|
Nyomás alatt a kínai
jüan
2004. március 17.
-Pichler
Balázs
Folyamatos nyomás nehezedik
a kínai jegybankra a nemzeti valuta árfolyamának kérdésében. Az
alulértékelt yüan ugyanis az amerikai elnökválasztási évben
feszültségforrássá válhat az USA és Kína kapcsolatában. Így
kérdéses, hogy meddig folytatható a yüan erősödését akadályozó
monetáris politika, amely a térség összes országát jellemzi.
A kínai népi pénz, a RenMinBi
vagy Yüan, árfolyama az amerikai valutához kötött, egy dollár
8,28 yüant ér. Az árfolyam egy plusz-mínusz 0,3 százalékos
sávban eltérhet ettől az értéktől, de az ennél nagyobb
kilengéseket a kínai központi bank már nem engedélyezi. Az
utóbbi hónapokban folyamatos spekulációk jelentek meg a yüan át-
azaz felértékeléséről, és a sáv lefelé való elmozdításáról. A
Goldman Sachs Group Inc. elemzői szerint idén 2,5 százalékkal
mozdíthatják el a kínai monetáris politika vezetői a sávot, míg
kínai üzleti lapok még drasztikusabb, 5 százalékos
átértékeléssel számolnak. A kínai jegybanknál természetesen
cáfolják ezeket az értesüléseket, de az év folyamán az ázsiai
ország a külső és belső nyomás miatt mégis rákényszerülhet, hogy
a jelenleginél lejjebb határozza meg a yüan-dollár árfolyamot.
Kína számára a gondok az
amerikai dollár esésével kezdődtek. Az euróhoz hasonlóan a
yüannak is erősödnie kellett volna a „zöld hasúhoz” képest, de a
kínai jegybank ragaszkodott a kötött árfolyamhoz. Ez viszont azt
jelentette, hogy a yüan árfolyamát dollár vásárlásával tartották
alacsonyan, mivel így megőrizhették a kínai exporttermékek
versenyképességét, valamint az ország előnyét a bérköltségek
tekintetében. A dolláralapú államkötvények vásárlása azonban a
yuan kínálatot is megnövelte, minek következtében inflációs
nyomás nehezedik a kínai gazdaságra, és elemzők már a túlfűtött
növekedés veszélyére figyelmeztetnek.
Mind Amerika, mind Európa
érdekelt az alulértékelt yüan árfolyamának megváltoztatásában.
Ezt a vezető gazdasági hatalmak, a G7 februári találkozóján
kifejezésre is jutották. Az EU nem szeretné, ha a dollár
gyengülése egyedül az európai gazdaság terheit növelné, az
európai exportőrök versenyképességének csökkenésén keresztül.
Amerikában ezzel szemben a választási év miatt elemi érdek a
munkahelyek számának növelése. Ezért az amerikaiak is a yüan
mielőbbi átértékelését akarják elérni, hogy a Kínába irányuló
amerikai export olcsóbb, az ázsiai import viszont drágább
legyen. Ez -a retorika szerint- nem csak az amerikai cégeket
tehetné versenyképesebbé, így megteremtve újabb munkahelyek
létrejöttének lehetőségét, de csökkentené az USA folyó fizetési
mérlegének 5 százalékos hiányát is. Az amerikai központi bank
(Fed) elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy a yüan
átértékelése nem hoz majd automatikusan újabb munkahelyeket
létre az USA-ban. Alan Greenspan szerint az amerikai gazdasági
fellendülés a termelékenység növekedésének köszönhető, amely nem
tette lehetővé újabb munkaerő alkalmazását a gazdaságban. Ezért
a munkanélküliségért nem az ázsiai ország, hanem sokkal inkább a
fellendülés jellege a felelős.
Greenspan, viszont azt is
elismerte, hogy a kínai és a többi kelet-ázsiai -így Japán-
ország gyakorlata nem folytatható sokáig. Ezen országok központi
bankjai, ugyanis tavaly az USA fizetési mérleg hiányának több
mint felét finanszírozták amerikai államkötvény vásárlásaikkal.
A tendencia 2004-ben tovább folytatódott: Japán januárban 67
milliárd dollár értékben vásárolt amerikai állampapírt, ami több
mint egyharmada az előző évi 175 milliárd dolláros összegnek. A
magas amerikai ikerdeficit és a gyengülő dollár azonban
megnövelte ezen papírok kockázatát, amivel nincs arányban az
általuk elérhető hozam.
A következő hónapok kínai
monetáris politikája, több szempontból is döntő jelentőségű.
Amennyiben ugyanis Kína ellenáll a nyomásnak, és nem igazítja ki
a yüan árfolyamát, úgy a többi ázsiai országot sem lehet majd
rávenni, hogy változtasson eddigi monetáris politikáján. A kínai
népi valuta átértékelése viszont az egész térségben hasonló
folyamatokat indíthat el.
|
