2003. december 10.
Dömötör Csaba

Némiképp felületesen úgy gondolhatnánk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás gyógyírként szolgálhat a határon túli magyar kisebbségek számára. Annál nagyobb gondban vagyunk ugyanakkor, ha olyan közösségi jogszabályra akarunk ráakadni, amely valamilyen módon rendelkezik a problémával kapcsolatban. Ilyen jogszabály ugyanis nem létezik.

Ezért is érezhetjük sikernek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme bekerült az olasz kompromisszumos alkotmányjavaslatba, amelynek elfogadására valós esély kínálkozik a hétvégén (december 12-13.). A siker nagyságáról – „tyúklépés” avagy óriási előrelépés – természetesen már megoszlanak a vélemények. Az erdélyi és vajdasági kisebbségek körében eközben élénk mozgolódás tapasztalható. Mind a korántsem elképzelhetetlen vajdasági kettős állampolgárság, mind a Székely Nemzeti Tanács megalakítása azt jelzi: az „anyaország” helyett immáron maguk a határon túli magyar közösségek vehetik kezükbe a kezdeményezést.

    Az élénk mozgolódás önmagában még kevés a sikerhez, és ezt  bizonyítják a román kormányfő szavai is. Adrian Nastase elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása elfogadhatatlan, ha nem illeszkedik a román alkotmány kereteibe. Hírügynökségi jelentések szerint a miniszterelnök egy minapi beszédében kijelentette: Romániában csak az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Egyértelműen utalt a romániai magyarok – az MTI szerint - radikális csoportjainak az elképzelésére, miszerint létrehozzák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Nastase ugyanakkor éberségre int az olyan kezdeményezésekkel kapcsolatosan, amelyek - mint hangoztatta - múltbeli szemléletet próbálnak visszahozni a XXI. századba. "Meg kell mondanunk azoknak, akik továbbra is a XIX. századi gondolkodásmódot követik, hogy más céljaink vannak, ezekre akarjuk összpontosítani a figyelmünket" – fogalmazott a román kormányfő.

    Az EMNT megalakulását azonban nem csak a román politikai elit – és tegyük hozzá: a román lakosság – szemléli gyanakvással. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a korábban meglévő erdélyi magyar egység megbontásával vádolja az EMNT létrehozásáért kardoskodókat. Ez utóbbiak ugyanakkor némiképp joggal vetik az RMDSZ prominenseinek szemére, hogy a párt alakulásakor lefektetett elvekkel ellentétben szinte teljesen lemondtak az autonóm erdélyi tartomány kialakításáról. Az autonómiát zászlajára tűző csoport vezetője, Tőkés László a tőle megszokott kemény hangnemben kijelentette: az RMDSZ hivatalos vezetősége "elszabotálja" az autonómia létrehozását és a magyar kormányzat sem támogatja az ügyet. A királyhágómelléki megyés püspök hozzátette, hogy a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája hullámzáson megy át, és "kihátrálást" mutat az erdélyi autonómia, a kedvezménytörvény mögül, "meginog" az egyetemi kérdés, megzavarodik a magyar diplomácia, elbizonytalanodnak a határon túli magyar szervezetek.

    Színesítené a képet az önálló erdélyi magyar televízió, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Medgyessy Péter miniszterelnök pár héttel ezelőtti megállapodásán született megállapodás. A megegyezés értelmében jelentős magyar kormányzati támogatással a jövő év közepéig létrehozzák az önálló intézményt.
    Az elmúlt időkben tapasztalt, egyre intenzívebb anyaországi és „külhoni” szervezkedés elsődleges oka feltehetően az, hogy a riasztó demográfiai adatok láttán egyre több döntéshozó látja úgy; a népesedési tendenciák megállítása és megfordítása nélkül az idő fogja megoldani a „magyar kérdést” – nem feltétlenül olyan módon, ahogyan azt a magyar fél szeretné. Elszomorító tény, hogy miközben az 1920-tól 1992-ig terjedő időszakban mintegy 65000-rel csökkent az erdélyi magyarok lélekszáma, addig csak az azóta eltelt időben ez a szám meghaladja a 250 ezret. Ebből is látható, hogy kérdés megoldása még várat magára, de az, hogy a kisebbségi kérdés megfelelő megoldásának igénye immáron politikai oldaltól függetlenül is megjelent, csekély bizakodásra adhat okot.