EURÓPAI UNIÓ
Holland EU-elnökség sok
feladattal
2004. július
08.
-Ujvári András |
Igencsak mozgalmas fél év
elé néz Hollandia, aki július 1-től tölti be az Európai Unió
elnöki tisztét. Az ír elnökség ugyan látszólag sikeres volt,
hiszen elfogadták az unió alkotmánytervezetét és kijelölték a
novemberben megalakuló új bizottság elnökét is. Az eredmények
mellett azonban sokasodnak a kérdőjelek, hiszen sem az alkotmány
ratifikációját nem lehet készpénznek venni, sem azt, hogy a
leginkább kompromisszum eredményeként „megtalált” Barroso
sikeresen tudja majd vezetni a közösségi jog őrzőjének nevezett
intézményt.
A 2004 második féléve sem lesz
nyugodtabb Brüsszelben, mint amilyen az első volt, ez pedig
különösen nagy feladatokat ró a múlt héten hivatalba lépő uniós
elnökségre. Hollandiára nem kevesebb hárul, minthogy két
hónappal az integráció történetének legnagyobb arányú bővítése
után megalapozza ennek a folyamatnak a sikerességét. Ennek
elengedhetetlen feltétele, hogy a régi tagállamok érdekeit szem
előtt tartsa és, hogy az újak törekvéseinek is kellő visszhangja
legyen, ne tudják lesöpörni az asztalról, ahogy azt a lengyelek
által erőletett invocatio dei-jel tették. Mint emlékezetes a
lengyelek az alkotmány elfogadása előtt nem sokkal levélben
fordultak az ír elnökséget irányító Bertie Ahern
miniszterelnökhöz, hogy az okmány szélesebb elfogadottsága miatt
szerepeljen a preambulumban Európa keresztény örökségére való
hivatkozás. A levélről, illetve annak felvetéséről a régi
tagállamok többsége végül tárgyalni sem volt hajlandó.
Az alkotmányt az összes
tagállamnak ratifikálnia kell, amire két év áll rendelkezésükre.
A 2006 távolinak tűnhet ugyan, de nem árt idejében megkezdeni a
munkát ahhoz, hogy el tudják fogadtatni valamennyi tagállamban
az alapokmányt, hiszen nem egy tagállam népszavazáson akar
dönteni annak sorsáról. Ez pedig, látván a júniusi európai
parlamenti választások során látványosan erősödő
euroszkeptikusok táborát, eleve kudarcra ítélt folyamatnak
tűnhet. A gazdasági recesszió sok országban megállt, az
euróövezet GDP-jének a növekedése a vártnál jobban alakult, ami
mutatja, hogy a helyzet nem kilátástalan. Azonban intő jel
(főleg az újonnan csatlakozóknál), hogy a lakosság a jelek
szerint a legkevésbé sem vevő közös európai identitásra, aminek
létrehozását az alkotmány elősegíteni hívatott. Emellett a
legfájóbb pont valószínűleg az, hogy idén sem sikerült
megállítani az első 1979-es választások óta tartó csökkenő
tendenciát a részvételt illetően, sőt az idei ordítóan alacsony
arányhoz a tíz új járult hozzá a leginkább.
Amellett, hogy még pontot sem
raktak a bővítés végére, hiszen az új összetételű Parlament
július 20-án ül össze, és az utóbbi jóváhagyására váró Barroso
vezette Bizottság is csak az ősz végén kezdi meg működését,
tovább folynak a csatlakozási tárgyalások. A 2004-es körből
kimaradt Bulgárián és Románián kívül megkezdik a tárgyalásokat
Horvátországgal, és újra előkerül Törökország kérdése. A
Tanácsnak meg kell majd vizsgálnia, hogy vajon megfelel-e a
koppenhágai kritériumoknak. Pozitív válasz esetén az EU a
törökökkel is megkezdheti még ebben az elnökségben az első
tárgyalásokat.
Ugyancsak a hátralévő hat
hónapban zajlik majd az Unió következő hatéves költségvetésének
előkészítése, de a programban szerepel az EU és Ázsia
viszonyának a javítása is. Kínával, Indiával és Dél-Koreával a
csúcstalálkozó már biztosnak tűnik. Amellett, hogy a gazdasági
kapcsolatok erősítése az elsődleges cél, fontos szempont, hogy a
világ ezen dinamikusan fejlődő régiójával való kapcsolatát
politikai dimenzióban is erősítse. Az USA-val kapcsolatban nagy
valószínűség szerint kivárnak novemberig, amikor is sokak
reménye szerint leváltják a mostani elnök George W.
Bush-t, és vele együtt a jelenlegi külügyi vezetést.
|