Jubilál a NAFTA

2004. január 16.
Pichler Balázs

Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) idén ünnepeli fennállásának 10. évfordulóját. Az elmúlt tíz év eredményei nem igazolták a NAFTA-val szemben támasztott elvárásokat, ezért a szabadkereskedelmi övezet eszméje mindhárom alapító országban a kritikák kereszttűzébe került. A NAFTA-ban megjelenő kereskedelmi együttműködés azonban egyik fél számára sem volt haszontalan, és a későbbiekben példaként szolgálhat az egész kontinens számára.

A NAFTA-nak –az elnevezés ellenére- nem sikerült megvalósítania egy igazi szabadkereskedelmi övezet létrehozását, azaz a vámok, kvóták és egyéb korlátozó szabályozások teljes eltörlését. Az eddigi szabad kereskedelmet támogató lépések azonban egyértelműen megnövelték a NAFTA tagok – USA, Kanada, Mexikó – közötti kereskedelmet és tőkebefektetéseket. Ennek ellenére a NAFTA mindhárom országban népszerűtlen. Dick Gephardt, amerikai demokrata elnökjelölt aspiráns például a szabadkereskedelmi övezet megszűntetésével próbál híveket toborozni. A Wodrow Wilson Centre felmérése szerint Mexikóban a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy a NAFTA-ban való részvétel ártott a mexikói gazdaságnak, és csak 29 százalékuk szerint profitált belőle országuk. A csalódottság a túlzott várakozásokkal magyarázható, a NAFTA munkahelyteremtő erejét túlbecsülték az övezet alkotói. Az együttműködés azonban a kritikák ellenére hatékonyabbá tette a résztvevők gazdaságát, és emelte az átlag jövedelmeket.

Az USA külkereskedelmében a NAFTA országok részesedése dinamikusabban nőtt, mint a szabad kereskedelmi övezeten kívüli térségé. A NAFTA országokkal folytatott kereskedelem jelenleg az amerikai külkereskedelem egynegyedét teszi ki, szemben a kilencvenes évekbeli egyharmaddal. A szabad kereskedelmi övezetnek elsősorban az amerikai munkahelyek veszélyeztetését róják fel ellenzői. Egyes tanulmányok évi 110 ezer állás megszűnését tulajdonítják az olcsóbb munkaerővel rendelkező Mexikóval való együttműködésnek. Más szakértők ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy az amerikai gazdaság képes volt az elvesztett állásokat pótolni, ráadásul nagyrészt az átlagnál magasabb fizetésű helyekkel sikerült helyettesíteni a feldolgozóiparban elszenvedett veszteségeket. Így a NAFTA elősegítette az amerikai gazdaság átalakulását és az életszínvonal emelkedését, még akkor is, ha ezt egyes szakszervezetek tagadják.

A NAFTA-val kapcsolatos kanadai félelmek is alaptalannak bizonyultak. Kanada európai típusú jóléti rendszerét féltette az USA-val való szorosabb gazdasági együttműködéstől. A nagyfokú állami újraelosztást igénylő kanadai rendszert ugyanis csak az amerikainál magasabb adószinttel lehetett fenntartani, az ebből fakadó versenyhátrány ledolgozása, pedig adócsökkentést, és ezzel a jóléti rendszer lefaragását jelentette volna. A félelmek alaptalannak bizonyultak, mivel a rendszert sikerült fenntartani, a kanadai államháztartás kiegyensúlyozott maradt, és az országnak jelentősen sikerült növelnie külkereskedelmét az övezeten belül.

A szabad kereskedelmi övezet eredményeinek megítéléseskor a legszegényebb tagországban, Mexikóban, kiváltott hatásai a legfontosabbak. A NAFTA teljesítményét azonban beárnyékolja a tőle függetlenül kialakult 1994-95-ös valutaválság, az úgynevezett Tequila válság, amely a pezó a zuhanását eredményezte. A válság miatt összeomlott a pénzügyi rendszer és a mexikói kormánynak kellett a bankok segítségére sietnie. A Tequila válság szinte lehetetlenné teszi a NAFTA hatásának megítélését, hisz amíg a termelékenység folyamatosan növekszik Mexikóban, addig a reálbérek (melyek 20 százalékkal csökkentek 95-ben) mostanra közelítik meg csak a 93-as szintet.

Mindezek ellenére a NAFTA-ban való együttműködésből Mexikó jelentősen profitált. Az ország egyedül valószínűleg nem lett volna képes viszonylag gyorsan leküzdeni a Tequila válság hatásait. A szabad kereskedelmi övezet sikeresen megakadályozta a brazil és argentin pénzügyi válság begyűrűzését Mexikóba. Az ország, Latin- Amerikában szinte egyedüliként, hosszú távú pezó alapú államkötvényt bocsáthatott ki, ezzel emelve a külföldi befektetők bizalmát. Az USA-val szemben fennálló külkereskedelmi deficitet Mexikó a NAFTA megalapítása után többletté tudta változtatni. Az ország a világ legnagyobb piacához való közelsége miatt a külföldi közvetlen befektetések számára is vonzóbbá vált, ami az exportorientált feldolgozóipar jelentős növekedését és a mexikói gazdaság diverzifikálódását eredményezte.

A Világbank tavaly decemberi jelentése is elismeri a NAFTA Mexikóban elért eredményeit. A jelentés szerint az ország exportja 25 százalékkal, GDP-je 4-5 százalékkal, a Mexikóba irányuló külföldi közvetlen befektetések pedig 40 százalékkal lettek volna alacsonyabbak a szabad kereskedelmi övezetben való részvétel nélkül. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kereskedelem növekedése nem elégséges az ország kiegyenlített fejlődéséhez, a regionális különbségek megszűntetéséhez. A többi tagországhoz való felzárkózáshoz Mexikónak nagyarányú befektetésekre van szüksége az oktatás, innováció és az infrastruktúra terén. A jelentés megállapítja, hogy a NAFTA például szolgálhat az Amerikai Szabad Kereskedelmi Övezet (FTAA) számára, amelyekről a tárgyalások jelenleg is folynak. Ugyanakkor a szabadkereskedelem egyik latin-amerikai országban sem helyettesítheti a politikai és intézményi reformokat.