Európa legsúlyosabb terrortámadása

2004. március 12.
-Rácz Péter

Az Európai Unió, sőt a modern kori Európa legsúlyosabb terrortámadását hajtották végre Madridban március 11-én. A 200 emberéletet követelő robbantások napja, a spanyol "szeptember 11." újból megmutatta az Európai Uniónak, hogy a terrorcsoportok ellen védekezés az elkövetkező évek legnagyobb kihívása lesz.

A minden eddiginél véresebb támadásnak 200 áldozata és több mint 1500 sebesültje van. A spanyol főváros vasútvonalain a péntek reggeli csúcs idején több helyen felrobbantott pokolgépek jól megszervezett támadásra utalnak, amely előtt semmiféle bejelentés nem érkezett a rendőrségre. A merényletet követően a spanyol hatóságok azonnal evakuálták a madridi főpályaudvart, az Atocha-t. A gyors felmérések szerint a főpályaudvaron és közelében hét bomba robbant, míg további kettő a Pozo, és egy a Santa Eugenia vasútállomáson. A terrortámadás mind a három helyszínen nagyjából egy időben történt, és könnyen meglehet, hogy az elkövetők elvárásainál kisebb pusztítást okoztak, hiszen a szerelvények még nem érkeztek be a pályaudvarra.

Madridban perceken belül eluralkodott a káosz. Mindenhol szirénázó mentők és rendőrök bukkantak fel, a kórházak megteltek. Az akadozó vérellátást állampolgárok százai segítették ki véradó-buszokon. A kormány ugyan felhívta a lakosok figyelmét, hogy biztonsági okokból tartózkodjanak otthon, ám a legtöbben ezt nem fogadták meg. A vélemények szerint ezzel is azt akarták kifejezni, hogy nem félnek a "barbár gyilkosoktól".

A választásokra készülő spanyol pártok felfüggesztették a kampányt,  nyilatkozataikban a baszk ETA csoportot tették felelőssé a történtekért (lásd részletes cikkünket a lehetséges elkövetőkről). Jose Maria Aznar kormányfő ígéretet tett arra, hogy megbüntetik a támadókat, és mint mondta, nem válogatnak majd a jogi és fegyveres eszközök között. Válaszul több baszk politikai vezető jelezte, hogy Baszkföld 2,1 milliós lakossága egyértelműen elítéli a csütörtöki robbantásokat. A spanyol parlament baszk képviselője, Gustavo Aristegui a CNN-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a baszk közösség nagy része elégedett a jelenlegi autonómiával, sőt a szeparatisták nagy része is elfogadhatónak tartja a helyzetet.  

Pénteken a fenyegetettség és a rossz idő ellenére 8 millióan vonultak utcára Spanyolországban, hogy ily módon tiltakozzanak a megfélemlítés és a terrorizmus ellen, valamint kifejezzék együttérzésüket az elhunytak és sebesültek iránt. A tüntetők élén maga a kormányfő állt hatalmas transzparensek között, amelyek mind az ETA és a terrorizmus elutasításáról szóltak.

Az Európai Parlament pénteki ülésén határozatban emelte március 11-et a terrorizmus áldozatainak emléknapjává. Valamennyi uniós intézmény előtt félárbocra engedték a zászlókat, ezzel kifejezve az összetartó Európa gyászát. Brüsszelben nem győzték hangsúlyozni, hogy ezúttal a részvétnél többről van szó, hiszen a támadás Európa ellen szól, az európai eszmék és az európai integráció egymás mellett békében élő népeit fenyegeti a terrorizmus. Ritkán használt, kemény szavakban ítélte el a támadásokat a legtöbb vezető európai politikus, köztük az európai külpolitikáért felelős , spanyol Javier Solana is. Az Európai Unió és a NATO támogatást ígért Spanyolországnak. Mindeközben Görögország ezt határozottan kéri is a NATO-tól, hiszen kevesebb, mint fél év van hátra az olimpiáig. Félő, hogy a görögök képesek-e kezelni a terrorfenyegetettség ezen magas fokozatát.

A terrorizmus elleni harc már eddig is meghatározó eleme volt a megújuló európai kül- és biztonságpolitikának. Mint az közismert, az EU ezen területe még nem tartozik a közösségi szabályozás alá, annak ellenére, hogy erre mutató jelek az alkotmányozási folyamat során is megmutatkoztak már. A madridi események felgyorsíthatják a együttműködés elmélyítését, az európai védelmi központ és a közös hírszerzés felállítását. Több tagország kérte az ír EU-elnökségtől, hogy a tavaszi EU-csúcs témái közé haladéktalanul vegyék fel a terrorizmus elleni harc további lépéseinek megvitatását.