A szavak
háborúja - avagy hivatkozzunk Európára
2003. december
20.
Européer.hu összefoglaló- Dömötör Csaba
Alig
száradt meg a tinta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító
okiratán, máris megkezdődtek a csatározások a magyar és a román
fél között - szerencsére csak a szavak szintjén. Bár az
álláspontok között fényévnyi a különbség, egy valami azért mégis
közös: hivatkozási alapul az „európai normák” szolgálnak.
Cseppet sem könnyíti a helyzetet, hogy az erdélyi magyarság
prominensei közt sem alakult ki konszenzus az
autónómia-törekvések megítélésének kérdésében.
A romániai
kormánypárt diplomáciai úton fogja tájékoztatni az európai
fórumokat az úgynevezett „magyar irredenták törvényellenes
romániai provokációiról”, és egyúttal tiltakozik amiatt, hogy a
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői „beavatkoznak Románia
politikai életébe”. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD)
nemrégiben kiadott nyilatkozatában kinyilvánította: diplomáciai
csatornákon fordul az Európa Tanácshoz és az Európai Unióhoz a
„magyar irredenták” ügyében. A dokumentum szerint az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanácsot megalapítók cselekedetei ellentétben
állnak mind a romániai törvényekkel, mind az európai normákkal.
A PSD ezzel
párhuzamosan a magyar Országgyűlésnél tesz panaszt amiatt, hogy
Kövér László a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviseletében
„megengedhetetlen módon beleavatkozott Románia politikai
életébe”.
Nem sokat
váratott magára a nagyobbik ellenzéki párt válasza sem. A Fidesz
nyilatkozatot tett közzé, amelyben a „leghatározottabban
visszautasítja” a román kormányzópártnak az EMNT alakulásával
kapcsolatos, „caucescui időket idéző” nyilatkozatait. A
nyilatkozat szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
létrejöttével nem történt más, minthogy az erdélyi magyar
társadalom kinyilvánította autonómia iránti igényét. A
dokumentum leszögezi: a jogaiért 80 éve küzdő erdélyi
magyarságnak jogában áll az autonómiáért és az
önkormányzatiságért fellépnie. „Jogában áll, mert Európa számos
országában erre van példa” – fogalmaz az ellenzéki párt
nyilatkozata. A szöveg egyúttal utal az Európa Tanács legutóbbi,
kisebbségekre vonatkozó jelentésére is, amely az autonómiát
jelölte meg a nemzeti kisebbségi probléma elérendő
megoldásaként. A nyilatkozat követendő példaként hozza fel a
vajdasági Magyar Nemzeti Tanács intézményét, mint a kisebbségi
autonómia egy már jól működő eszközét. A tiltakozó dokumentum
egyszersmind emlékezteti Bukarestet arra; a Fidesz mind
ellenzéki, mind kormánypártként támogatta Románia uniós
integrációját, amelynek előfeltételeként azonban – fogalmaz a
szöveg – Romániának be kell tartania a „jogállamiság alapvető
normáit”. Ez utóbbi részlet papírra vetésével immár szöveges
formában került kinyilvánításra mindaz, amit szókimondóbb
politikusok már eddig is szorgalmaztak: jelesül, a magyar
kisebbség ügyének összekötése a román integráció budapesti
ratifikálásával.
Az elmúlt
napok nyilatkozatai alapján látható, hogy az EMNT megítélésének
kérdése korántsem nemzeti hovatartozástól függő tényező; a
Romániai Demokrata Szövetség úgy látja, hogy a autonómiát
zászlajára tűző testület valójában „budapesti képződmény”, amely
megosztja az erdélyi magyarságot. Kasza József, a Vajdasági
Magyar Demokrata Szövetség – „autonómiát már megtapasztalt” -
elnöke ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az
alapítókat.
A téma előzményei:
-Új utakon
– Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
-Válaszúton
a magyar kisebbségek
|