A Chavez-rezsimnek is vége?

2004. március 8.
-Bartha Dániel

Vajon sikerül-e demokratikus úton a venezuelai ellenzéknek megdönteni Hugo Chavez uralmát, vagy itt is a fegyverekhez kell nyúlni, mint azt Haitin tették? Vajon megindult a demokratizálódás korszaka a latin-amerikai térségben? Vajon kijavíthatóak-e az elnöki rendszer(ek) hibái? Haiti esete precedenst teremtett, Venezueláé pedig egy folyamatot indíthat el a térségben, ahol az elnökök túlhatalma rendszeresen a demokrácia alapvető intézményeinek lerombolásához és az emberi jogoknak lábbal tiprásához vezet. Úgy néz ki, hogy az események kimenetele megint elsősorban a nemzetközi szervezeteken és a nagyhatalmakon, vagyis jórészt az Egyesült Államokon múlik.

A jelenlegi elnök először 1992-ben próbálkozott a hatalom megszerzésével, de az akkor még alezredes Chavez katonai puccsa kudarcot vallott. Az ország vezetői posztját 1998-ban nyerte el a választásokon populista programjával, azonban az osztályelméleten alapuló programját a legtöbb állampolgár hamar megelégelte. Az erőszak és az egyre szaporodó tüntetések hatására összeomlott az ország gazdasága, és súlyosan megrongálódott a legjelentősebbnek számító, az állam által irányított olaj-szektor. Ez utóbbi krízise jelentős hatással volt a világgazdaságra, mivel Venezuela a világ ötödik legnagyobb olaj-kitermelője, és az Egyesült Államok egyik legfontosabb beszállítója. Az elégedetlenség 2002 áprilisában egy sikertelen katonai puccsban csúcsosodott ki.

Az események 2003-ban ismétlődtek meg, amikor az ellenzék aláírásgyűjtéssel és előrehozott választásokkal akarta megdönteni az elnök hatalmát. Ekkor közel 4 millió aláírást gyűjtöttek össze februárig. Az ország gazdasága a 2 hónapos általános sztrájk hatására ismételten összeomlott, választásokat azonban nem tartottak, arra hivatkozva, hogy Chavez elnöki mandátuma csak 2006-végén jár le, és az alkotmány értelmében nem lehet a 6 éves elnöki mandátum felének lejárta előtt aláírásokat gyűjteni az elnök elmozdítására.

Ilyen előzmények után megjósolható volt, hogy az ellenzék ismételten aláírások összegyűjtésébe fog kezdeni, amit tavaly decemberben be is jelentettek. Ezt a megoldást támogatták korábban a nemzetközi szervezetek és az Egyesült Államok is bízván, hogy elkerülhetik a polgárháborút a 23 milliós lakosú országban. Chavez és az USA viszonya korábban sem volt baráti. Nemcsak azért, mert a venezuelai elnök a kontinens politikusai közül talán a legjobb viszonyban van Fidel Castroval, hanem mert emellett elhíresült az Egyesült Államok elleni kirohanásairól és a szabadkereskedelem ellenes politikájáról. Ezek fényében természetes, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásáért is a Bush-kormányzatot tartja felelősnek Chavez.

A tüntetők ezúttal 3,4 millió aláírást gyűjtöttek össze, de a Választási Bizottság csupán 1,8 millió emberét ismerte el hitelesnek, további 872 ezret pedig abban az esetben, ha a későbbiekben hivatalnokok jelenlétében ismételten aláírják az íveket (ami fizikai képtelenség). Chavez elnök az ellenzék kísérletét demokratikus köntösbe öltöztetett terrorista puccskísérletnek minősítette, és kijelentette, hogy az aláírók jelentős része nem létezik, vagy külföldi állampolgár. Az elnök bejelentését véres tüntetések követték, melyekben eddig legalább nyolcan haltak meg, és tiltakozásul lemondott az ország ENSZ nagykövete. Az ellenzék nemzetközi segítséget kért, de a külföld egyelőre bízik a tárgyalásokban, melyeken eddig nem közeledtek az álláspontok és szombaton tömegtüntetésekre került sor szerte az országban. A szombati tüntetések békében zajlottak és legalább 500 ezer ember vett részt rajtuk.

A tüntetések a jövő héten is folytatódnak az ellenzék szándéka szerint, de kérdéses, hogy bármilyen eredményt el tudnak érni. Az egyetlen reményt az jelentené, ha a Választási Bizottság megváltoztatná az álláspontját, mert Chavez kijelentette, hogy döntésüket elfogadja. Erre azonban gyakorlatilag semmi esély nincsen politikai okok miatt. A gazdaság az elmúlt hét eseményeinek hatására újból padlót fogott, és 50 éve nem volt olyan rossz helyzetben, mint most. A bizonytalanság hatására pedig az olaj világpiaci ára megint az egekbe szökött, de a választásokra készülő Egyesült Államoknak valószínűleg tétlenül kell figyelnie majd az eseményeket.