MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

EURÓPAI UNIÓ

Kedélyes rendez-vous Új Európával

2004. február 28.
-Dömötör Csaba

Kétségkívül diplomáciai sikerként könyvelhetjük el, hogy Jacques Chirac a magyar parlamentet szemelte ki az Európa jövőjéről tartott beszédje színhelyéül.

Az Elysée-palota szóvivője szerint a francia államfő budapesti látogatásának elsődleges célja az volt, hogy elismerje Magyarország következetes és hatékonyan véghezvitt uniós felkészülését. Nem lehet nem észrevennünk: a Párizs és Budapest által képviselt álláspontok, legalábbis ami a szavak szintjét illeti, az elmúlt időszakban talán sohasem álltak ilyen közel egymáshoz. Már amennyiben tényleg nincsen kétsebességes Európa.

A szívélyes látogatás annál is inkább meglepő, mivel nyugat-európai vezércikkekben mind a mai napig visszaköszön az „Új Európa” által szignált nyolcak levele, amely jelentős mértékben megosztotta a kontinens közvéleményét. Szaddam elfogásával, és úgy általában az iraki helyzet lassú konszolidálódásával azonban a háború kérdése egyre inkább hátrébb szorult az európai közbeszédben, hangulatilag is megalapozva ezzel egy esetleges kelet-európai vizit lehetőségét. Azt, hogy miért éppen Budapestre esett a választás sokféleképpen magyarázzák az elemzők. A lehetséges okok között szerepel a magyar kormányfő kiterjedt francia kapcsolatrendszere, de az is, hogy Párizs már most szövetségeseket keres azokhoz a „brüsszeli csatározásokhoz”, amelyek már egy 25 tagú unió keretei között zajlanak majd, és amelyek során a legnagyobb tagállamok sem engedhetik meg maguknak a kelet-európai kisállamok támogatásának teljes hiányát. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy mind a talán erősebb frankofón kapcsolatokkal rendelkező Románia, mind a legnépesebb újoncnak számító Lengyelország az elmúlt időszakban „eljátszotta” a francia államfő megvendégelésének lehetőségét. Bukarest az elmúlt hetekben többek közt gyermekkereskedelemmel és korrupcióval kapcsolatos botrányokkal borzolja Brüsszel idegeit. Éppen csak megúszva a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését, Románia így aligha lehetett volna ideális színhelye egy nagy ívű, Európa jövőjét taglaló Chirac-beszédnek. Varsó Franciaországgal fenntartott kapcsolatai az alkotmányozó folyamat tavaly decemberi kudarca óta hűltek le, és alighanem fagyosak is maradnak mindaddig, amíg a lengyel kormány fenntartja a nizzai szerződésben megállapított szavazati arányokkal kapcsolatos merev álláspontját. Némiképp lesarkítva így Budapest maradt hátra, annál is inkább, mivel francia államfő utoljára 1997-ben lépett magyar földre – jóllehet akkor is Chirac személyében.

Chirac egyébiránt egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Franciaország a közép-európai országok közül a legszorosabb kapcsolatokat tartja fenn Budapesttel”. Ezt alátámasztandó kijelentette, hogy az Elysée-palota támogatja, hogy a magyar fővárosban legyen az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelye, amely intézményre már más térségbeli államok is szemet vetettek. Chirac emellett a kisebbségek kérdésének alkotmányba való beemelése mellett is újból hitet tett, kiemelve, hogy az álláspontok ebben a kérdésben is egyeznek. A Medgyessy Péter kormányfővel és Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásokon ugyanakkor újból terítékre került a magyarországi francia nyelvű egyetem mihamarabbi megnyitása is, amelyre várhatóan 2005-ben kerül sor. Szintén a tudományos kapcsolatokat erősítheti a hamarosan Szegeden beinduló magyar-francia kutatóközpont létrehozatala, amelynek ügyében az illetékes szaktárcák vezetői rövidesen egyeztetéseket kezdenek.

A magyar légitársaság nehéz anyagi helyzetéről is szó esett a budapesti eszmecserén; gyógyír lehet a financiális gondokra a Malév Star Alliance (az Air France is ehhez tartozik) légi szövetséghez történő csatlakozása, amelyet a maga részéről a francia államfő is támogatni fog. A Párizs-központú „TGV” gyorsvasúthálózat kiterjesztésének is vannak magyar vonatkozásai. Egyre erősebben jelentkezik ugyanis annak az igénye, hogy a franciák büszkeségének számító TGV-hálózat Bécs helyet Budapestig érjen el.

A magyar kormányfő a tárgyalások során kiemelte, hogy a gallok Magyarország harmadik legjelentősebb gazdasági partnerei, cégeik hazánkban mintegy 60 ezer embernek adnak munkát. A frankofón kapcsolatok a fentiek ellenére minden bizonnyal a kultúra területén a legerősebbek, ezt bizonyítják mind a FranciART és MagyART kulturális évad, mind a Monet-kiállítás látványos sikerei is. Talán nem véletlen, hogy a francia államfő tiszteletére adott díszvacsorát is a Magyar Nemzeti Galériában rendezték.

Ami a francia elnök Európa jövőjét taglaló – a Parlament felsőházában tartott – beszédét illeti, Chirac kijelentette: Franciaország nem szeretne többsebességes Európát és  25-ökben gondolkodik. A minapi brit-német-francia hármas csúccsal kapcsolatban Chirac hangsúlyozta: "nincs szó privilegizáltak csoportjáról, az élcsoport megléte nem a különbözést célozza, ezt bizonyítja az euró és a schengeni rendszer fokozatos bevezetése is az EU-ban". Az erre reagáló magyar miniszterelnök szavai szerint Magyarország elfogadja, hogy mindig is voltak gyorsabban haladók Európában, és maga is közéjük akar tartozni, a lehető legtöbb területen.

A fentiek alapján talán nem túlzás megállapítanunk, hogy új szakaszba léphet a trianoni trauma által még mindig valamelyest terhelt magyar-francia kapcsolatrendszer. Az, hogy a hangzatos szavak és ígéretek miképpen telítődnek tartalommal rövidesen kiderül – immáron egy új értelemben vett „Új Európában”.

 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

 
 

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu