Japán: felkelőben a Nap

2004. február 18.
Pichler Balázs

Ismét fellendülőben a japán gazdaság, ezzel véget érhet a tíz éve tartó deflációs válság. Az elmúlt évekkel ellentétben a mostani növekedés tartósnak bizonyulhat, köszönhetően a japán jegybank rugalmas monetáris politikájának és a cégek radikálisan csökkenő adósságállományának.

A japán gazdaság növekedése 2003 utolsó három hónapjában az előrejelzések szerint eléri a 4 százalékot, így a távol-keleti ország GDP-je már a hetedik egymást követő negyedévben emelkedik. A fellendülést két tényező akadályozta az elmúlt évtizedben. Egyrészről a defláció, amely visszafogta a keresletet, másrészről a japán cégek nagyfokú eladósodása, amely jelentősen megnövelte a bankok rossz hitel állományát.

A defláció tartóssá válása nagyban köszönhető a japán jegybank elhibázott monetáris politikájának. A központi bank élén azonban 11 hónappal ezelőtt Toshihiko Fukui váltotta Masaru Hayamit. Fukui hajlandó volt elődjénél jóval expanzívabb monetáris politikát folytatni és szorosabban együttműködni a pénzügyminisztériummal. Az alapkamat nullára csökkentésén túl a pénzkínálatot is folyamatosan növelte a jegybank elnök, hogy ezzel fékezze meg a deflációt. A fogyasztói árak ugyan még 0,4 százalékkal csökkentek múlt év decemberében az előző év azonos időszakához képest,  szakértők azonban pozitívnak értékelték, hogy a jegybank ismét rendelkezik inflációs célkitűzéssel.

Az expanzív monetáris politika kedvező hatása mellett a japán cégek csökkenő adósságállománya is jótékonyan befolyásolja a gazdasági növekedést. A vállalatoknak sikerült adósságállományukat az 1996-os rekordról, azaz a GDP 125 százalékáról, a bruttó hazai össztermék 90 százalékára csökkenteni. A Merill Lynch elemzőinek számításai szerint két éven belül a cégek képesek lesznek elérni a válság előtti 80 százalékos átlagot.  Az adósságlefaragás magyarázatául a vállalatok

növekvő profitja szolgál, amit a tartozások csökkentésére lehetett fordítani. Az elmúlt években a japán cégek -elsősorban a nagyobbak- sikeres belső reformokat és költségcsökkentő intézkedéseket hajtottak végre. Ezen kívül a kínai gazdaság gyors növekedése javította a japán exportőrök, elsősorban az acélipar lehetőségeit, valamint az utóbbi időben a belső kereslet is fellendült. Ezért nem meglepő, hogy a vállalati csődök száma a 2002-es 19 ezerről a múlt évben 16 600-ra csökkent.

A cégek csökkenő adósságállománya a defláció szempontjából is kulcsfontosságú, mivel a kívánt szint elérése után a vállalatok profitjukat befektetésekbe fordíthatják, amihez azonban szükségük lesz banki hitelekre is. Ez revitalizálhatja a bankszektort és beindíthatja az inflációt.

A világgazdaság motorjának számító Japán fellendülését azonban még nem lehet készpénznek venni. Az állami adósságállomány magas szintje, a GDP 160 százaléka, valamint a kínai gazdaság esetleges túlfűtöttsége jelentősen lefékezheti a válságból való kilábalást. A módszer a defláció leküzdésére azonban működni látszik, és ez reményt adhat arra, hogy az ország nemsokára ismét a világgazdaság húzóerejévé válik.