Kedélyes rendez-vous Új Európával
2004. február 28.
-Dömötör Csaba
Kétségkívül
diplomáciai sikerként könyvelhetjük el, hogy Jacques Chirac a
magyar parlamentet szemelte ki az Európa jövőjéről tartott
beszédje színhelyéül.
Az Elysée-palota szóvivője szerint
a francia államfő budapesti látogatásának elsődleges célja az
volt, hogy elismerje Magyarország következetes és hatékonyan
véghezvitt uniós felkészülését. Nem lehet nem észrevennünk: a
Párizs és Budapest által képviselt álláspontok, legalábbis ami a
szavak szintjét illeti, az elmúlt időszakban talán sohasem
álltak ilyen közel egymáshoz. Már amennyiben tényleg nincsen
kétsebességes Európa.
A szívélyes látogatás annál is
inkább meglepő, mivel nyugat-európai vezércikkekben mind a mai
napig visszaköszön az „Új Európa” által szignált nyolcak levele,
amely jelentős mértékben megosztotta a kontinens közvéleményét.
Szaddam elfogásával, és úgy általában az iraki helyzet lassú
konszolidálódásával azonban a háború kérdése egyre inkább
hátrébb szorult az európai közbeszédben, hangulatilag is
megalapozva ezzel egy esetleges kelet-európai vizit lehetőségét.
Azt, hogy miért éppen Budapestre esett a választás sokféleképpen
magyarázzák az elemzők. A lehetséges okok között szerepel a
magyar kormányfő kiterjedt francia kapcsolatrendszere, de az is,
hogy Párizs már most szövetségeseket keres azokhoz a „brüsszeli
csatározásokhoz”, amelyek már egy 25 tagú unió keretei között
zajlanak majd, és amelyek során a legnagyobb tagállamok sem
engedhetik meg maguknak a kelet-európai kisállamok támogatásának
teljes hiányát. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy mind a
talán erősebb frankofón kapcsolatokkal rendelkező Románia, mind
a legnépesebb újoncnak számító Lengyelország az elmúlt
időszakban „eljátszotta” a francia államfő megvendégelésének
lehetőségét. Bukarest az elmúlt hetekben többek közt
gyermekkereskedelemmel és korrupcióval kapcsolatos botrányokkal
borzolja Brüsszel idegeit. Éppen csak megúszva a csatlakozási
tárgyalások felfüggesztését, Románia így aligha lehetett volna
ideális színhelye egy nagy ívű, Európa jövőjét taglaló
Chirac-beszédnek. Varsó Franciaországgal fenntartott kapcsolatai
az alkotmányozó folyamat tavaly decemberi kudarca óta hűltek le,
és alighanem fagyosak is maradnak mindaddig, amíg a lengyel
kormány fenntartja a nizzai szerződésben megállapított szavazati
arányokkal kapcsolatos merev álláspontját. Némiképp lesarkítva
így Budapest maradt hátra, annál is inkább, mivel francia
államfő utoljára 1997-ben lépett magyar földre – jóllehet akkor
is Chirac személyében.
Chirac egyébiránt egyenesen úgy
fogalmazott, hogy „Franciaország a közép-európai országok közül
a legszorosabb kapcsolatokat tartja fenn Budapesttel”. Ezt
alátámasztandó kijelentette, hogy az Elysée-palota támogatja,
hogy a magyar fővárosban legyen az Európai Határőrizeti
Ügynökség székhelye, amely intézményre már más térségbeli
államok is szemet vetettek. Chirac emellett a kisebbségek
kérdésének alkotmányba való beemelése mellett is újból hitet
tett, kiemelve, hogy az álláspontok ebben a kérdésben is
egyeznek. A Medgyessy Péter kormányfővel és Mádl Ferenc
köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásokon ugyanakkor újból
terítékre került a magyarországi francia nyelvű egyetem
mihamarabbi megnyitása is, amelyre várhatóan 2005-ben kerül sor.
Szintén a tudományos kapcsolatokat erősítheti a hamarosan
Szegeden beinduló magyar-francia kutatóközpont létrehozatala,
amelynek ügyében az illetékes szaktárcák vezetői rövidesen
egyeztetéseket kezdenek.
A magyar légitársaság nehéz anyagi
helyzetéről is szó esett a budapesti eszmecserén; gyógyír lehet
a financiális gondokra a Malév Star Alliance (az Air France is
ehhez tartozik) légi szövetséghez történő csatlakozása, amelyet
a maga részéről a francia államfő is támogatni fog. A
Párizs-központú „TGV” gyorsvasúthálózat kiterjesztésének is
vannak magyar vonatkozásai. Egyre erősebben jelentkezik ugyanis
annak az igénye, hogy a franciák büszkeségének számító
TGV-hálózat Bécs helyet Budapestig érjen el.
A magyar kormányfő a tárgyalások
során kiemelte, hogy a gallok Magyarország harmadik
legjelentősebb gazdasági partnerei, cégeik hazánkban mintegy 60
ezer embernek adnak munkát. A frankofón kapcsolatok a fentiek
ellenére minden bizonnyal a kultúra területén a legerősebbek,
ezt bizonyítják mind a FranciART és MagyART kulturális évad,
mind a Monet-kiállítás látványos sikerei is. Talán nem véletlen,
hogy a francia államfő tiszteletére adott díszvacsorát is a
Magyar Nemzeti Galériában rendezték.
Ami a francia elnök Európa jövőjét
taglaló – a Parlament felsőházában tartott – beszédét illeti,
Chirac kijelentette: Franciaország nem szeretne többsebességes
Európát és 25-ökben gondolkodik. A minapi brit-német-francia
hármas csúccsal kapcsolatban Chirac hangsúlyozta: "nincs szó
privilegizáltak csoportjáról, az élcsoport megléte nem a
különbözést célozza, ezt bizonyítja az euró és a schengeni
rendszer fokozatos bevezetése is az EU-ban". Az erre reagáló
magyar miniszterelnök szavai szerint Magyarország elfogadja,
hogy mindig is voltak gyorsabban haladók Európában, és maga is
közéjük akar tartozni, a lehető legtöbb területen.
A fentiek alapján talán nem túlzás
megállapítanunk, hogy új szakaszba léphet a trianoni trauma
által még mindig valamelyest terhelt magyar-francia
kapcsolatrendszer. Az, hogy a hangzatos szavak és ígéretek
miképpen telítődnek tartalommal rövidesen kiderül – immáron egy
új értelemben vett „Új Európában”.
|