MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

KÁRPÁT-MEDENCE

Három magyar négyet gondol
Fegyverben az RMDSZ ellenzéke

2004. február 01.
Dömötör Csaba

Mind határon innen, mind határon túl erősen megoszlanak a vélemények az elmúlt hétvégén alakult új romániai magyar pártszerveződés (Magyar Polgári Szövetség) megalakulása kapcsán. Egy dolog mindenképpen bizonyos: az új alternatívaként fellépő politikai erő élesen rávilágít arra, hogy szertefoszlani látszik az RMDSZ-t másfél évtizede létrehozó erdélyi magyar egység. „Erdélyországban” mindazonáltal érzékelhetően több pluralizmus van, mint amennyit Markó Béla pártja – a mai formájában – fel tudna mutatni.

Már az elmúlt év során megalakult Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulta is jelezte a romániai magyar politikai elit megosztottságát. Az „árok” egyik oldalán azok állnak, akik szerint kudarc árnya vetül az elmúlt időszakra, amelyet mi sem jellemez jobban, minthogy 10 év alatt 200 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. A „másik oldal” úgy látja; az RMDSZ a bukaresti ellenszélben mindent elért, ami az adott körülmények közt lehetséges volt. A két csoportosulás ellentéteinek központi elemét képezte az elmúlt időszakban az autonómia kérdése: Markó Béla hívei elvetik az önállósodás eme formájának szorgalmazását, mivel az szerintük jelentős mértékben megterhelné a magyar-román viszonyt. Ezzel szemben a Tőkés László körül csoportosuló erők az Európában számos helyen „bevett gyógyírként” szolgáló autonómiában látják az erdélyi kisebbség fennmaradásának zálogát.

A fentebb említett új politikai szerveződés, a Magyar Polgári Szövetség első kongresszusának küldöttei január 30-án gyűltek össze Székelyudvarhelyen, hitet téve az autonómiatörekvések mellett. „A választás szabadsága” jelmondat által fémjelzett esemény résztvevői egyszersmind azon elhatározásuknak adtak hangot, hogy az MPSZ saját jelölteket indít az idei romániai helyhatósági választásokon. A hivatalosan tavaly nyáron alapított szövetséghez a hétvégi, mintegy 500 fős zászlóbontón számos erdélyi egyesület, civil szervezet illetve polgári kör csatlakozott – derül ki a tudósításokból. Tőkés László szokásához híven éles szavakkal ostorozta az RMDSZ-t, amely meglátása szerint "véglegesen kisiklott"; a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Az Erdélyi Magyar Tanács tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy reformista polgári tömörülést azok az erők alakították meg, akik rájöttek: az RMDSZ berkein belül lehetetlen a vezetők lecserélése, illetve a szervezet irányváltása. Ezek az emberek – mint kifejtette – „kénytelenek voltak megtörni a pártegységet az autonómia ügyének előmozdítása érdekében”. A Magyar Polgári Szövetség újdonsült elnöke az erdélyi magyar társadalom kapcsán „csúcson lévő kevesekről” és „mélyben maradt sokakról” beszélt. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy az MPSZ érvényt kíván szerezni a választás szabadságának, vagyis saját jelölteket kíván indítani a nyári helyhatósági választásokon. A magyarság egységes fellépését féltők számára ugyanakkor nyugtatóan hathatnak Szász szavai, aki hangsúlyozta: jelöltállításról csak ott lehet szó, ahol a magyar képviselet semmiképpen sem kerül veszélybe, ahol két magyar versengésén csak nyerhet a közösség. Azokon a helyeken, ahol csak összefogással biztosítható a magyar siker, az MPSZ kész minden magyar szervezettel együttműködni.

A küldöttek három dokumentumot fogadtak el. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fidesz-t, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. Ez utóbbi motívum annak adja bizonyságát, hogy az Erdély-kérdés kezelése továbbra sem mentes (magyar) pártpolitikai felhangoktól. Markó Béla mindenesetre hiába való erőlködésnek, kudarcra ítélt kísérletnek bélyegezte az MPSZ megalakítását, amelynek szerinte az erdélyi magyar közösség megosztása a célja.
A Magyar Állandó Értekezlet közeledtével tehát korántsem csillapodnak a kedélyek. Az már bizonyos, hogy az összmagyar konferencián - a magyar kormány döntése nyomán –nem vesz részt a Magyar Polgári Szövetség. Baljós előjelek a magyar egység szempontjából 2004-ben, a romániai választások évében.


 

 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu