"Férges alma" az Unióban?

2004. október 11.
-Rácz Péter

Az Európai Unió legnagyobb, idén végbement bővülését követően alig két év múlva újabb országok csatlakozhatnak. Bulgária és Románia változatlanul együtt halad 2007-es tagságuk felé, bár megítélésük között a különbség nyomasztó - Romániára nézve. Nagy szerencséje a román vezetésnek azonban, hogy időközben a legfontosabb beszédtéma Törökország csatlakozása lett.

Az idén csatlakozott tíz ország éveken keresztül a legfontosabb útmutatóként kezelte az úgynevezett "országjelentéseket", amiben az Európai Bizottság pontról pontra írta le a csatlakozni kívánó országok hiányosságait, illetve megemlítette azokat a területeket, ahol előrehaladás történt. Az országjelentésekre nem jellemző a részletesség (az a tárgyalási papírok sajátossága), céljuk az útmutatás és a kritizálás. Ki gondolná például azt, hogy Románia az idei papírtól várta azt, hogy megkapja a "működő piacgazdaság" státuszt? Megkapták, -könnyen lehet- két évvel a csatlakozásuk előtt.

Megváltozott az Európai Unió bővítési stratégiája napjainkra. A változás akkor kezdődhetett az elemzők szerint, amikor az úgynevezett "Luxembourgi Hatok" csoportja (ebben szerepelt Magyarország) kiegészült a 10-12-es "Nagy Bumm" csoportra. A döntésnek komoly kihatása van arra a folyamatra, amely alapján ma már jóformán képtelenség az Európai Unió bővítésének határt szabni. Miközben a döntés jogossága sem vitatható el, hiszen politikailag felelőtlenség azt gondolni, hogy Észtország messze meghaladja Litvánia érettségét, vagy Magyarország Szlovákiáét. A kialakult helyzet alapján nem lehet -és nem is lenne igazságos- Horvátországot nem beengedni, hiszen a koppenhágai kritériumokat teljesíteni tudják, szegényebbek ugyan gazdaságilag Szlovéniánál, fejlődőképesség szempontjából viszont elég megnézni az autópálya-hálózat hosszát. (Horvátország jövőre kezdi meg a tárgyalásokat egy szigorú menetrend alapján.)

Egyáltalán nem meglepő, hogy az idei országjelentés javaslata alapján 2007-ben a balkáni-tandem, Románia és Bulgária csatlakozhat az EU-hoz. Az idei jelentéstől sokan várták, hogy különszedi a két országot, hiszen Bulgária "csendesen" lezárta már valamennyi fejezetét, komolyabb kritikák nélkül áll a csatlakozási szerződés aláírása elé. Bukarestnek viszont valószínűleg nem sikerül az idén lezárni a hátralévő fejezeteket, amelyek között még ott van a környezetvédelem és az korrupciós kérdéseket rendező igazságügyi, belpolitikai fejezet is. A legnagyobb problémának tartott korrupció az idei jelentésben is kiemelt figyelmet kap. Jonathan Scheele, az Bizottság román küldöttségének vezetője szerint "még mindig akadnak olyan politikusok, akik azt hiszik, hogy a törvény felett állnak." A sajtószabadság egy évvel ezelőtti helyzete tovább romlott, hiszen idén újságírókat bántalmaztak, és egyre jelentősebb befolyást szereznek a sajtótrösztök. Negatívumként fogalmazódik meg idén is a szociális viszonyokat figyelmen kívül hagyó energiaár-képzés, az adófegyelem, a privatizációs ügyek átláthatatlansága.

Románia csatlakozását mindezek miatt nehezen emészti meg az európai politikusok egy része. Az Európai Parlament liberális-demokrata frakciója a 2007-es csatlakozás ellen foglalt állást, mivel véleményük szerint az alapvető európai értékek, a demokrácia és az emberi jogok területén a felkészültség sok kívánnivalót hagy maga után. A frakció elnöke, Chris Davies "férges almához" hasonlította Romániát, amely "megrontaná" a többi EU-tagállamot is csatlakozása esetén. A liberális frakció biztos abban, hogy nem lehet a 2007-es dátumot tartani. Erre a hivatalos eljárás alapján is komoly esély van, mert ugyan a szerződést Bulgáriával együtt írja majd alá Románia, a jelentéshez járó stratégiai dokumentum említ egy esetleges egy éves csúszást arra az esetre, amennyiben megtorpanna a reformok végrehajtása.

Másrészről feltételezhető az is, hogy a Romániával kapcsolatos elnéző magatartást az a Törökország okozza, amelynek kitartó diplomáciája idén azt eredményezte, hogy a Bizottság ajánlani fogja a decemberi Európai Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megindítását. Ez nem mindennapi fejlemény, ugyanis a török vezetés közel 40 éve -mióta társult tagok lettek- vár erre a lépésre. Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez, és habár decemberben döntés születhet a tárgyalások megkezdéséről, azok befejezése a következő évtized közepére előtt nem képzelhető el. A török csatlakozás kapcsán megosztottak az EU intézményei. A Bizottság több tagja a csatlakozás ellen érvel, az EU tagállamokat képviselő nagykövetek között több nyíltan ellenzi a török felvételt, míg az Európai Parlament képviselőinek jelentős része elképzelhetetlennek tart egy ekkora bővülést.