2004. június 21.
-Pichler Balázs

Az uniós állam és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján Horvátország hivatalosan tagjelölt státuszt kapott. Ennek értelmében déli szomszédunk már jövő év januárjától megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, és a horvát remények szerint, részt vehet az EU következő bővítésében.  

Az alkotmányozási tárgyalások farvizén a horvátoknak is sikerült révbe érniük. Miközben Brüsszelben a viták nagyrészt a minősített többség meghatározásáról, valamint az Európai Bizottság Romano Prodit követő új elnökének megnevezéséről folytak, az EU vezetői egyetértek abban, hogy Horvátország teljesítette azokat a politikai feltételeket – így például a működő demokrácia megléte és a kisebbségi jogok garantálása -, amelyek lehetővé teszik a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Így a brüsszeli csúcs nemcsak az Alkotmányról megszülető egyezség miatt vált történelmivé. Ahogy Romano Prodi, a Bizottság októberben leköszönő elnöke, fogalmazott „a döntés azt üzeni a régió országai számára, hogy az EU kapuja nyitva van”.

Horvátország célja, hogy 2007-re sikeresen lezárja a tárgyalásokat, és együtt csatlakozzon az EU-hoz Bulgáriával és Romániával. Az Unió azonban nem mulasztotta el figyelmeztetni az országot, hogy a főbb kritériumok teljesítése után is még maradtak problémás területek. A háború utáni konszolidáció ugyanis még nem oldotta meg a harcok során elmenekült-elüldözött főképp szerb lakosok visszatérésének kérdését. Az ország igazságszolgáltatása szintén reformra szorul, aminek a korrupció elleni harcot is segítenie kell. A legproblémásabb terület minden bizonnyal, más balkáni országokhoz hasonlóan, a Hágai Nemzetközi Törvényszék való együttműködés marad.

A viták középpontjába Gotovina tábornok kiadatása került, akit Horvátország máig nem bocsátott a Törvényszék rendelkezésére. Részben ez eredményezte a tárgyalások megkezdésének eltolódását - Horvátország már 2003 februárjában benyújtotta csatlakozási kérelmét - mivel Hollandia és Nagy-Britannia nem volt hajlandó eddig ratifikálni az ország társulási megállapodását.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése valóban stabilizálhatja a térséget. Horvátország példája ugyanis azt mutatná, hogy a Jugoszlávia szétesését követő háború pusztítása ellenére is lehetséges a talpra állás, és a viszonylag gyors felzárkózás az Unióhoz. Ennek megfelelően Macedónia idén márciusban benyújtotta csatlakozási kérelmét az EU-hoz, ennek elbírálása azonban egy évet is igénybe vehet. A horvátok sikere kedvezően befolyásolhatja a szerbiai elnökválasztást is, amelyen június végén egy reformer, Boris Tadic, és egy ultra nacionalista, Tomislav Nikolic, küzd meg az elnöki székért  A tárgyalások ugyanakkor az unió figyelmét is ráirányíthatják a térségben felgyülemlett problémákra, így például Bosznia-Hercegovina és Koszovó helyzetének megoldatlanságára.