|
Külügyminiszterek Nápolyban
2003. november
29.
-Rácz Péter
Az EU
külügyminisztereinek nápolyi találkozója kevés előrelépést
hozott az alkotmányozás vitás kérdéseinek rendezésében. Egyre
világosabb, hogy a lengyel-spanyol páros mellé sorakozik fel az
utóbbi napokban
kritikus hangvételű Nagy-Britannia.
Franco Frattini olasz
külügyminiszter sikerként könyvelte el, hogy több területen is
történtek előrelépések. Nem nehéz belátni azonban, hogy a
legproblémásabb területeken –mint például a szavazatmegoszlás-
nem történt változás és a nézőpontok nem közeledtek egymáshoz.
Így továbbra is kérdéses, hogy miként fejezhető be a jövőről
szóló vita az olasz elnökség alatt. A kormányközi keretek
közötti egyeztetéseknek a menetrend szerint a december 12-13-i
csúcstalálkozóig kellene befejeződniük.
Egy jelentős előrelépésnek
tekinthető, hogy a tagállamok megállapodtak: valamennyi régi és
új tagország egy biztost küld az Európai Bizottságba. A
találkozó utáni vacsorán ismertették az új európai védelmi
rendszer terveit. Lásd részletes cikkeinket:
Mindenkinek biztos;
Megduplázott védelem.
Még mindig nem született döntés
ugyanakkor a szavazati arányok megoszlásáról. Mint ismeretes,
Spanyolország és Lengyelország szeretné megtartani a Nizzai
Szerződésben lefektetett elosztási rendszert, mert az alapján
kisebb lenne a különbség a még nagyobb Németországgal szemben. A
három évvel ezelőtti határozatban lefektetett 27 spanyol
szavazat csak kettővel maradt el a némettől, annak ellenére,
hogy Németországban kétszer annyian élnek. A németek és franciák
tehát érdekeltek abban, hogy a Konvent által beterjesztett,
inkább népesség alapján történő szavazatmegosztás valósuljon
meg. Megjegyzendő, hogy Németország és Franciaország lakossága
közösen több mint egyharmadát teszik ki az EU teljes
népességének. A döntéshozáskor a tervek szerint két számot
vennének figyelembe. A tagállamok legalább felének támogatása
esetén megvizsgálnák, hogy azok kiteszik-e a teljes EU népesség
60 százalékát.
Lehet, hogy egész bekezdések
maradnak majd ki az új tervezetből, ha nem születik
megállapodás. Jack Straw brit külügyminiszter emlékeztetett
arra, hogy a nizzai megállapodást akkor úgy szavazták meg, hogy
az legalább 2009-ig érvényben maradhasson. A külügyminiszter
ezzel a kijelentésével vitathatatlanul a lengyel-spanyol páros
melletti szimpátiáját mutatta meg.
A végleges alkotmány-tervezetet
eltérő módon fogadják majd el a tagállamok, hiszen a tagországok
egy részében népszavazás útján erősítik azt meg, míg máshol,
mint például Németországban a parlament szavaz róla. A legtöbb
országban, köztük Magyarország, még nem született döntés arról,
hogy ki és mikor bólint rá utoljára Európa új szerződésére.
|
