Megduplázott védelem
2003. november
29.
-Rácz Péter
Az Európai Unió három
legbefolyásosabb államának külügyminiszterei ismertették az új,
független európai védelmi rendszerről szóló terveiket.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői egy
közismerten kényes témáról terjesztették be most
elképzeléseiket, hiszen a NATO-tól elrugaszkodó védelmi rendszer
ötletét az Egyesült Államok mellett több, az EU-ból kimaradó
NATO-tagország is aggódva figyeli. Sőt, a jelek szerint a jövő
májusban csatlakozó országok is megkérdőjelezik az új rendszer
szükségességét.
Az
elmúlt hónapok vitái a közös védelmi rendszerről egyértelművé
tették, hogy az EU-nak még a látszatát is el kell kerülnie, hogy
ezentúl az USA-tól függetlenül intézik a védelmi politikát.
Igazából az USA-nak csak az a fontos, hogy a NATO befolyása ne
csökkenjen, hiszen a NATO-n keresztül közvetlen beleszólása van
és lehet az európai irányításba. A NATO stabilitását idézheti
elő végül az a köztes terv, amit most a hármak benyújtottak. Az
EU nápolyi értekezletét záró külügyminiszteri vacsorán a három
ország külügyminiszterei által előadott tervezet szerint rögtön
két katonai parancsnokságot hoznának létre. A tervezet szerint
Brüsszelben jönne létre egy, a NATO-tól független katonai
parancsnokság. A parancsnokság stratégiai tervezéssel és olyan
katonai akciók előkészítésével foglalkozna, amelyekben az Unión
kívüli NATO tagállamok nem kívánnak részt venni. Ilyen volt
például a tavalyi franciák vezette, kongói békefenntartó
küldetés. A 130 tisztből álló testület az unió közös rendőrségi
épületében kapna irodákat - írja az EUbusiness.
Ezzel
egyidőben létrejönne egy másik parancsnokság is. A belgiumi
Tervuren városban működő testület szigorúan békefenntartó
feladatokat koordinálna. Ez a parancsnokság viszont szorosan
együttműködne a NATO-val, hiszen az észak-atlanti szövetség
kommunikációs infrastruktúráját használná. Bevetés esetén a
szervezet által rendelkezésre bocsátott szállítógépeket és
katonai műholdakat használnák. Kérdéses, hogy mikor és hogyan
jött a második, NATO-val szorosan összefüggő parancsnokság
terve. Louis Michel belga külügyminiszter elismerte, hogy a
tervureni paracsnokság részleteit még nem dolgozták ki. A
parancsnokság arra mindenképpen jó lesz, hogy valamelyest
csökkentse Washington aggódását. Az amerikai vezetés nyíltan
vállalja azt a véleményét, hogy „a NATO-tól független európai
haderő megteremtése a legnagyobb fenyegetés a szövetség jövőjére
nézve”- írja a BBC News.
Minden
részletben azonban még nem értenek egyet a tagállamok, és több
jelentős kétely is megfogalmazódott. Ellentétes állásponton
vannak a tagállamok a kölcsönösség elvéről, amit jól ismerhetünk
a NATO V. cikkelyéből. Ez kimondaná, hogy ha az egyik tagállamot
megtámadják, akkor az összes többi a segítségére siet. Ez ügyben
a problémát a semleges országok okozzák. A nem NATO-tag EU
országok nehezen tudják elhelyezni magukat az új tervben.
Finnország, Svédország, Írország és Ausztria azt kérik, hogy a
közös védelmi kiadások csak a békefenntartásra, és katasztrófa
elhárításra korlátozódjanak.
A jövő
májusban csatlakozó országok pedig már-már elutasítóan
tekintenek az elképzelés felé. A "nem látjuk szükségét, de nem
álljuk útját a változásoknak" kijelentés Woldzimierz Cimoszewicz
lengyel külügyminiszter által jól mutatja, hogy az újonnan
csatlakozók az USA-ban jó katonai szövetségesüket látják.
Hasonlóan nyilatkozott pár hete Kovács László magyar
külügyminiszter is. Akkor a sajtó a semleges hozzáállást
összefüggésbe hozta azzal, hogy a NATO többször is
elégedetlenségének adott hangot a magyar szerepvállalásról.
Félő, hogy Magyarország nem tudna eredményesen részt venni egy
közös európai rendszerben sem, akkor pedig minek támogatni az
efféle elképzeléseket?
|