EURÓPAI UNIÓ
Az Európai Bizottság
visszavág
2004. január
17.
Pichler Balázs
A tavaly
év végi alkotmányozási kudarc után az Európai Bizottság
január első felében ismét offenzívába kezdett. A
Pénzügyminiszterek Tanácsának novemberi döntését a Bizottság
a luxemburgi Európai Bíróságon támadja meg. Ezen kívül a
testület elnöke, Romano Prodi egyértelműen elvetette egyes
tagállamok azon javaslatát, amely az unió költségvetésének
megnyirbálását célozta. A Bizottság a határozott fellépés
mellett azonban megkezdte kompromisszumos lehetőségek
kidolgozását is.
Az Európai
Bizottság (EB) január 13-ai döntésével, miszerint keresetet
indít a Miniszter Tanács ellen a pénzügyminiszterek november
25-i döntése miatt, fontos lépést tett az Unión belüli
erővonalak tisztázásának érdekében. Tavaly novemberben a
Pénzügyminiszterek Tanácsa megszűntette a Németország és
Franciaország ellen kezdeményezett eljárást. A két ország
idén már a harmadik egymást követő évben sérti meg a
Stabilitási és Növekedési Paktum deficit kritériumát, ezért
az EB egy gazdasági megszorító menetrendet dolgozott ki
számukra, amellyel ismét 3 százalék alá csökkenthetik
államháztartási hiányukat. Az uniós pénzügyminiszterek
döntése, amely német és francia nyomásra és egyes
tagállamok, mint Spanyolország, Hollandia, Ausztria és
Finnország heves tiltakozása ellenére született meg,
megkérdőjelezheti a paktum hitelességét, és ezzel veszélybe
sodorhatja a Monetáris Uniót. A Bizottság ezért a közös
valutába vetett bizalom helyreállításért és a tagállamokkal
szembeni pozíciójának megerősítéséért kezdeményezte a pert.
Az EB
jogászai szerint mivel a pénzügyminiszterek elismerték a
bizottsági ajánlások jogosságát, legfeljebb azok
kiegészítéshez és nem az eljárás megszűntetéséhez lett volna
joguk. A Bizottság gyorsított tárgyalást kért az Európai
Bíróságtól, így amennyiben az utóbbi testület ezt
jóváhagyja, három-hat hónap múlva megszülethet az ítélet.
Ahogy azt Pedro Solbes a gazdasági és monetáris ügyekért
felelős főbiztos is elismerte, a döntés megosztotta az EB-t,
és csak hosszú vitát követően alakult ki a végső álláspont.
Hans Eichel, német pénzügyminiszter elítélte a testület
lépését, mivel szerinte inkább az együttműködésre, mint a
konfrontációra kellene helyezni a hangsúlyt. A döntés ellen
foglaltak állást vezető üzleti csoportok és az Európai
Szakszervezetek Konföderációja is. Az Európai Parlament
legnagyobb frakciói ugyanakkor üdvözölték a Bizottság
lépését.
A január
13-ai döntést megelőzte Romano Prodi reagálása a „hatok”
levelére, amely az uniós költségvetés lefaragását, ezzel a
tagállamok befizetésének csökkentését javasolta. A levélben
hat nettó befizető tagállam - Ausztria, Svédország,
Hollandia, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia –
azt indítványozták, hogy a 2007-es költségvetési időszaktól
a kötelező nemzeti befizetések szintjét a tagállamok bruttó
nemzeti jövedelmének 1 százalékában maximalizálják, szemben
a jelenlegi 1,24 százalékkal. Prodi szerint az Unió
költségvetésének csökkentése a bővítéssel járó kiadások
miatt nem időszerű, 2007-ben ugyanis a tervek szerint
Románia és Bulgária is csatlakozik az EU-hoz. A költségvetés
lefaragása ezen felül veszélyeztetné az Unió célját, hogy
2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő térségévé váljon.
A
Bizottság a kemény fellépés mellett késznek mutatkozik
kompromisszumok kidolgozására is. Pedro Solbes februárban
terjeszti elő javaslatait, amelyek a stabilitási paktum
reformját célozzák majd. Szakértők szerint a paktum
szabályait jobban hozzá kellene igazítani a gazdasági
ciklusokhoz, így például recesszió idején nem kellene
figyelembe venni az államháztartási hiány kiszámításakor az
Európai Befektetési Bank által nyújtott hiteleket. Ezen
felül elemzők az Európai Központi Bank kamatpolitikájának
szerepét is növelnék a gazdasági fellendülés elősegítésében.
A paktum reformjára nagy szüksége van az unió vezető
gazdaságának, Németországnak. Az előzetes adatok alapján
tavaly -tíz év óta először- 0,1 százalékkal zsugorodott a
német gazdaság. Ezért valószínűleg a paktum kérdésében a
jogi huzavona mellett politikai kompromisszum születik majd
a Bizottság és a tagállamok között.
A költségvetés ügyében is engedményeket kíván
tenni az EB a Financial Times értesülései szerint. A
következő időszak költségvetésének tervezetét január 25-én
mutatja be a Bizottság, amiben valószínűleg a tagállami
hozzájárulások fokozatos emelését javasolja majd. Ennek
értelmében a költségvetés első évében, 2007-ben, a bruttó
nemzeti jövedelem 1 százalékában maximalizálnák a
befizetéséket, de a felső határt évről-évre emelnék, és az
időszak végére elérné a mostani 1,24 százalékot. Kérdéses,
hogy a nettó befizetők milyen mértékben támogatják majd a
javaslatot. Az eredmény azonban megmutatja, hogy a
Bizottságnak mennyire sikerült megerősítenie pozícióit az
egyes tagállamokkal szemben. |