Tető alatt a magyar-szlovák megállapodás

2003. december 20.
Européer.hu összefoglaló

A brüsszeli EU-csúcson aláírták a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar--szlovák egyezményt, miután a szlovák kormány korábban rendkívüli ülésen hagyta jóvá ennek tartalmát. A szlovák vezetők viszont nem sokat adtak az ünnepélyességre, Mikuláš Dzurinda kormányfő, illetve Eduard Kukan külügyminiszter és esélyes államfőjelölt azonban ki is jelentette, hogy ezzel megakadályozták a magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazását.

A magyar vezetők ugyanakkor kijelentették, nekik az a fontos, hogy az oktatási támogatások eljussanak a szlovákiai magyarokhoz. A szlovák vezetők viselkedésének politikai indokai lehetnek; így igyekeznek elejét venni az ellenzéki támadásoknak. Eddig a jelenleg parlamenten kívüli, de egyre inkább újra erőre kapó Szlovák Nemzeti Párt nyilvánult csak meg. Ennek elnöke,  Ján Slota szerint az egyezménnyel a szlovák kormány megnyitotta az utat a magyar irredenta igyekezetek előtt, az érkező pénz a határ menti szlovákok elmagyarosítására szolgál, a szlovák kormány pedig az aláírással elismerte a kedvezménytörvényben szereplő egységes Kárpát-medencei magyar nemzet fogalmát.

A brüsszeli aktus azért sem kapott túl nagy nyilvánosságot Szlovákiában, mert ezzel egyidőben a kormánykoalíció túljutott eddigi legnagyobb válságán, miután a parlament sikeresen elfogadta a jövő évi állami költségvetést. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány legalább a májusi uniós tagságig nem bukik meg, viszont egyre többen attól tartanak, hogy akkor véget ér az önmérséklet, és jövő nyárra mégiscsak előrehozott választások fenyegetnek. Ez pedig nem kecsegtetné nagy sikerrel a mostani kormánykoalíciót, bár még nem is történtek meg a januártól esedékes áremelések, a legújabb felmérés szerint a választók 30 százaléka teljesen kiábrándult, a pártok népszerűségi listáján pedig az első két helyen ellenzéki párt áll, harmadik az MKP. Szlovákia lakosai egyébként is tartanak a 2004-es reformévtől, az Eurobarometer felmérése szerint a jelenlegi és a leendő uniós tagországok közül ők a legpesszimistábbak. A megkérdezettek 65 százaléka tart a gazdasági helyzet romlásától, miközben az átlag csak 45 százalék.

A Magyar Szó napilap vajdasági napilap írása nyomán