Három magyar négyet gondol
Fegyverben az RMDSZ ellenzéke
2004. február
01.
Dömötör Csaba
Mind
határon innen, mind határon túl erősen megoszlanak a vélemények
az elmúlt hétvégén alakult új romániai magyar pártszerveződés
(Magyar Polgári Szövetség) megalakulása kapcsán. Egy dolog
mindenképpen bizonyos: az új alternatívaként fellépő politikai
erő élesen rávilágít arra, hogy szertefoszlani látszik az
RMDSZ-t másfél évtizede létrehozó erdélyi magyar egység.
„Erdélyországban” mindazonáltal érzékelhetően több pluralizmus
van, mint amennyit Markó Béla pártja – a mai formájában – fel
tudna mutatni.
Már az elmúlt év során megalakult
Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
megalakulta is jelezte a romániai magyar politikai elit
megosztottságát. Az „árok” egyik oldalán azok állnak, akik
szerint kudarc árnya vetül az elmúlt időszakra, amelyet mi sem
jellemez jobban, minthogy 10 év alatt 200 ezerrel csökkent a
magyarság lélekszáma. A „másik oldal” úgy látja; az RMDSZ a
bukaresti ellenszélben mindent elért, ami az adott körülmények
közt lehetséges volt. A két csoportosulás ellentéteinek központi
elemét képezte az elmúlt időszakban az autonómia kérdése: Markó
Béla hívei elvetik az önállósodás eme formájának szorgalmazását,
mivel az szerintük jelentős mértékben megterhelné a magyar-román
viszonyt. Ezzel szemben a Tőkés László körül csoportosuló erők
az Európában számos helyen „bevett gyógyírként” szolgáló
autonómiában látják az erdélyi kisebbség fennmaradásának
zálogát.
A fentebb említett új politikai
szerveződés, a Magyar Polgári Szövetség első kongresszusának
küldöttei január 30-án gyűltek össze Székelyudvarhelyen, hitet
téve az autonómiatörekvések mellett. „A választás szabadsága”
jelmondat által fémjelzett esemény résztvevői egyszersmind azon
elhatározásuknak adtak hangot, hogy az MPSZ saját jelölteket
indít az idei romániai helyhatósági választásokon. A hivatalosan
tavaly nyáron alapított szövetséghez a hétvégi, mintegy 500 fős
zászlóbontón számos erdélyi egyesület, civil szervezet illetve
polgári kör csatlakozott – derül ki a tudósításokból. Tőkés
László szokásához híven éles szavakkal ostorozta az RMDSZ-t,
amely meglátása szerint "véglegesen kisiklott"; a román
kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos
kommunista visszarendeződésnek". Az Erdélyi Magyar Tanács
tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy reformista polgári
tömörülést azok az erők alakították meg, akik rájöttek: az RMDSZ
berkein belül lehetetlen a vezetők lecserélése, illetve a
szervezet irányváltása. Ezek az emberek – mint kifejtette –
„kénytelenek voltak megtörni a pártegységet az autonómia ügyének
előmozdítása érdekében”. A Magyar Polgári Szövetség újdonsült
elnöke az erdélyi magyar társadalom kapcsán „csúcson lévő
kevesekről” és „mélyben maradt sokakról” beszélt. Szász Jenő
hangsúlyozta, hogy az MPSZ érvényt kíván szerezni a választás
szabadságának, vagyis saját jelölteket kíván indítani a nyári
helyhatósági választásokon. A magyarság egységes fellépését
féltők számára ugyanakkor nyugtatóan hathatnak Szász szavai, aki
hangsúlyozta: jelöltállításról csak ott lehet szó, ahol a magyar
képviselet semmiképpen sem kerül veszélybe, ahol két magyar
versengésén csak nyerhet a közösség. Azokon a helyeken, ahol
csak összefogással biztosítható a magyar siker, az MPSZ kész
minden magyar szervezettel együttműködni.
A
küldöttek három dokumentumot fogadtak el. Az egyik a "választás
szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit
rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának
konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a
kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fidesz-t,
hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a
romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai
integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében
támogassa. Ez utóbbi motívum annak adja bizonyságát, hogy az
Erdély-kérdés kezelése továbbra sem mentes (magyar)
pártpolitikai felhangoktól. Markó Béla mindenesetre hiába való
erőlködésnek, kudarcra ítélt kísérletnek bélyegezte az MPSZ
megalakítását, amelynek szerinte az erdélyi magyar közösség
megosztása a célja.
A Magyar Állandó Értekezlet közeledtével tehát korántsem
csillapodnak a kedélyek. Az már bizonyos, hogy az összmagyar
konferencián - a magyar kormány döntése nyomán –nem vesz részt a
Magyar Polgári Szövetség. Baljós előjelek a magyar egység
szempontjából 2004-ben, a romániai választások évében.
|