MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

KÁRPÁT-MEDENCE

A szavak háborúja - avagy hivatkozzunk Európára

2003. december 20.
Européer.hu összefoglaló- Dömötör Csaba

Alig száradt meg a tinta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító okiratán, máris megkezdődtek a csatározások a magyar és a román fél között - szerencsére csak a szavak szintjén. Bár az álláspontok között fényévnyi a különbség, egy valami azért mégis közös: hivatkozási alapul az „európai normák” szolgálnak. Cseppet sem könnyíti a helyzetet, hogy az erdélyi magyarság prominensei közt sem alakult ki konszenzus az autónómia-törekvések megítélésének kérdésében.

A romániai kormánypárt diplomáciai úton fogja tájékoztatni az európai fórumokat az úgynevezett „magyar irredenták törvényellenes romániai provokációiról”, és egyúttal tiltakozik amiatt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői „beavatkoznak Románia politikai életébe”. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nemrégiben kiadott nyilatkozatában kinyilvánította: diplomáciai csatornákon fordul az Európa Tanácshoz és az Európai Unióhoz a „magyar irredenták” ügyében. A dokumentum szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot megalapítók cselekedetei ellentétben állnak mind a romániai törvényekkel, mind az európai normákkal.

A PSD ezzel párhuzamosan a magyar Országgyűlésnél tesz panaszt amiatt, hogy Kövér László a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviseletében „megengedhetetlen módon beleavatkozott Románia politikai életébe”.

Nem sokat váratott magára a nagyobbik ellenzéki párt válasza sem. A Fidesz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a „leghatározottabban visszautasítja” a román kormányzópártnak az EMNT alakulásával kapcsolatos, „caucescui időket idéző” nyilatkozatait. A nyilatkozat szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével nem történt más, minthogy az erdélyi magyar társadalom kinyilvánította autonómia iránti igényét. A dokumentum leszögezi: a jogaiért 80 éve küzdő erdélyi magyarságnak jogában áll az autonómiáért és az önkormányzatiságért fellépnie. „Jogában áll, mert Európa számos országában erre van példa” – fogalmaz az ellenzéki párt nyilatkozata. A szöveg egyúttal utal az Európa Tanács legutóbbi, kisebbségekre vonatkozó jelentésére is, amely az autonómiát jelölte meg a nemzeti kisebbségi probléma elérendő megoldásaként. A nyilatkozat követendő példaként hozza fel a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács intézményét, mint a kisebbségi autonómia egy már jól működő eszközét. A tiltakozó dokumentum egyszersmind emlékezteti Bukarestet arra; a Fidesz mind ellenzéki, mind kormánypártként támogatta Románia uniós integrációját, amelynek előfeltételeként azonban – fogalmaz a szöveg – Romániának be kell tartania a „jogállamiság alapvető normáit”. Ez utóbbi részlet papírra vetésével immár szöveges formában került kinyilvánításra mindaz, amit szókimondóbb politikusok már eddig is szorgalmaztak: jelesül, a magyar kisebbség ügyének összekötése a román integráció budapesti ratifikálásával.

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján látható, hogy az EMNT megítélésének kérdése korántsem nemzeti hovatartozástól függő tényező; a Romániai Demokrata Szövetség úgy látja, hogy a autonómiát zászlajára tűző testület valójában „budapesti képződmény”, amely megosztja az erdélyi magyarságot. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség – „autonómiát már megtapasztalt” - elnöke ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az alapítókat.

A téma előzményei:

-Új utakon – Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
-Válaszúton a magyar kisebbségek


 

 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu