"Férges alma"
az Unióban?
2004. október 11.
-Rácz Péter
Az
Európai Unió legnagyobb, idén végbement bővülését követően alig
két év múlva újabb országok csatlakozhatnak. Bulgária és Románia
változatlanul együtt halad 2007-es tagságuk felé, bár
megítélésük között a különbség nyomasztó - Romániára nézve. Nagy
szerencséje a román vezetésnek azonban, hogy időközben a
legfontosabb beszédtéma Törökország csatlakozása lett.
Az idén csatlakozott tíz ország éveken keresztül a legfontosabb
útmutatóként kezelte az úgynevezett "országjelentéseket", amiben
az Európai Bizottság pontról pontra írta le a csatlakozni kívánó
országok hiányosságait, illetve megemlítette azokat a
területeket, ahol előrehaladás történt. Az országjelentésekre
nem jellemző a részletesség (az a tárgyalási papírok
sajátossága), céljuk az útmutatás és a kritizálás. Ki gondolná
például azt, hogy Románia az idei papírtól várta azt, hogy
megkapja a "működő piacgazdaság" státuszt? Megkapták, -könnyen
lehet- két évvel a csatlakozásuk előtt.
Megváltozott az Európai Unió bővítési stratégiája napjainkra. A
változás akkor kezdődhetett az elemzők szerint, amikor az
úgynevezett "Luxembourgi Hatok" csoportja (ebben szerepelt
Magyarország) kiegészült a 10-12-es "Nagy Bumm" csoportra. A
döntésnek komoly kihatása van arra a folyamatra, amely alapján
ma már jóformán képtelenség az Európai Unió bővítésének határt
szabni. Miközben a döntés jogossága sem vitatható el, hiszen
politikailag felelőtlenség azt gondolni, hogy Észtország messze
meghaladja Litvánia érettségét, vagy Magyarország Szlovákiáét. A
kialakult helyzet alapján nem lehet -és nem is lenne igazságos-
Horvátországot nem beengedni, hiszen a koppenhágai kritériumokat
teljesíteni tudják, szegényebbek ugyan gazdaságilag
Szlovéniánál, fejlődőképesség szempontjából viszont elég
megnézni az autópálya-hálózat hosszát. (Horvátország jövőre
kezdi meg a tárgyalásokat egy szigorú menetrend alapján.)
Egyáltalán nem meglepő, hogy az idei országjelentés javaslata
alapján 2007-ben a balkáni-tandem, Románia és Bulgária
csatlakozhat az EU-hoz. Az idei jelentéstől sokan várták, hogy
különszedi a két országot, hiszen Bulgária "csendesen" lezárta
már valamennyi fejezetét, komolyabb kritikák nélkül áll a
csatlakozási szerződés aláírása elé. Bukarestnek viszont
valószínűleg nem sikerül az idén lezárni a hátralévő
fejezeteket, amelyek között még ott van a környezetvédelem és az
korrupciós kérdéseket rendező igazságügyi, belpolitikai fejezet
is. A legnagyobb problémának tartott korrupció az idei
jelentésben is kiemelt figyelmet kap. Jonathan Scheele, az
Bizottság román küldöttségének vezetője szerint "még mindig
akadnak olyan politikusok, akik azt hiszik, hogy a törvény
felett állnak." A sajtószabadság egy évvel ezelőtti helyzete
tovább romlott, hiszen idén újságírókat bántalmaztak, és egyre
jelentősebb befolyást szereznek a sajtótrösztök. Negatívumként
fogalmazódik meg idén is a szociális viszonyokat figyelmen kívül
hagyó energiaár-képzés, az adófegyelem, a privatizációs ügyek
átláthatatlansága.
Románia csatlakozását mindezek miatt nehezen emészti meg az
európai politikusok egy része. Az Európai Parlament
liberális-demokrata frakciója a 2007-es csatlakozás ellen
foglalt állást, mivel véleményük szerint az alapvető európai
értékek, a demokrácia és az emberi jogok területén a
felkészültség sok kívánnivalót hagy maga után. A frakció elnöke,
Chris Davies "férges almához" hasonlította Romániát, amely
"megrontaná" a többi EU-tagállamot is csatlakozása esetén. A
liberális frakció biztos abban, hogy nem lehet a 2007-es dátumot
tartani. Erre a hivatalos eljárás alapján is komoly esély van,
mert ugyan a szerződést Bulgáriával együtt írja majd alá
Románia, a jelentéshez járó stratégiai dokumentum említ egy
esetleges egy éves csúszást arra az esetre, amennyiben
megtorpanna a reformok végrehajtása.
Másrészről feltételezhető az is, hogy a Romániával kapcsolatos
elnéző magatartást az a Törökország okozza, amelynek kitartó
diplomáciája idén azt eredményezte, hogy a Bizottság ajánlani
fogja a decemberi Európai Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások
megindítását. Ez nem mindennapi fejlemény, ugyanis a török
vezetés közel 40 éve -mióta társult tagok lettek- vár erre a
lépésre. Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét az
Európai Közösséghez, és habár decemberben döntés születhet a
tárgyalások megkezdéséről, azok befejezése a következő évtized
közepére előtt nem képzelhető el. A török csatlakozás kapcsán
megosztottak az EU intézményei. A Bizottság több tagja a
csatlakozás ellen érvel, az EU tagállamokat képviselő
nagykövetek között több nyíltan ellenzi a török felvételt, míg
az Európai Parlament képviselőinek jelentős része
elképzelhetetlennek tart egy ekkora bővülést.
|