Érvek a kettős állampolgárság mellett és ellen Kovács László: „nyitott kapukat döngetnek”

2003. december 12.
Européer.hu összefoglaló - Dömötör Csaba

A kettős állampolgárság megadásának esetleges akadályairól is beszélt a magyar külügyminiszter nemrégiben Brüsszelben. Kovács László kijelentette: a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon 1870 óta létezik, így „nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli”. A magyar diplomácia vezetője az uniós huszonötök külügyminisztereinek tanácsülése után fejtette ki kettős állampolgárságról vallott nézeteit, amire szerinte azért volt szükség, mert az elmúlt időben számos politikus adott „félreértésre okot adó” nyilatkozatokat a témában.

Kovács László hangsúlyozta, hogy az utóbbi években több tízezren települtek át Magyarországra a környező országokból, megkapva a magyar állampolgárságot - úgy, hogy eközben megtarthatták az eredetit. Kiemelte, hogy 1993 óta úgynevezett kedvezményes eljárással is lehet honi állampolgárságot szerezni.

„A mostanában zajló viták azonban már arról szólnak, hogy mindezt hogyan lehetne megvalósítani áttelepülés nélkül is” – hangoztatta a magyar külügyér. Ez utóbbi eshetőségnek szerinte költségvetési vonzatai is vannak, mivel az alanyi jogon járó kedvezmények – így a szülési segély – a magyar költségvetést terhelik.

A külügyminiszter jogi problémákat is felvetett. Ukrajna például nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, így ha egy Ukrajnában élő magyar megkapná a magyar állampolgárságot, az ukránt egyúttal elvesztené. Mint elmondta, gondot jelenthet a nyugdíj kérdése is; a magyar állampolgárság megszerzésével már nem vehető biztosra, hogy az ukrán állam folyósítja az egyébként 4-5000 forintnak megfelelő nyugdíjat. „A kettős állampolgárság kiterjesztését szorgalmazóknak éppen ezért pontosan tisztában kellene lenniük a következményekkel” – fogalmazott Kovács.

Fontos kérdés ugyanakkor annak feltérképezése, hogy a tárgyalt kérdésben az egyes országokban hogyan rendelkeznek a jogszabályok. Romániában – mint a tájékoztatóból kiderült – elvben nem lenne akadálya a magyar állampolgárság megadásának, ennek ellenére román politikusok egyértelművé tették: a gyakorlatban ezt nem tennék lehetővé. Belgrádnak nincsenek ellenvetései a kettős állampolgársággal kapcsolatban – feltéve, ha az kölcsönös, és nem tartalmaz etnikai megkülönböztetést.

Kovács László arra is kitért, hogy az ügy uniós szinten is számos kérdést vet fel. Mivel a magyar állampolgárok 2004. május elseje után egyben uniós állampolgárságot is kapnak, erősen kérdéses, hogy Brüsszel jó szemmel nézné ennek kiterjesztését a még tagjelölti státusszal sem rendelkező államokra, így Szerbia-Montenegróra.

A kettős állampolgárság kérdése minden bizonnyal meghatározó napirendi pont lesz a Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozásán, amelyre magyarországi sajtóértesülésekkel ellentétben nem idén decemberben, hanem januárban kerül sor.