszelben. Kovács László kijelentette: a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon 1870 óta létezik, így „nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli”.

Egységfronton a román politikai elit: „az állam egységére tör az EMNT"„Tévutas és szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak” nevezte a román belügyminiszter Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Ioan Rus a kormányzó Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetének rendezvényén kifejtette: Románia eddig nem tanúsított türelmetlenséget az irredentizmus iránt nosztalgiázók iránt, de most már nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen.

Válaszúton a magyar kisebbségek – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Némiképp felületesen úgy gondolhatnánk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás gyógyírként szolgálhat a határon túli magyar kisebbségek számára. Annál nagyobb gondban vagyunk ugyanakkor, ha olyan közösségi jogszabályra akarunk ráakadni, amely valamilyen módon rendelkezik a problémával kapcsolatban. Ilyen jogszabály ugyanis nem létezik. Ezért is érezhetjük sikernek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme bekerült az olasz kompromisszumos alkotmányjavaslatba, amelynek elfogadására valós esély kínálkozik a hétvégén (december 12-13.).

Kettős állampolgárság: folytatódó tárgyalások
Tóth Tamás külügyi szóvivő szerdán arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy a második fordulóval csütörtökön folytatódnak a szakértői megbeszélések a kettős állampolgárságról a Külügyminisztérium és az öt vajdasági magyar szervezet között. A tárgyalások megkezdéséről még szeptemberben állapodott meg Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke; az első fordulót október 27-én tartották Budapesten. "

 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

 

 

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu